Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2015-01-04 14:55:35
Az esztendő legvégén igencsak sokan búcsúztatták a 2014-es óévet a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban: kétestényi teljes telt házat tett ki a szép lélekszámú közönség, amely zsúfolásig töltötte az épület nagytermét kedden és csütörtökön, a szilveszteri előadás kedd esti, nyilvános főpróbáján és az óév utolsó napjának estéjén kezdődő premieren egyaránt.
A társulat szilveszterestére időzített bemutatója a magyar operettirodalom egyik legismertebb és legnépszerűbb darabja volt. A Bakonyi Károly, Szirmai Albert és Gábor Andor által a múlt század elején írt mű számos betétdala önálló slágerré vált, közülük többet mindmáig sokan ismernek. A darab sikere megkérdőjelezhetetlen, a szövegkönyv alapján készült film legendává vált, a marosvásárhelyi előadás pedig azt a vidámságot és abszurditást, a huszadik század elejének, eme letűnt kornak mára aktualitását vesztett társadalmi rétegződését és ezen elvesztett aktualitás mögött húzódó örök érvényű emberi viszonyokat igyekszik színre vinni, amelyek miatt az operett-előadások mindmáig hatalmas népszerűségnek örvendenek.
Az előadáson természetesen érződik a frissítési szándék is. Harsányi Zsolt rendező és Sántha Borcsa díszlet- és jelmeztervező enyhén stilizált, mohával borított kastélykertbe helyezi a történések sorozatát, amelyet nem is mozdít ki onnan. Jól teszi, mert nem töri meg ezzel az előadást, ugyanakkor cinkosává avatja a nézőt, aki úgy érezheti, hogy a fák mögül leselkedve nézheti végig Baracs mérnök úr (Bokor Barna) és Korláthy Rolla grófkisasszony (Kiss Bora) titkon érő szerelmét, Korláthy gróf (Tollas Gábor) és sznob neje (Fodor Piroska) heves tiltakozását, a magyar operettirodalom legendás alakja, a kleptomán nagymama (Biluska Annamária) összeesküvéseit és végül az előadás gerincét képező nagy ívű átverést, amelynek főszereplőjeként Miska, a Vas megyei pimasz, nagyképű, durva, de eszes lovászlegény (Galló Ernő) Afrikából hazatért, dúsgazdag gróffá változik. És követi e szerepben se veled, se nélküled párja, Marcsa, a mosogatólány (B. Fülöp Erzsébet), míg a trükk ki nem derül, a kastély világa a feje tetejére nem áll és a legnagyobb skandallum tetőfokán az operetti hepiend be nem következik.
Harsányi Zsolt előadását mindvégig élő zene, szépszámú zenekar kíséri, a díszlet csodaszép, a jelmezek gyönyörűek, a megjelenítés korhű, a színpadi mikrovilág is az, a produkció szeletke a múltból, irónia és önirónia, amely az eltelt évek, évtizedek tükrén át próbálja megmutatni az emberi természet erényeit és visszásságait egyaránt. A nagyszerű díszletet és jelmezeket, a gyakran használt és kihasznált helyzet- és jellemkomikumot, a főszereplők hiteles játékát, a mellékszereplők sokaságát, a grandiózus báljeleneteket, az operett sokak számára varázslatos világának hiteles színpadi megjelenítését csak az olykor kifejezetten avíttnak ható megoldások, a sajnos túlságosan gyakran hamisan megcsendülő énekhangok, erőltetett mosolyok és helyenként kifejezetten giccses jelenetek árnyékolják be. De a felsoroltak ellenére a marosvásárhelyi Mágnás Miska jó próbálkozás a múltba, a bizarr, de mégis boldog békeidők világába való visszaugrásra mindazoknak, akik szeretik a cintányéros-zenés-játékos időutazást.
Szereplők: Tollas Gábor, Fodor Piroska, Kiss Bora, Biluska Annamária, Csíki Szabolcs, Varga Balázs, László Csaba, Bokor Barna, Galló Ernő, B. Fülöp Erzsébet, Benő Kinga, Fülöp Bea, Barabás Tivadar, Benedek Botond, Korpos András, Somody Hajnal, Szabadi Nóra, Bálint Örs, Barabás Hunor, Dunai Júlia, Gaál Attila Csaba, Gyarmati Éva, Hollai Heiser Anna, Illés Alexa, Mihály Szilárd, Sebestyén Hunor, Wessely Zsófia. Díszlet- és jelmeztervező: Sántha Borcsa. Koreográfus: Bezsán Noémi. Zenei vezető, karmester: Incze G. Katalin. Rendezőasszisztens: Fülöp Bea. Rendező: Harsányi Zsolt.