Mint egy akváriumban

„Lakópark” tömbházakkal

Július 8-án, hosszas félrevezetés, titkolózás után végre kiderült, hogy mit terveztek a két Papiu utcai ház és kertjeik helyére. 

A helyszínre érkezett Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere és kísérői, de a városi főépítész nem volt jelen. Ott volt viszont Hanusz Cristian, a tervező, a két állítólagos telektulajdonos, akik nem mutatkoztak be, valamint a tiltakozó szomszédok a környező házakból. A magabiztos műépítész szerint senkit nem fog zavarni a lakóparkban felépülő három háztömb, sőt jól fognak mutatni a jelenleg elvadult kertek helyén, amelyek végében játszóteret alakítanak ki a gyermekeknek – mutatta meg a tervről készült fényképeket. A 9. szám alatti ház díszes homlokzata az épület utcai frontján kap helyet, eléggé furcsa összképben a tervezett új stílusú épület homlokzatával. A polgármester azt ígérte, hogy újraértékeli a tervet, és ha az nem jár eredménnyel, a szomszédok számára a peres út marad. 

Mint beszámoltunk róla, Marosvásárhely történelmi városrészének durva átalakítására adott ki urbanisztikai engedélyt (558. számmal) 2020. április 4-én, Dorin Florea polgármester és Miheţ Florina Daniela főépítész aláírásával a városvezetés a S.C. Adra cégnek. Pontosabban egy kertvárosi terület beépítésére a Papiu utca 9., 11., 13. (?) számok alatti területekre. Bár az engedélyben is feltüntették, hogy védett övezetről van szó, ahol meg kell őrizni a hagyományos városképet, a valóságban nem ez történt. Hosszas utánajárás és félrevezetés nyomán a 13. szám alatti ház lakója és a környékbeli házakban élők megdöbbenten értesültek arról, hogy a megvásárolt két ház és azok kertje, valamint egy harmadik kert helyén négy tömbház épül, két emelettel és manzárddal, amelynek erkélyeiről minden szomszédos telekre belátnak majd a leendő lakók. A tágas kertek pedig megszűnnek, holott az onnan származó oxigénre nagy szükség van a környékbeli forgalmas utcákban. Ma sem tudni, hogy mit keresett a városrendezési engedélyen a 13-as szám, amikor azon a telken egy szecessziós villa áll. De nem ez volt az egyetlen furcsaság. 

Bár  a bemutatás napjára szelídült az állítólagos „lakóparkba” tervezett tömbházak és lakások száma, így is 33 mélygarázs és 32 lakás maradt. Az építkezésre „érdekes” módon a környezetvédelmi, a közlekedésrendészeti és a műemlékvédelmi engedélyt is kiadták már az építtetőnek, annak ellenére, hogy védett városrészről van szó, ahol 32 lakásból fogják a kazánok kipöfögni „a jó levegőt”, és 33 (ha nem több) gépkocsi fog ki- és bejárni a szomszéd kerítése mellé tervezett úton. És mivel a forgalom a főúton nagy, a kényszerű várakozás miatt nem kis mennyiségű kipufogógázzal szennyezik majd a levegőt. 

A jelek szerint a végső műemlékvédelmi engedély is csak formaság volt, hiszen még a Nagyszebenben működő kerületi bizottság sem vette figyelembe, hogy az általuk jóváhagyott építkezéssel egy olyan szomszédos műemlék villa kerül veszélybe, amelyet éppen a híres szebeni Haller család tagja építtetett, sajnos téglaalapra. Így az épületnek a tervezett mélygarázs és a többszintes épület valószínűleg nem használ majd. 

A terv bemutatását és a beszélgetést követően a résztvevőket kérdeztük, akik közül a műépítész nem óhajtott lapunknak nyilatkozni. A szomszédok viszont elmondták a véleményüket. Bár az illetékesek szerint az építtetők és a tervező betartotta az előírásokat, valójában már „az alappal”, az indulással is baj van – derül ki a szomszédokat képviselő ügyvédnek a városi főépítészhez intézett beadványából. 

Kötelező lesz a szomszédok beleegyezése

Soós Zoltán polgármester:

– A terv kapcsán annyit tudok mondani, hogy formailag betartották a jelenleg hatályban lévő előírásokat. Hogy egy belvárosi övezetben, ami zöldövezet, túlzás vagy nem túlzás 32 lakás építése? Nyilván a konfliktusok elkerülése érdekében a szomszédok szempontjából fontos lenne, hogy a véleményüket kérjék, amit a hatályban levő törvények nem minden esetben írnak elő. Innen is indult a vita. Azonban, ha minden szabályt betartottak, nekünk törvényesen nincs más lehetőségünk, csak megadni az építési engedélyt, utána azt a szomszédok megtámadhatják. Jelenleg még nincs aláírva, és a következő napokban vizsgálni fogjuk, hogy van-e valamilyen törvényes lehetőség, amivel csökkenteni lehet a lakások számát. A területek magánkézben vannak, és az eredeti több mint 50 lakást 32-re csökkentették. Egy újabb tárgyalást fogunk kezdeményezni, hogy a lakások száma még kevesebb legyen. Teljesen megtiltani nem lehet, mivel magánterület, és rendelkeznek minisztériumi engedéllyel is. Ha nem tudunk egy más beépítési arányt elérni, a szomszédok egyetlen eszköze az marad, hogy az építési engedélyt megtámadják az igazságügyi szerveknél. 

A történtek következményeként viszont egy olyan tanácsi határozatot fogunk megfogalmazni, hogy az összes belvárosi építkezés esetében, ahol ilyen mértékű beavatkozás készül, kötelező legyen a szomszédok beleegyezése. A jelenlegi előírások ezt nem teszik lehetővé, de ebből okulva a belvárosi övezetben ezt szabályozni kell. 

Mint egy állatkertben 

Körtesi Katalin szomszéd az 5. szám alóli házból: 

– Nagyon szomorúan érint, ami itt készül. Ezt a helyet nagyon szeretem, mert itt születtem, azóta is itt élek, és szeretem ezt a zöld területet, ami körülöttünk van, és amit teljesen meg fog zavarni ez az építkezés, a 32 család ideköltözése. Mi, szomszédok úgy fogunk élni, mint egy állatkertben, vagy finoman fogalmazva, mint egy akváriumban, amelyet majd kívülről fognak nézni, a háromszintes tömbházakból ugyanis nemcsak az udvarunkra, a lakásainkba is be fognak látni. Nagyon furcsa és bosszantó lenne, ha a tervezett épületegyüttest hagynák felépülni, ami elzárná a kilátást, a napfelkeltét, a holdfelkeltét, és megzavarja az egész környék életét. 

Nem érthetünk egyet 

Dinu Socotaru vállalkozó: 

– Szomszédként zavar, amit terveztek, mivel az intimitásunkat érinti, és összességében a szomszédos házak, telkek értéke csökkenni fog. Ahelyett, hogy továbbra is egy csendes oázis lenne a környezetünk, több tíz lakás szomszédságába kerülünk, amivel nem érthetünk egyet. Sajnos a törvény hiányosságáról van szó, mert látszólag a tervező, a tulajdonosok azt állítják, hogy minden törvényes előírást betartottak, és semmi jogi alapja nincs az építkezés megakadályozásának. Amit befektettek a telkek megvásárlásába, azt szeretnék visszakapni. Viszont a hatóságok véleménye is az, hogy eltúlzott tervről van szó. Ha kevesebb és alacsonyabb lakásokat terveztek volna, az talán elfogadható lenne. Lehet, hogy jogilag igazuk van, de a szomszédokat nagyon zavarja, ami itt készül. 

Az engedély érvénytelenítését kérjük

Karácsony Erdei Etel ügyvéd:

– Véleményem szerint az építkezés nem helyénvaló. Védett övezetről van szó, amely sok A kategóriás műemlék szomszédságában található, aminek nagyobb figyelmet kellene szentelni. Törvényesség szempontjából úgy látom, hogy az 1998 óta életben levő általános városrendezési terv (PUG) szerint nem lehet építeni a védett övezetbe csak akkor, ha van helyi városrendezési terv (PUZ). Erre az övezetre nincsen. Ugyanakkor függetlenül attól, hogy mennyire kellemetlen a szomszédoknak (ugyanis a tervben a törvényes távolságokat betartották), az előírások szerint a szomszédok beleegyezése nem szükséges. Ha azonban a 32 lakásból álló tömbházak felépülnek, a 33 parkolóhelyhez képest feltehetően lesz 50 autó, mivel ma egy családban két személygépkocsi is van. Kérdés, hogy azok a járművek, amelyek nem férnek be a föld alatti parkolóba, hol fognak parkolni a Papiu líceum és a két temető környékén, ahol a megállóhelyekre állandóan szükség van? Felteszem a kérdést, hogy reggel hét és nyolc óra között, amikor munkába indulnak, mekkora forgalom lesz a folyamatosan zsúfolt Papiu utcában, ahol eddig is bizonyos időszakokban forgalmi dugó keletkezik. 

A tulajdonosok jogilag úgy oldották meg, hogy három telket összevontak, azért terveztek ilyen nagy építkezést, ami a városrendezési szabályok szerint nem ajánlott, de nem is tiltott, ezért kaphatták meg az engedélyeket. A szomszédok nevében a polgármesteri hivatal urbanisztikai osztályára benyújtottunk egy felszólítást, hogy még egyszer ellenőrizzék, hogy minden rendben van-e, és ugyanezt tesszük a Nagyszebenben működő Övezeti Műemlékvédelmi Bizottságnál is, amelytől az engedély érvénytelenítését kérjük. 

Egy A kategóriás műemlék épület közelében, mint a Papiu iskola, az úgynevezett értéktelen épületeket úgy lehet újjáépíteni, ha azok beleilleszkednek a magánlakásokból álló övezet jellegébe, és nem zavarja a szomszédokat, ami egy 32 lakásos közös házról nem mondható el. Az általános városrendezési terv (ÁVT-PUG) szerint a telekbeosztásokat is tiszteletben kell tartani ebben az övezetben – mindezek alapján az új terv nem illeszkedik bele az ÁVT-be. A közlekedési problémákat is figyelembe véve az ügyvéd kéri, hogy ne adják ki az építési engedélyt, ellenkező esetben az igazságügyi szervekhez fordulnak, mivel a szomszédok ellenzik a tömbházak építését – olvasható az ügyvédi felszólításban. 

A történtek tanulsága, hogy az üres telkek körül lakók legyenek éberek, mert ügyeskedő befektetők az ország legkülönbözőbb részeiről vásárolják meg és építik be azokat oda nem illő, a szomszédokat zavaró épületekkel, mert semmi közük nincs ehhez a városhoz, ennek lakóihoz, ezért csak a nyereség érdekli őket.