Milyen lehet majd az élet Szíriában Aszad után?
A majdani, Bassár el-Aszad elnök utáni korszak szabadságot megtestesítő mintatelepülésének szánták Rakkát, amely kilenc hónappal ezelőtt a szíriai városok közül elsőként került a felkelők teljes ellenőrzése alá.
A majdani, Bassár el-Aszad elnök utáni korszak szabadságot megtestesítő mintatelepülésének szánták Rakkát, amely kilenc hónappal ezelőtt a szíriai városok közül elsőként került a felkelők teljes ellenőrzése alá. A helyiek azóta a szabadságot gyászolják, és mára a kezdeti reményteli várakozást a félelem váltotta fel – írta a Reuters brit hírügynökség lakosokkal és aktivistákkal folytatott beszélgetések alapján.
2013. március 6-án derűs reggelre ébredtek a rakkaiak, hiszen azt láthatták, hogy az utolsó kormánykatonák is elhagyják az Eufrátesz partján fekvő tartományi székhelyet, amelynek bevételét a lázadók az Aszad-rezsim elleni felkelés akkori legjelentősebb sikereként könyvelték el. „Akkoriban mindannyian repestünk az örömtől a város felszabadítása miatt, nem számított, kik is érkeztek hozzánk” – mondta a Reutersnak Skype-on az egyik helybéli.
Az eufória azonban nem tartott sokáig, a következő hetekben ugyanis börtönök nyíltak a középületekben, kikapcsolták az áramot, a boltokban pedig nem lehetett többé cigarettát árusítani. A városban álarcos iszlamista harcosok kezdtek el járőrözni, akik vallási megfontolásból az egyetemeket is bezáratták, arra hivatkozva, hogy nők is részt vehetnek az órákon, ami szerintük iszlámellenes – mesélte az egyik városlakó, akinek fia aktivistaként tevékenykedik a médiában, és üldözik az iszlamisták. „Amikor Rakka felszabadult, azt hittük, a rezsim távozásával a szabadság korszaka következik. Az emberek nekiálltak megtisztítani az utcákat. Olyan volt, mintha egy álomba csöppentünk volna” – mondta egy másik helybéli, aki a többiekhez hasonlóan névtelenül nyilatkozott. „Mindez egy álom volt, és tönkretették” – tette hozzá.
A 200 ezer lelkes városba benyomult harcosok elfoglalták a kormányzati épületeket, amelyekből maguknak főhadiszállást, illetve börtönöket alakítottak ki, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) szerint az egyik örmény templomból iroda lett. Közben a település újdonsült vezetői a főtéren nyilvános kivégzéseket hajtottak végre, megfélemlítve ezáltal a lakosságot, és még csírájában elfojtva bármilyen tiltakozó akciót a helyiek részéről.
A lakossági beszámolókból kiderül, hogy Rakkában napközben alig van nyitva néhány üzlet, azokban is csak az alapvető élelmiszerekhez lehet hozzájutni. Esténként a város pedig teljesen kihalt, egy lélek sincs az utcákon. „Az egész városban nincs áram, egyedül az ő (iszlamisták) épületeikben van világosság. Az egész város sötétségben él, miközben náluk fény van” – mondta egy aktivista, aki hetekkel ezelőtt elmenekült a településről.
Egy másik rakkai aktivista – aki nemrég költözött át Idlíb tartományba – arról beszélt, hogy a Nyugat támogatását élvező Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) a felelős a kialakult helyzetért, ugyanis engedte a dzsihadistáknak, hogy átvegyék az irányítást. „Az SZSZH semmi mással nem törődött, csak a lopással és a pénzfelhajtással. Az első naptól kezdve az (Iraki és Levantei) Iszlám Államra (ILIÁ) bízták a várost” – panaszkodott. Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal kapcsolatban álló ILIÁ a szíriai polgárháború kezdete óta komoly befolyásra tett szert az északi országrészben is.
A rakkaiak igazából alig tudnak valamit a várost uraló harcosokról. Annyi bizonyos, hogy van köztük iraki, Perzsa-öböl menti és líbiai is, de nem fedik fel kilétüket, és kerülik a kommunikációt a lakossággal. „Ezek az álarcos fegyveresek eleinte kedvesek voltak az emberekhez, segítettek nekik” – mondta egy 40-es éveiben járó férfi, hozzátéve, hogy problémák először akkor merültek fel, amikor a harcosok elkezdték kivégezni a felkelést támogató személyeket, illetve azokat is, akik segítettek a felkelőknek elfoglalni a várost. „Nekiálltak legyilkolni az SZSZH vezetőit. Templomokat égettek, tönkretették a parkban felállított szobrokat, sőt a múzeumokat is kirabolták, azt állítva, hogy valamennyi szobor és kép iszlámellenes” – mesélte. Rakkát márciusban még „a forradalom menyasszonyának” nevezték. „Azóta a menyasszony megváltozott. Arra kényszerítették, hogy a fehér helyett fekete ruhát öltsön” – jegyezte meg a Reuters által megszólaltatott férfi.
