Mátyás meghal, a királyi hatalom meggyengül, a főurak széthordják az ország javait, a hadsereg felbomlik, majd bekövetkezik Mohács. A késő középkori Magyar Királyság utolsó évtizedeiről sokáig ez a történet kínálta a legkönnyebben megjegyezhető magyarázatot. Csakhogy az 1490 és 1526 közötti harminchat év története ennél jóval változatosabb volt.
A félezredik évforduló kutatásaihoz kapcsolódva érdemes áttekinteni e korszak újraértékelését. Oklevelek, számadások és városi iratok alapján több ponton módosítani kell az általános hanyatlás képét. Ettől még a pénzhiány, a határvédelem nehézségei vagy a politikai konfliktusok valóságosak maradnak. Mohács kimenetelét ismerjük; az odavezető évtizedek szereplői azonban más lehetőségekkel is számolhattak.
Mit örökölt Mátyás utóda?
Mátyás 1490-ben bekövetkezett halálakor erős uralkodói tekintélyre épülő kormányzatot hagyott maga után, rendezett trónutódlást azonban nem. Fiának, Corvin Jánosnak a korona öröklését nem sikerült biztosítania. A korona megszerzéséért több jelölt versengett, és a küzdelem fegyveres összecsapásokhoz vezetett. Az utódnak egyszerre kellett megszilárdítania hatalmát és fedeznie a háborús kiadásokat.
A megválasztott II. Ulászló alakját sokáig a „Dobzse László” névhez kapcsolódó történetek határozták meg: az engedékeny, mindenre rábólintó királyé, akit az urak kedvük szerint irányíthattak. Neumann Tibor kutatásai más szempontokat is előtérbe állítanak. Ulászló 1471 óta Csehország királya volt, tehát csaknem két évtizedes uralkodói tapasztalattal rendelkezett. Mögötte álltak a Jagelló-dinasztia kapcsolatai, és megválasztása a cseh és a magyar korona országainak együttműködését ígérte.
Az utódlás történetét ezért nehéz pusztán a gyenge királyt kereső főurak számításával megmagyarázni. A hatalom korlátozásának igénye és az ország biztonságára irányuló megfontolás egyszerre is jelen lehetett.
II. Ulászló Forrás: Wikipedia
Hogyan működött a királyi hatalom?
A király főpapokkal, bárókkal, nemesekkel és kiváltságolt közösségekkel együtt gyakorolta hatalmát. Birtokok, tisztségek és kölcsönös kötelezettségek kapcsolták össze őket. Az egyezkedés a kormányzás mindennapi része volt.
II. Ulászló uralkodásának elején rendszeresen tartottak országgyűléseket. Ezeken adókról, igazságszolgáltatásról, sérelmekről és az ország védelméről tárgyaltak. Neumann Tibor vizsgálatai szerint az 1490-es évek gyűléseinek történetét is hiányosan ismertük: a források olyan tanácskozásokról és döntésekről is számot adnak, amelyek a korábbi összképből kimaradtak. Az adómegajánlások arra utalnak, hogy az uralkodó és a rendek együttműködése tényleges erőforrásokat tudott mozgósítani.
A rendi részvétel tehát önmagában nem bizonyítja az állam működésképtelenségét. Ugyanakkor az alkuknak ára és időigénye volt, az adó megszavazása pedig még nem feltétlenül jelentette annak hiánytalan és gyors beszedését is. Ulászló hosszú uralkodását és az 1516-ban gyermekként trónra kerülő II. Lajos éveit nem indokolt egyetlen változatlan állapotként bemutatni.
Az ország a királyi udvaron túl
A késő középkori Magyar Királyság lakosságának nagy többsége falvakban élt, és a mezőgazdaságból tartotta fenn magát. A királyi városok mellett mezővárosok kapcsolták össze a falusi termelőket a kereskedelemmel, a kézművességgel és a környék intézményeivel. E települések lakói gyakran földesúri fennhatóság alatt maradtak, miközben vásárokat tartottak, és bizonyos ügyeiket saját választott elöljáróik intézték.
A városi szerepkör és a jogi kiváltság nem mindig esett egybe. Egy mezőváros a környék gazdasági központja lehetett anélkül, hogy szabad királyi városi ranggal rendelkezett volna. A piacok, utak és intézmények vizsgálata a királyság olyan kapcsolatrendszerét tárja fel, amely az udvari pénztelenség történetéből alig látszik.
Élő állatot, bort és rezet szállítottak külföldre, a vámhelyek pedig nemzetközi útvonalak forgalmából részesedtek. Draskóczy István kutatásai ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy az egyes ágazatok és vidékek helyzete eltért. A nagybányai bányászat például már Mátyás utolsó éveiben nehézségekkel küzdött: a mélyebb tárnák víztelenítése nagy költséget igényelt. A gazdasági változások nem igazodtak az uralkodóváltásokhoz.
Mit jelentett az üres kincstár?
Az országban megtermelt javak és az uralkodó által elkölthető pénz között jelentős különbség volt. Egy sikeres kereskedő vagy jövedelmező birtok gazdagsága csak meghatározott adók, vámok és szolgáltatások útján segítette a királyt.
A Mátyás- és a Jagelló-kori jövedelmek összehasonlítását a források természete is nehezíti. Követjelentések becslései, egyes évek számadásai és tervezett bevételek állnak rendelkezésünkre. Ezek eltérő tételeket tartalmazhatnak. Ráadásul egy adóösszeg úgy is szolgálhatta az ország védelmét, hogy közvetlenül a katonai kiadások fedezetére utalták, és nem került a központi pénztárba. A pénztári bevétel így nem mutatja meg az összes védelmi ráfordítást.
Jó példa a források újraolvasásának jelentőségére Ernuszt Zsigmond kincstartó 1494–1495. évi számadáskönyve. Neumann Tibor új kiadása és elemzése nyomán világosabbá vált, hogy a fennmaradt elszámolás nem tekinthető a királyság teljes költségvetésének: elsősorban a rendkívüli adó kezelését dokumentálja. A be nem folytként feltüntetett összegek között pedig olyan tételek is szerepeltek, amelyeket korábbi kölcsönök ellenében engedtek át. A hiány tehát nem minden esetben jelentett adómegtagadást vagy eltulajdonítást.
Mindez nem teszi jelentéktelenné a fizetési gondokat. A már előre lekötött bevételt újabb szükség esetén nem lehetett szabadon felhasználni. Ha a katonák zsoldja késett, annak akkor is súlyos következménye volt, ha a számadás egyébként szabályosan készült.
Mi maradt a fekete sereg után?
A Mátyás utáni hanyatlás egyik legerősebb jelképe a fekete sereg felbomlása. A nyugati hadjáratokban alkalmazott zsoldoscsapatok fenntartása nagyon jelentős összegekbe került, és a zsoldhátralékok az uralkodóváltás után súlyos problémává váltak. A fizetetlen katonák egy része fosztogatott; az ilyen egységek ellen Kinizsi Pál is fegyverrel lépett fel.
Ebből azonban még nem következik az, hogy az országnak többé ne lett volna fizetett, hadviselésben jártas katonasága. Megmaradtak a végvári őrségek, és továbbra is hadba vonultak a főpapok, bárók és más hadállításra kötelezett birtokosok csapatai. Az úgynevezett bandériumokban is szolgáltak hivatásos katonák.
A korszak hadügyét újravizsgáló történészek arra is rámutatnak, hogy Mátyás haderejének finanszírozása már saját uralkodása alatt is nagyon jelentős terhekkel járt. Az utódoknak meg kellett találniuk a katonai kötelezettségek és az adóbevételek felhasználásának új rendjét. A századforduló hadügyi szabályozása ilyen alkalmazkodási kísérletként is értelmezhető.
A változás mérlegéhez azt is vizsgálni kell, hány embert lehetett mozgósítani, milyen gyorsan, milyen felszereléssel és ellátással. A működő hadszervezet és a majdani szultáni főerőkkel szemben elegendő katonai erő két teljesen különböző kérdés.
Feszültségek és folytonosság
A korszak társadalmi konfliktusai közül az 1514. évi felkelés volt a legsúlyosabb. A Dózsa György vezette mozgalom az oszmánok ellen meghirdetett keresztes hadjáratból alakult ki. Résztvevői között jobbágyok mellett mezővárosi lakosok, kisebb nemesek és egyházi személyek is megjelentek. A mozgalom történetében vallásos várakozások, katonai és társadalmi konfliktusok fonódtak össze.
A felkelés erőszaka, leverése és vezetőinek kivégzése súlyos törést jelentett. Az ezt követő törvények a jobbágyság helyzetét is korlátozták. A jogszabályok szövegéből azonban nem lehet automatikusan megállapítani, mi történt minden faluban: a végrehajtást helyi érdekek, a munkaerő megtartásának igénye és a kialakult gyakorlat is alakította. A felkelés és Mohács közötti összefüggést viszont külön kell vizsgálni.
Más források a kapcsolatok és a tanulás folytonosságát teszik láthatóvá. Draskóczy István a bécsi és krakkói egyetem magyarországi hallgatóinak adatait vizsgálva a Jagelló-kor jelentős részében növekedést állapított meg. A fordulat az 1510-es évek második felében következett be, majd 1521 után erős visszaesés mutatkozott. Ebben azonban a magyarországi háborús helyzet mellett az egyetemeket érintő vallási változások is szerepet játszottak.
A hallgatói névsorok nem mérik egy egész társadalom jólétét. Jelzik viszont a külföldi tanulásra fordítható erőforrásokat és a szellemi kapcsolatok folytonosságát. A politikai és művelődési folyamatok nem feltétlenül azonos ütemben változtak.
Amikor a védelem terhei megnőttek
A királyság helyzetének megítéléséből nem hagyható ki az ellenfél. Az Oszmán Birodalom erőforrásai a korszakban jelentősen bővültek; Szíria és Egyiptom 1516–1517. évi meghódítása különösen nagy változást hozott. A szultán egyre nagyobb anyagi és katonai erőt összpontosíthatott egy-egy hadjáratra.
A várak őrségét, fegyverzetét, élelmezését békésebb években is fizetni kellett. Egy elvesztett erősség vagy egy elpusztult határvidék pedig a következő védekezés feltételeit is rontotta. Nándorfehérvár 1521. évi eleste már jól azonosítható katonai és szervezési válságot mutatott. A késedelmes mozgósítás, az ellátási hiányok és a rendezetlen tartozások összekapcsolódtak az oszmán hadvezetés nagyobb felkészültségével és erőforrásaival. A vár elvesztése a belső területek védelmét is nehezebbé tette.
A külső erőviszonyok vizsgálata mellett az egyes döntések felelőssége is mérlegelhető. Ehhez meg kell különböztetni a rossz döntést, a végrehajtás kudarcát és az elérhető eszközök korlátait. Az ellenfél gyorsabb megerősödése egy jól működő gazdaság és intézmények mellett is ronthatta a katonai esélyeket.
A Mátyás utáni Magyar Királyság történetéből ezért elsősorban az egyenletes, mindenre kiterjedő hanyatlás képét érdemes felülvizsgálni. A kormányzás, a gazdaság és a hadügy eltérő változásait és kölcsönhatásait kell feltárnunk. Így válhat érthetőbbé az 1520-as évek válságának kialakulása. A következő részben ahhoz a birodalomhoz fordulunk, amelynek növekvő ereje mind szűkebbre szabta a magyar politika mozgásterét.
Forrásjegyzék
Neumann Tibor – C. Tóth Norbert – Pálosfalvi Tamás: Két évszázad a sztereotípiák fogságában. Helyzetkép a Jagelló-kor kutatásáról. In: Fodor Pál – Varga Szabolcs (szerk.): Több mint egy csata: Mohács. Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben. MTA BTK, Budapest, 2019, 11–74. (https://real.mtak.hu/100275/1/Neumann_C.Toth_Palosfalvi_Mohacshistoriografia.pdf)
Neumann Tibor: Királyi hatalom és országgyűlés a Jagelló-kor elején. In: Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon. A kezdetektől 1918-ig. Budapest, 2014, 46–54. (https://real.mtak.hu/18835/1/2014_Rendiseg_u_085316.7795.pdf)
Neumann Tibor: A „Dobzsekirályról” egy kicsit másképp – Ötszáz éve halt meg II. Ulászló. Újkor.hu, 2016. április 1. (https://ujkor.hu/content/a-dobzsekiralyrol-egy-kicsit-maskepp-otszaz-eve-halt-meg-ii-ulaszlo)
Miskei Antal: Ráckeve középkori kiváltságai. Acta Academiae Agriensis, Sectio Historiae 37. (2010), 3–12. Különösen a középkori városhálózatot áttekintő bevezetés. (https://publikacio.uni-eszterhazy.hu/2825/1/3-12_Miskei.pdf)
Draskóczy István: A királyi jövedelmek a 16. század elején Magyarországon. Szempontok bányászatunk és külkereskedelmünk történetéhez. In: Manhercz Orsolya (szerk.): Historia critica. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2014, 75–92. (https://1library.co/document/y93knjvy-a-kiralyi-joevedelmek-a-szazad-elejen-magyarorszagon.html)
Magyar Tudományos Akadémia: Az MTA új doktorai 2025-ben. A Neumann Tibor kutatásait bemutató rész: az 1494–1495. évi kincstartói számadás új kiadása és értelmezése. (https://mta.hu/mta_hirei/az-mta-uj-doktorai-2025-ben-114402)
Szaszkó Elek: Gyengeség vagy félreértett korszak? – A Jagelló-kor tanítása. Újkor.hu, 2026. március 28. (https://ujkor.hu/content/a-mohacs-elotti-magyarorszag-tanitasa-gyengeseg-vagy-felreertett-korszak)
Draskóczy István: Magyarországi hallgatók a bécsi és a krakkói egyetemen a Jagelló-korban (1491–1525). Gerundium 8. (2017), 1. sz., 7–22. (https://real.mtak.hu/64951/1/02_Draskoczy_Istvan.pdf)
Kanyó Ferenc: Feltörik Magyarország déli kapuját – Nándorfehérvár eleste. Újkor.hu, 2021. augusztus 29. (https://ujkor.hu/content/feltorik-magyarorszag-deli-kapujat-nandorfehervar-eleste)
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
