Mit kell tudni a szabálysértésekről?
Élete során valószínűleg egyszer már mindenkit megbüntetett szabálysértésért rendőr vagy más rendészeti jogkörrel felhatalmazott szerv, ha pedig nem, akkor ez nagy valószínűséggel a jövőben meg fog történni.
Élete során valószínűleg egyszer már mindenkit megbüntetett szabálysértésért rendőr vagy más rendészeti jogkörrel felhatalmazott szerv, ha pedig nem, akkor ez nagy valószínűséggel a jövőben meg fog történni. Erre az esetre nem árt, ha tudjuk, mi történhet, mihez van joga a büntető szervnek, illetve milyen kötelezettségeket és jogokat biztosít erre az esetre a vonatkozó jogszabály.
A szabálysértést („contravenţie”) a jogkörrel rendelkező hivatalos szerv szabálysértési jegyzőkönyvvel (proces verbal de constatare şi sancţionare a contravenţiei) állapítja meg, valamint bünteti. Szabálysértésnek minősül minden vétkességgel elkövetett olyan cselekmény, amelyet a jogszabály szabálysértésnek minősít. Szabálysértést meghatározni a jogszabály szerint törvénnyel, rendelettel, kormányhatározattal valamint helyi vagy megyei tanácsi határozattal lehet. A szabálysértési jogszabá-lyok tulajdonképpen azokat a társadalmi értékeket védik, amelyeket nem a büntetőjog (lege penală) véd. Pl. a lopás mindig is bűncselekmény marad, és a büntetőjogi törvények hatálya alá esik, míg például az úttesten való szabálytalan átkelést szabálysértésnek minősíti a törvény. Ugyanakkor bizonyos cselekedetek lehetnek szabálysértések vagy a konkrét tényállás függvényében bűncselekmények is. Pl. a csendháborítás alapesetben szabálysértés, amelyet az 1991. évi 61. számú törvény büntet, viszont ha ez nyilvánosan elkövetett erőszakos cselekedetekkel vagy súlyos fenyegetéssel, sértéssel társul, akkor már bűncselekményről beszélünk, amelyet a román büntető törvénykönyv 371. paragrafusa szankcionál mint önálló bűncselekményt (infracţiune de tulburare a ordinii şi liniştii publice).
Szabálysértéseket a jogszabá-lyok a társadalom minden területén meghatároznak a közrend, a közúti közlekedés, az építkezés, a munkavédelem, az üzleti élet, az adózás, a versenyszféra, a fogyasztóvédelem területén, illetve sok más területen.
A szabálysértést alapvetően a rendőr állapíthatja meg, illetve szankcionálhatja a fent említett jegyzőkönyvvel, viszont jogszabállyal más hivatalos szerveket is fel lehet hatalmazni ezzel a hatáskörrel, például a polgármestert vagy a polgármesteri hivatal dolgozóit. Fontos kiemelni, hogy bizonyos szabálysértések megállapításához speciális minőség kell, például a közúti közlekedéssel kapcsolatos szabálysértéseket kizárólag a közlekedésügyi rendőr vagy határátkelőnél határőr állapíthatja meg. Ugyanez a helyzet pl. a szerencsejátékok üzemeltetésével kapcsolatos szabálysértések esetén, ahol csak a nemrég létrehozott Szerencsejátékokat Felügyelő Országos Hatóság munkatársai büntethetnek. Tehát „a közrendőr mindent büntethet” kijelentés már nem állja meg a helyét. A tendencia az, hogy speciális területeken speciális felkészültségű hatóságok járjanak el, és esetenként szankcionáljanak.
Szabálysértés esetén a jegyzőkönyvfelvétel érdekében az illetékes szervnek – általában a rendőrnek, de mint fentebb írtuk, nem kizárólag – joga van igazoltatni az kérdéses személyt, illetve annak kötelessége közölni a személyi adatait. Ennek visszautasítása esetén az illető személy bekísérhető a legközelebbi rendőrőrsre azonosítás céljából, ennek érdekében akár kényszerintézkedés is alkalmazható. Ebben az esetben a kényszerintézkedést kizárólag a rendőr/csendőr alkalmazhatja, ha a szankcionáló szerv nem tartozik a rendészet kötelékébe, akkor ilyen intézkedés foganatosításához segítségül kell hívja a rendészeti szerveket. Ezért más ellenőrző szerv (pl. munkaügy, fogyasztóvédelem stb.) az eljárás során már eleve rendőrséggel vagy csendőrséggel együtt hajtja végre az ellenőrzést, mivel csak ezek rendelkeznek kényszerintézkedési jogosultsággal. Az azonosító iratot az illető szerv nem tarthatja vissza, az azonosítás után azt vissza kell szolgáltatnia. A jegyzőkönyv felvételekor közölni kell a szankcionált személlyel a jegyzőkönyv felvételének okát, illetve a szankcionált személy azon jogát, hogy a jegyzőkönyv tartalmára vonatkozóan észrevételeket tegyen. A rendőrrel vagy a vele azonos hivatalos szervet képviselő munkatársával szemben elkövetett erőszakos cselekedet vagy fenyegetés hivatalos szerv elleni bűncselekménynek minősül (ultraj) vagy – legjobb esetben, ha csak tiszteletlen, alpári hangnemről van szó –, akkor önálló szabálysértésnek.
A szankcionált személynek joga van megkérdezni, hogy miért került sor a jegyzőkönyv felvételére, kérheti, hogy az illetékes szerv munkatársa igazolja magát (név, rang, beosztás) akár az igazolvány felmutatásával is –, habár az illető közalkalmazott már első pillanatban be kell mutatkozzon, közölve ezeket az adatokat. A megjegyzéseinket és ellenvetéseinket kötelező módon jegyzőkönyvbe kell venni, ha pedig ez nem történik meg, akkor ezt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.
A következő részben a gyakorlatban gyakran előforduló kérdésekre fogunk válaszolni, mint például: mikor semmis a jegyzőkönyv, kötelesek vagyunk-e aláírni a jegyzőkönyvet, szabálysértéskor melyek az alkalmazható büntetések (kiszabható-e börtön szabálysértésért?), a jegyzőkönyv aláírása egyenlő-e annak elismerésével, lehet-e ilyenkor bírósági panasszal élni a jegyzőkönyv ellen, a pénzbüntetés felét mikor lehet kifizetni, egyenlő-e ez a beismeréssel, vissza lehet-e igényelni a befizetett büntetést, mi a bírósági panasz menete, a jogosítvány visszaigénylése bírósági panasz esetén.
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
