Módosul az ingatlanadó

2016. január elsejétől, az új adótörvény hatályba lépését követően, jelentős változások lesznek az ingatlanok adójának kiszámítását illetően. Az épületadót az épület rendeltetésének függvényében, s nem a tulajdonos – fizikai vagy jogi személy – minőségének függvényében számítják ki. Az épület lehet lakás, nem lakás vagy vegyes rendeltetésű. Az utóbbi 25 év óta jövőben először fordul elő, hogy az ingatlanok, lakások adóját nem a tulajdonos minősége, hanem az épület rendeltetése nyomán állapítják meg. 

A jelenleg hatályban levő adótörvény szerint az épületadót a tulajdonos minőségének függvényében állapították meg: fizikai vagy jogi személy. Az épületadó idén fizikai személyek esetében az ingatlan megadózandó értékének 0,1 százaléka volt, függetlenül attól, hogy a szóban forgó épületnek mi volt a rendeltetése. A jogi személyek, azaz cégek, egyéni vállalkozások az épület megadózandó értékének 0,25 százalékától 1,5 százalékáig terjedő adót fizettek, attól függően, hogy a helyi tanács milyen százalékarányt állapított meg. 

Jövőtől változik a helyzet, az ingatlanok rendeltetése szerint számolják ki a helyi adókat, aszerint, hogy lakásnak, cégszékhelynek, engedélyezett fizikai személy – PFA – székhelyének, kereskedelmi helyiségnek, rendelőnek vagy egyébnek használják. Ezután a lakás rendeltetésű ingatlanok adója a megadózandó érték 0,08-0,2 százaléka között változhat, a települések rangja és a településen belüli elhelyezkedés függvényében. 

A nem lakás rendeltetésű, azaz kereskedelmi tevékenységnek helyet adó ingatlanok esetében az adó 0,2-1,3 százalék között mozog, ha ezeket az épületeket az utóbbi öt évben újraértékelték, az utóbbi öt évben épültek, illetve ebben az időszakban vásárolták. Abban az esetben, ha az épületeket az utóbbi öt évben nem értékelték fel újra, az adó az épület nyilvántartott értékének 2 százaléka lesz. Azokat érinti kellemetlenül az adótörvény, akik a lakásukban kisvállalkozást jegyeztek be, például engedélyezett személyként működnek saját lakásukban vagy annak egy részében, s ezekre fenntartási – gáz, villany, rezsi – költségeket számoltak el. Az adótörvény hatályba lépését követően várhatóan sok „alvó” vállalkozást, nem működő kft.-t, pfa-t számolnak fel. 

Az új adótörvény szerint – amely szeptemberben jelent meg a román nyelvű Hivatalos Közlönyben – más változások is lesznek. Például nő az épületek megadózandó értéke. Eszerint a víz- és csatornahálózatra csatolt, fűtési és villanyhálózattal ellátott, betonszerkezetű, illetve téglaépület egy négyzetméternyi beépített felületének értéke 1000 lej lesz az eddigi négyzetméterenkénti 935 lejjel szemben. 

Marosvásárhelyen tegnap kezdődtek a bizottsági ülések, a helyi adókra vonatkozó határozattervezetet a polgármesteri hivatal honlapján már nyilvánosságra hozták. A tanács jövő héten dönt a helyi adók mértékéről. Kiss Imola, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal gazdasági igazgatója szerint az az elképzelés, hogy az új törvény alkalmazásával a helyi adók összegét ne módosítsák lényegesen.

Mivel a helyi adók alakulása mindig nagy érdeklődésre tart számot, a témára még visszatérünk.