Minisztériumi ellenőrzés várható a Maros-szoros natúrpark ügyében

A Környezetvédelmi Minisztérium ellenőrző testületének vizsgálódását, a közviták újraszervezését ígérte csütörtökön Adriana Croitoru, a Környezetvédelmi Minisztérium biodiverzitásért felelő igazgatóságának vezetője azoknak a Felső-Maros menti erdőtulajdonosoknak és a ratosnyai, gödemesterházi, palotailvai polgármestereknek, akik Marius Paşcan szenátor kezdeményezésére a Maros natúrpark szabályzatának közvitáján részt vettek.

Fotó: Antalfi Imola

A Környezetvédelmi Minisztérium ellenőrző testületének vizsgálódását, a közviták újraszervezését ígérte csütörtökön Adriana Croitoru, a Környezetvédelmi Minisztérium biodiverzitásért felelő igazgatóságának vezetője azoknak a Felső-Maros menti erdőtulajdonosoknak és a ratosnyai, gödemesterházi, palotailvai polgármestereknek, akik Marius Paşcan szenátor kezdeményezésére a Maros natúrpark szabályzatának közvitáján részt vettek. A heves bekiabálásokkal, szenvedélyes politikai jellegű felszólalásokkal tarkított megbeszélésen kevés szakmai érv hangzott el, leginkább „a tulajdonommal azt csinálok” típusú kijelentések mentén folyt a „vita”. 

A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség székhelye előtti jelentős csendőri kivonulás arra utalt, hogy a Felső-Maros mentéről érkezett erdő- és földtulajdonosok részéről akár agresszív fellépésre is számítottak a szervezők, de végül nem történt semmiféle erőszakos megnyilvánulás. A tanácsteremben mintegy 60 résztvevővel zajlott a közvita, erősítésként jelen volt Marius Paşcan szenátor és Cristian Chirteş parlamenti képviselő is. A szenátor bevallotta, három éve „küzd a Maros natúrpark létrehozása és adminisztrálása körüli visszaélések és törvénytelenségek” ellen, de eddigi interpellációinak, panaszainak nem volt visszhangja. Paşcan szerint ugyanis nemcsak politikai, hanem gazdasági érdekek is állnak a park megalakítása mögött, ami szerinte egy miniszter tollvonása nyomán jött létre, ugyanakkor az embereket megtévesztették. Kijelentette, már prefektusként is tiltakozott a visszaélések ellen, szenátorként pedig az emberek érdekeit képviseli, akiknek kizárólagos megélhetési forrását a tulajdonukat képező erdők, földek jelentik, és megengedhetetlennek tartja, hogy az érintettek tudomása nélkül hozzanak meg olyan döntéseket, amelyek egy egész régió lakosait érintik. A szenátor utóbbi kijelentésével a Maros natúrpark szabályzattervezetére utalt, a közvitát ugyanis e tervezet kapcsán hirdették meg.

A szabályzattervezet bemutatása közben kiderült, hogy tulajdonképpen nem is erről vitáznának, hanem magának a park létrehozásának a körülményeit, a létrehozást kötelező módon megelőző közviták elmaradását, az engedélyezéssel járó díjszabásokat sérelmezik a résztvevők, akik az említett közviták újramegtartását követelték. Ugyanakkor – a szenátor kijelentései ellenére – az erdőtulajdonosok közül többen nem ismerték a szabályzattervezet tartalmát. A natúrpark biológusának, Niţu Ovidiunak többször is újra kellett kezdenie a dokumentum ismertetését, a Környezetvédelmi Minisztérium biodiverzitásért felelő igazgatóságának másik képviselője, Irimia Cristina pedig kimerítő magyarázatokat adott a közvita lebonyolításáról, a díjszabásokról.

Sérelmezték a gyergyóiak jelenlétét

Bár elsősorban a szabályzatról kellett volna vitatkozni és javaslatokat tenni, az összegyűltek felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy a Gyergyószentmiklósi Erdőrendészeti Hivatal adminisztrálja a natúrpark Maros megyei területeit is. „Menjenek Hargita megyébe, ne tegyék rá a kezüket az erdőinkre, mi első perctől nem értettünk egyet a natúrpark megalakításával, ez államosítás” – jelentették ki többen a felszólalók közül. Hozzátették, beleegyező aláírásukat meghamisították, ezért a Korrupcióellenes Ügyészséghez fognak fordulni. Mások szerint a természetvédelmi park részévé nyilvánított ingatlanokért a legmagasabb összeg, 10 ezer eurós kártérítés illeti meg őket az állam által ajánlott 300 euró helyett, de még ez utóbbit sem kapták meg. Volt, aki durván megfenyegette a környezetvédelmi hatóság, illetve a Gyergyószentmiklósi Erdőrendészeti Hivatal illetékeseit, ha megjelennek földjén, és bírságolni merészelnek.

A palotailvai polgármester 365 személy aláírását hozta el, azokét, akik elutasítják a natúrpark szabályzatát, és nehezményezik, hogy a park menedzsmentterve még mindig nem készült el, ennek ellenére a környezetvédelmi ügynökség bírságokat ró ki azokra, akik „saját területükön, főleg belterületen gazdálkodnak”. Egyébként is, saját tulajdonával mindenki azt tesz, amit akar – jelentették ki többen is. Paşcan szenátor kijelentéseit megerősítette Cristian Chirteş képviselő, követelve a park megalakítási kritériumainak felülvizsgálatát, azt, hogy a Gyergyószentmiklósi Erdőrendészeti Hivatal tegyen le helyzetjelentést attól az időponttól számítva, amikortól ügykezelésébe került a természetvédelmi terület. Hozzátette, a natúrpark szabályzatának hiánya nem vonja maga után az Európai Unió részéről a kötelezettségszegési eljárás megindítását, tehát nyugodtan elhalasztható ennek elfogadása. Marius Paşcan közölte, már értesítette a Korrupcióellenes Ügyészséget a Maros natúrpark létrehozása körüli rendellenességek kapcsán, az érintett polgármesterek pedig dokumentumokkal támasztják alá a visszaéléseket, és per indítását is elképzelhetőnek tartja.

Politikusok által manipulált tömeg

A Gyergyószentmiklósi Erdőrendészeti Hivatal részéről jelen levő Korpos Attila igazgató, illetve a megyei környezetvédelmi ügynökség természetvédelmi felelősének, Ábrán Péternek a szakmai érvei mintha süket fülekre találtak volna, a szaktárca képviselője, Adriana Croitoru pedig reményét fejezte ki, hogy év végéig a parlamentnek sikerül megszavaznia az országos természetvédelmi területek ügynökségének létrehozására vonatkozó törvényt. Ábrán Péter szerint a politikusok által manipulált tömeg mellékvágányra terelt vitát folytatott.

„Sajnálatos, hogy sokan ennyire tájékozatlanok, vagy elfelejtették, hogy a Maros natúrpark megalakulásának folyamatában – és az egyik tanácsos ezt el is mondta – részt vettem a tanácsüléseken, tárgyaltam a helyi, választott tanácsosokkal, lakosokkal a természetvédelmi park szükségességéről. A 2006-ban megindított natúrpark létesítésének fő oka, hogy a Maros-szorosban – az 5/2000-es területrendezési törvény alapján – természetvédelmi rezervátum volt. Az 5/2000-es törvény átvette – nagyon megszigorított szabályokkal – a Maros Megyei Tanács 19/1993-as határozatát. Az akkori rezervátum védnöke a Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság volt, de nem tudták betartani szigorú statútumát, nem tudták kezelni a területet, a helyi tanácsok semmibe vették a törvényt, a prefektust meg nem érdekelte. Gyakorlatilag itt semmit nem lehetett csinálni. Szükség volt, hogy a természetvédelmi területen, a természettel egyensúlyban fejlődhessenek is a helyi közösségek. Ezért ajánlottam a natúrpark létrehozását, amely 5-10 százalékban védett és a többi részében a fenntartható fejlődést kell biztosítani. Chirteş képviselő akkor, a megyei Romsilva igazgatójaként támogatta a kezdeményezést, együtt jelöltük ki a park határait, mert lehetővé vált, hogy ők is törvényes védnökökké váljanak.

Sokan örvendtek

A park létrehozásában együttműködtünk minden érdekelt féllel, akik a helyi tanácsoknál részt vettek találkozóinkon. Senki nem tiltakozott, sőt, sokan örvendtek a natúrparknak. Vele egy időben Natura 2000 európai érdekeltségű természetvédelmi területté is vált a natúrpark, így a kaszálókon, legelőkön, szerződés alapján az APIA-val, több mint 300 euró/ha támogatást kapnak, EU-fejlesztési projektek elbírálásánál 20-30%-kal több pontot. De az időközben aggódó szenátorrá vált volt prefektus folyamatosan agitált. Ennek a fő oka, hogy miért nyerte el a liciten a gyergyói erdészeti hivatal a természetvédelmi terület adminisztrálását.

Eközben, semmibe véve a rezervátumot, elnézték, hogy a Maros-völgyi fesztivál egy szép kaszálót teljesen tönkretett, a Zászpás-csúcs felé a gerincen kiterjedt kaszálókat legeltetéssel megsemmisítettek. Magánerdészetet oszlattak fel törvénytelenségek miatt, az egyik hevesen felszólaló nyugdíjas egyetemi tanárnőnek például már nincs is erdeje, egy 160 éves erdőt az erdészeti normák, üzemterv semmibe vételével letaroltak, óriási kárt téve a természetben. Jelenleg semmiféle kompenzációra nincs szükség, mert semmit nem tudnak felsorolni, hogy mi kár érte az ingatlantulajdonosokat. A megszorításokat, amelyek a szabályzattervezetben vannak, senki nem léptette még életbe.

A tulajdonjog nem sérül, ellenben kötelez, hogy a kaszáló kaszáló legyen, a legelőn legeltessenek, ha erdeje van valakinek, üzemterv szerint vágjon. Arra kötelezzük őket, hogy fenntarthatóan kezeljék, műveljék meg a területeket” – nyilatkozta Ábrán Péter.