Mit teszel másokért?

Az első igazán szép tavaszi napon adakozó lelkületű szülőkkel és gyerekeikkel, valamint az őket irányító pedagógusokkal telt meg a mezőfelei Amicus idősotthon udvara.

A Tudor Vladimirescu Általános Iskola négy tanítónője, Gyarmati Harmath Katalin, Czirják Izabella, Mureşan Daniela, Gábor Lizetta és Ugron Erika tanárnő, az American Councils for International Educations szervezet kezdeményezésére csatlakozott a 4/4 barátokért önkéntes, jótékonysági projekthez, melynek mottója dr. Martin Luther King kérdése volt: Az élet legérdekesebb és legfontosabb kérdése: mit teszel másokért?

Az előkészületek már jóval korábban elkezdődtek. Az iskola szülői közössége ezúttal is összefogott, és bőkezűen adakozott. Főként gyümölcsöt és édességet hoztak be nagy tételben, a felhívásnak megfelelően, de alapélelmiszerek, valamint piperecikkek is kerültek a csomagokba. Ezzel párhuzamosan négy osztály tanulói saját kezűleg készítettek meglepetéstárgyakat az otthon lakóinak: kosárkákat, könyvjelzőket, poháralátéteket, nyuszikákat (ez utóbbit az ortodox húsvétra való tekintettel).

A kitűzött napon a szülők jóvoltából személygépkocsikkal érkeztek a helyszínre az ajándékok, a gyerekek, a tevékenységet vezető pedagógusok, valamint az iskola helyettes igazgatója, Boczog Szabolcs tanár úr, aki meleg szavakkal köszöntötte az érett generációt.

A tanulók rövid kis programmal igyekeztek a lakók lelkéhez szólni.

Először Bustya Jutka furulyaoktató vezetésével tavaszi dalcsokrot hallhattak Gábor Lizetta III. osztályosainak és Czirják Izabella II. osztályosainak előadásában, közben Székely Boróka szavalta el díjnyertes versét. Ezt követte a második osztályos Szücs Virág hegedűjátéka, majd az ugyancsak második osztályos Ferenczi Attila népdaléneklése, végül Mureşan Daniela III. A osztályos diákjai tavaszi dalt adtak elő.

A találkozás zárómomentumaként a gyerekek átadták szeretettel, odafigyeléssel elkészített ajándékaikat, mialatt a szülők szorgos hangyákként hordták be az aligazgatóval a finomságokat.

Rövid beszélgetések alakultak ki látogatók és látogatottak között. 

Talán a legmeghatóbb találkozás az ágyhoz kötött nyugdíjas óvó néni és az előkészítős gyerekek között volt. Az óvónő kérte, hogy a gyerekek menjenek fel a szobájába, és megosztotta velük az édességeket. De nem csak ezek a gyerekek kaptak valamit a nap folyamán. Mindenki, aki ott volt, egy kicsit gazdagabban távozott.

Pedagógusok, szülők újra jelesre vizsgáztak összefogásból, együttműködésből, tettrekészségből, megértésből.

A projekt mottója mellett saját mottónk volt e napra a Zsidókhoz írt levél 13:16 része: A jótékonyságról és az adakozásról pedig el  ne feledkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten.

Czirják Izabella tanítónő, Tudor Vladimirescu Általános Iskola, Marosvásárhely