Módosították a nyugtalottó szabályzatát, mert túl sokfelé oszlott az első nyeremény
Módosította a képviselőház szerdán az úgynevezett nyugtalottóról szóló rendeletet, meggátolandó, hogy a nyeremény túl sok nyertes között oszoljon meg és elveszítse varázsát.
Módosította a képviselőház szerdán az úgynevezett nyugtalottóról szóló rendeletet, meggátolandó, hogy a nyeremény túl sok nyertes között oszoljon meg és elveszítse varázsát.
A kormány az adócsalás visszaszorítását célzó intézkedések között vezette be tavasszal a nyereményjátékot, amellyel arra akarja ösztönözni az embereket, hogy minden vásárlásnál igényeljenek nyugtát, és ezzel adózásra kényszerítsék az esetleg feketézni próbáló boltosokat.
A kormány húzásonként egymillió lejes nyereményalappal honorálja önkéntes „adóellenőreit”, ám az első, április 13-án megejtett húzás nyomán több mint 18 ezer nyertes nyugtát vittek be az emberek az adóhatósághoz, így egy-egy szerencsés pénztárblokkal alig több mint 50 lejt lehetett nyerni.
A sorsoláson egy dátumot és egy 1 és 999 lej közötti nyertes összeget határoznak meg. Az első húzáson a február 7-én kiállított 6 és 6,99 lej közötti értékű pénztári nyugtákat nyilvánították nyerőnek, ám – kis összegről lévén szó – nagyon sok vásárló akadt, akinek volt ilyen nyugtája.
A hasonló „inflációt” megelőzendő a képviselőház azzal a módosítással szavazta meg szerdán a nyugtalottó bevezetéséről szóló sürgősségi kormányrendeletet, hogy száznál több nyertes esetén egy második sorshúzással választják ki azt a száz nyugtát, amelynek a tulajdonosa valóban jutalomban részesül. Így a nyeremény mindenképpen tízezer lej fölötti lesz.
A jogszabály ellen voksoló liberális ellenzék szónoka azt mondta: a szociáldemokrata kormány szerencsejátékosok szórakozásává züllesztette az adózási fegyelem növelésének ügyét, a kormánypárt frakcióvezetője viszont azzal érvelt, hogy a nyugtalottónak és az adóhatóság látványos razziáinak köszönhetően 1,2 milliárd lejes többletbevétele volt az első negyedévben a költségvetésnek a tavalyi év hasonló időszakához képest.
A költségvetési tanács adatai szerint 2013-ban a román GDP 16 százalékát tette ki az adócsalás.
