Mit tanulhatnak az angolok a németektől?
David Cameron brit miniszterelnök pár hónappal ezelőtt fel is szólította honfitársait, hogy vegyenek példát a németekről.
Az európai gazdaság motorja évek óta Németország, amit statisztikai adatok sora támaszt alá. Az Európai Unió többi nagy országa irigykedve figyeli a németeket, akik az öt éve tartó gazdasági válság idején is – hozzájuk képest – rendre tekintélyes GDP-növekedést tudtak produkálni. David Cameron brit miniszterelnök pár hónappal ezelőtt fel is szólította honfitársait, hogy vegyenek példát a németekről.
A felhívás nyomán a BBC a tettek mezejére lépett, és több hónapra német földre küldött egy angol házaspárt két kicsi gyerekkel. Bee Rowlatt és férje, aki a brit közszolgálati adó riportere és műsorvezetője, Nürnbergben bérelt lakást. A férfi a Faber-Castell írószergyárban kapott állást: az elkészült ceruzák lakkozásának minőségét kellett ellenőriznie. Ebben a számára szokatlan munkakörben is hamar feltűnt neki, hogy a németek számára nagyon fontos a csapatmunka, ugyanakkor ügyelnek minden apró részletre.
A BBC rendezőjének utasítására a feleségnek otthon kellett maradnia – elvégre Németországban jóval alacsonyabb az állásban lévő feleségek aránya, mint a többi európai országban. Ezt Bee eleinte nehezen viselte, ám idővel beletörődött. Szabadságát arra is felhasználta, hogy közelről figyelje nagyobbik gyermeke beilleszkedését az óvodába. A 6 éves kislány egy erdei óvodában kapott helyet. Az anyát nagy lelkesedéssel töltötte el, hogy a gyerekek télen-nyáron, az időjárástól függetlenül a szabadban vannak: játszanak, fára másznak – szemben a szigetországi gyakorlattal, ahol a kicsik az egész napot zárt termekben töltik.
Bee ugyan nem dolgozott a kísérlet során, ám szomszédokkal beszélgetve, valamint a férje tapasztalatait hallgatva rájött: mi a nyitja annak, hogy a németek több munkát végeznek el, noha a munkaidejük rövidebb, mint az angoloké? A válasz egyszerű: nincs magánjellegű telefonálgatás a munkahelyeken! Senki nem hívogatja munkaidőben a partnerét, nem küld neki SMS-t, és közösségi oldalakon (facebook, twitter stb.) sem kommu-nikál másokkal, amíg tart a munkaideje.
Érdekes tanulságként szűrte le az angol fiatalasszony a németek „okoskodását”. „Saját, csöppet sem tudományos igényű megfigyeléseim szerint bármely tetszőleges napon, egy bizonyos időpontban az embert megszólítja egy járókelő – többnyire egy idősebb asszony –, felhíva a figyelmét arra, hogy túl hangosan beszél, vagy nem válogatta szét előírásos módon a háztartási hulladékot, vagy a gyerekeit nem az időjárásnak megfelelően öltöztette fel. Hogy ez bosszantó? Hát persze, hogy az. De csak akkor, ha az ember a címzettje az ilyen rendreutasításoknak. Ugyanakkor a jelek szerint Németországban jobban tisztelik egymást az emberek, nagyobb a társadalmi harmónia. Mi, angolok a háta mögött ócsárolunk egy feltételezett bajkeverőt, és bosszankodunk azon, hogy senki nem utasítja rendre. A németeknél legalább tudja az ember, hányadán áll” – idézte Beet a Die Welt.
Az angol anyuka szerint a legjobb dolog, amit Nürnbergben megtanult, a nap 24 órájának német módra történő beosztása volt. Ehhez külön „tanórákat” vett Eva Kerigtől, a német háziasszonyok szövetségének munkatársától. Eleinte félt tőle, mert azt hitte, az okítás lényege az lesz, hogy Eva háztartási robotgépet faragjon belőle. Erről szó sem esett: a német „tanárnő” elmagyarázta Beenek, hogyan készítsen heti munkatervet, és hogyan ossza be a pénzt. A nagyobb hatékonyság pozitív hozadéka – tanulta meg az angol vendég –, hogy az embernek több szabadideje marad.
A „Hadd legyek német” (Make me a German) mottójú BBC-vállalkozás során Bee családja megtanulta a német siker kulcsszavát: a hatékonyságot. Ezt egy kolléga így magyarázta el Bee férjének a Faber-Castell gyárban: „Mindig csak egyetlen dologra összpontosíts, azt viszont tényleg jól csináld!” A gyárban a dolgozók kevesebbet beszélgettek egymással, mint amihez Justin Rowlatt Angliában hozzászokott – viszont az átlagos munkanap rövidebb volt, mint a szigetországban. Ezáltal pedig Justinnek is több ideje maradt a családja számára.
A BBC dokumentumfilmjében Bee így foglalta össze a németországi tapasztalatok lényegét: ha az angoloknak sikerül nagyobb hatékonysággal dolgozni, továbbá ha kikapcsolják a mobiltelefont a munkahelyükön, akkor egy szép napon utolérhetik a németeket.
Lehet, hogy a fenti recept más EU-tagországokban is használható volna?
