Milyen jogaink vannak a közösségi médiában?

Van következménye a gyűlöletbeszédnek és a sértegetésnek

A közösségi média sokak számára szabad területnek tűnik, ahol azt csinálhatnak, amihez éppen kedvük van. Pedig itt is komoly szabályok vannak, és ha nem tartjuk be őket, akkor jogilag felelősségre vonhatók vagyunk. Ezért és az emberségünk megőrzése érdekében is fontos lenne, hogy megfelelően viselkedjünk a számítógépünk kijelzője mögött ülve is.

Dr. Menyhárd Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Polgárjogi Tanszékének egyetemi tanára a Népújságnak elmondta, hogy a közösségi médiában is ugyanolyan jogaink vannak, mint egyébként. Ez azt jelenti, hogy jogunk van a szólásszabadsághoz, jogunk van a jó hírnevünk és az emberi méltóságunk megőrzéséhez, adataink, valamint a magánéletünk megvédéséhez. Viszont ebben az esetben a jogérvényesítés bonyolultabb, mert ez mindig az államnak a feladata, ő kell érvényesítse a bíróságokon keresztül a jogainkat. Ugyanakkor a közösségi szolgáltatók meg kell kapják a szerepet arra, hogy beavatkozzanak azokban az esetekben, amikor egy magatartás jogsértő. Ebből kifolyólag ők is a részévé válnak ennek a jogérvényesítésnek.

Jogi értelemben például a gyűlöletbeszéd kapcsán a nyilvános bejegyzések és a privát üzenetek között vannak különbségek. A gyűlöletbeszéd nem mellesleg azért van kiemelve a jogsértő tényállások közül, mert széles társadalmi kört érint, húzta alá az egyetemi tanár. Hozzátette, hogy a gyűlöletbeszéd egy közérdekkel kapcsolatos kérdés, míg a privát közlések magánügyekkel kapcsolatos kérdések. Utóbbi magánérdeket sért, előbbi közérdeket. Viszont azt is szem előtt kell tartani, hogy ha valakit magánüzenetben sértenek meg, akkor az illető ezért perelhet is, a bíróság pedig eldönti, hogy neki ezt az adott esetben el kellett-e viselnie, mert a másik fél szólásszabadsága volt a fontosabb. Ez korántsem azt jelenti, hogy szabad becsületet sérteni, például valakit féregnek vagy gerinctelennek nevezni, hogy ne is érintsük a súlyosabb kategóriákat. Vannak azonban olyan társadalmi szereplők, akik kénytelenek státuszukból adódóan többet elviselni, ilyenek a politikusok vagy a celebek, azonban az ő esetükben is van egy határ, ami fölött már becsületsértésnek minősülnek bizonyos üzenetek vagy bejegyzések – mondta dr. Menyhárd Attila.

A szakember kiemelte, hogy a gyűlöletbeszéden és a becsületsértésen túl a közösségi médiában a legjellemzőbb jogsértések között ott van még a magánélethez való jog megsértése és az adatokkal való visszaélés. Előbbinek a lehetősége akkor merül fel, hogy ha egy munkáltató a munkára jelentkező személy engedélye nélkül a közösségi médiában megjelent profilok adatait használja a döntés meghozásához, példázta a professzor, hozzátéve, hogy a magánélethez való jog egy nagyon széles értelemben vett terület.

Az ELTE egyetemi tanára szerint a mesterséges intelligencia kényszerűen hoz egy szűrőmechanizmust, ami segít abban, hogy kevesebb jogsértés történhessen a közösségi médiában. Ugyan lehet kézi vezérléssel szabályozni ezeket, viszont sokkal hatékonyabb, ha ezt a munkát algoritmusok látják el. Például ha bizonyos fotókat tiltott tartalmakhoz hasonlóan értékel az algoritmus, akkor letiltja azokat. Az algoritmusoknak és az alkalmazkodásnak köszönhetően a jövőben csökkenhet a jogsértések száma a közösségi médiában, vélekedett a szakember.