Kinevezte az államfő az új országprojekt kidolgozására hivatott elnöki bizottságot.
Kinevezte az államfő az új országprojekt kidolgozására hivatott elnöki bizottságot. A pártok, a kormány és saját jogon nevesített szakértők képviselőiből álló testületnek nem lesz egyszerű dolga. A legitimációja is problémás, hamarosan változhat a tagok jelentős részét delegáló háttér, és átalakulóban van az európai környezet is, amelybe az országprojektet illeszteni kellene.
Az elnök többször is említést tett egy új országprojekt szükségességéről, azonban ha a mandátuma első két évében nem lépett az ügyben, akkor most várni kellett volna a decemberi választások lejártáig. Mármint ha egy ilyen stratégiát csak úgy lehet elkészíteni, hogy abban a parlamenti pártok két-két jelölttel képviseltetik magukat, és többségben vannak az akadémiai szféra képviselőivel szemben, akik viszont nem az intézményeiket képviselik, hanem alanyi jogon tagok. A politikum stratégiakészítési és alkalmazási képességeit illetően az utóbbi 26 év történéseinél látványosabb bizonyítvány nem kell, a politika – szakértői szféra súlyarányát jobb lett volna megfordítani.
De ha ez a jó recept, hogy az országprojektet elsősorban a politikum dolgozza ki, akkor a jelenlegi testület jó részének vitatható a legitimációja. Ugyanis, azok
a pártok, amelyeknek a színeit képviselik, a legutóbbi parlamenti választásokkor vagy nem is léteztek (ALDE, PMP), vagy a magát halálra nyerő balliberális koalícióból szakadtak ki (PSD, PNL). A parlament jelenlegi párttérképe köszönő viszonyban sincs a 2012-es választási eredményekkel, három hónap múlva viszont, a választások után lenne tiszta kép felállítani egy ilyen testületet. Akkor adódik egy olyan helyzet, amikor mindenkiről tudni lehet, hogy pontosan kit is képvisel, a friss választási eredmények ismeretében.
Az elnök reményei szerint jövő nyárra a bizottság előáll egy közvitára bocsátható politikai dokumentummal az ország közép- és hosszú távú fejlesztési céljairól. A választásokig lett volna idő közvitát lefolytatni arról, hogy mely intézmények és szakértők – legyenek akár politikusok, akár civilek – a legméltóbbak arra, hogy egy ilyen projektet elkészítsenek. És az elnöknek, mint az ország politikum felett álló, első számú közméltósága, oda hatnia, hogy ezt a dokumentumot a politikum is felvállalja. Az hitelesebb kezdeményezés lehetett volna. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy ez a konkrétan a britek uniós kilépési népszavazásának hírére összehívott válságtanácskozáson elővett stratégiaötlet európai viszonylatban is ingatag lábakon áll, mert pillanatnyilag senki nem tudja pontosan felbecsülni, hogy az unió hogyan fog festeni a britek távozása után, vagy hogyan fogják megoldani az egyéb válságait, pedig közép- és hosszú távú országtervezéshez ezt is tudni kellene. De így jogos a gyanúper, hogy ez a stratégia az asztalfióknak készül, addig is hálás kampánytéma lehet belőle a választásokig.