Mogherini szerint meg kell erősíteni Európa védelmét
A biztonság érdekében meg kell erősíteni Európa védelmét, de ez nem feltétlenül a közös hadsereg felállítását jelenti.
A biztonság érdekében meg kell erősíteni Európa védelmét, de ez nem feltétlenül a közös hadsereg felállítását jelenti. Európa már most szuperhatalom – jelentette ki Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn, az uniós külügy-, illetve védelmi miniszterek brüsszeli találkozóját megelőzően.
Mogherini újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, az európai védelempolitikának hitelesebbnek, hatásosabbnak és határozottabbnak kell lennie a jelenleginél.
Mint mondta, az Európai Unió sokat tesz a világban az európai polgárok védelme érdekében. Tizenhét misszió teljesít szolgálatot uniós zászló alatt, s ezek közül több a migrációs válság megfékezésén dolgozik.
Ez azt mutatja, hogy az uniónak van védelmi képessége, de vannak még kihasználatlan lehetőségei, amelyekhez megvannak a feltételek. Az európai védelmi akcióterv előkészítésére azért van szükség, hogy Európa autonóm módon tudjon válaszolni az esetlegesen érkező agressziókra – tette hozzá
Mogherini.
A főképviselő a törökországi helyzet kapcsán leszögezte, Ankara fontos partner Európa számára, a kapcsolatokat azonban nehezíti a halálbüntetés visszaállításának lehetősége, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, valamint a török parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztése. Ezekekről a kérdésekről az uniónak egységes álláspontot kell kialakítania – közölte.
A hiteles politikai folyamatokhoz való visszatérés és a politikai párbeszéd elengedhetetlenek a demokrácia gyakorlásához és a régió stabilitásához – vélekedett a volt olasz külügyminiszter.
Sajtótájékoztatóján Boris Johnson brit külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök olyan ember, akivel az Egyesült Királyság és az Európai Unió is „üzletelhet” a jövőben. „Úgy gondolom, ki kell várnunk, mivel állnak elő, de szerintem lehetőségként kell tekintenünk (a történtekre)” – mondta.
Johnson, aki a szigetország EU-tagságáról nyáron tartott népszavazás előtt a Brexit-tábor frontembere volt, pozitív lépésnek nevezte az uniós tagállamok védelmi együttműködésének fokozását, illetve a katonai kiadásaik emelését, de hangsúlyozta, nem szabad, hogy ez a NATO kárára történjen.
Miroslav Lajcák, az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Szlovákia külügyminisztere azon véleményének adott hangot, hogy Európának nem kell félnie Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelmétől, viszont mielőbb fel kell majd venni a kapcsolatot az új washingtoni kormányzattal.
Didier Reynders, a belga diplomácia vezetője kijelentette, Európának kötelessége megerősíteni a védelmét és növelni a védelmi kapacitását.
Törökországgal kapcsolatban Reynders aggasztónak nevezte, hogy Ankara számos újságíró ellen adott ki elfogatóparancsot és parlamenti képviselők ellen folytat eljárást. „Az Európai Uniónak át kell gondolnia kapcsolatait egy ilyen országgal” – fogalmazott a belga miniszter.
Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési biztosa a tanácskozásra érkezve kijelentette, elképzelhetőnek tartja, hogy hamarosan megállapodás születik két keleti partnerország polgárainak uniós beutazását illetően. Ugyanakkor hangsúlyozta, Ukrajnának és Grúziának minden feltételt teljesítenie kell ahhoz, hogy előre lehessen lépni a vízummentesség megadásának ügyében. (MTI)
