Modern fagyöngyök egy főtéri betonfalon

Majdhogynem észrevétlenül nőttünk fel egymás mellett, aztán egyszer csak tudomásul vettem, az erdőszéli agg hárs vagy patakparti öreg fűzfákon késő ősszel is vannak nagy zöld bogok. 

Fotó: Nagy Tibor

Majdhogynem észrevétlenül nőttünk fel egymás mellett, aztán egyszer csak tudomásul vettem, az erdőszéli agg hárs vagy patakparti öreg fűzfákon késő ősszel is vannak nagy zöld bogok. Távolról szarkafészeknek néztem, de lassan felvilágosítottak, azok bizony élősködő növények az idős fákon. Végtére is, szépek voltak, szinte szabályos gömb alakú, fehér virágos, zöld levelű csokrok a szürke határ árva faágain. Ha még tudtam volna azt is, hogy milyen szép a magyar nevük – fagyöngy!

E szépen hangzó magyar szónak erdélyi sejtelmességet, marosvásárhelyi különlegességet ajándékozott a feledhetetlen szavalóművész, Illyés Kinga nagy fekete lemeze, erdélyi költők verseiből összeállított műsora – Fagyöngy. Megvallom, a szó értelme, jelentése akkor kezdett el érdekelni, amikor az a lemez megjelent, és nagyon elgondolkoztatott, hogy lehet ilyen szép megnevezése egy élősködő növénynek?

Valami mágikus képzelet veszi körül a történetét. Már a görög mitológiában helyet kapott: Hermész isten az alvilág kapuját fagyöngy ágával nyitja ki. A kelták papjai aranysarlóval vágták le a fagyöngyöt és a bogyók húsát varázslásra használták. Még az északi hitvilágba is belekerült, s eszerint a tél istene egy fagyöngy vesszőjével ölte meg a napistent.

Mintha e három ősrégi legendát igazolná egyik botanikus megállapítása: ezen a növényen semmi sem normális. Fűz vagy hársfa ágain letelepedve kiszívja abból a vizet és az ásványi elemet, s ezáltal gyengíti a növényt. Virágai télen nyílnak, s termése enyhén mérgező. Igazat adok a botanikusnak: nem normális ez a szép és szép nevű növény, ha káros a fára és az emberre nézve, viszont a gyógyászat felhasználja.

Állok a Román Nemzeti Bank épületével szemben, s olyannak látom, mint egy fagyöngyel telerakott árva őszi fát. Egyébként nem is lenne annyira igénytelen ez a modern banképület első és második emeleti homlokzata, csakhogy pár éve megjelentek ott a falon élősködő fagyöngyszerkezetek, ismertebb nevükön: légkondicionálók. Azzal sem értek egyet, hogy annyira szükség lenne ez a levegőszabályozó- hűtő szerkezet egy olyan épületben, amelynek azt az oldalát csak délután süti a nyári nap sugara, s elképzelésem szerint nemcsak egy városközpontra néző fala van a banképületnek. Bizony, ezek a modern fagyöngyök idegenül és igénytelenül színezik ezt a főtéri látványt, akárcsak az oda egyáltalán nem illő, szörnyen kinéző földszinti rész.

Ha sok pénzem lenne, én nem ebben a bankban tartanám!