2020. október 30., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Azt állítja az elnök, hogy hárommilliárd eurónyi uniós támogatást veszít el az ország, ha életbe lép a parlamentben elfogadott költségvetés-kiigazítás, és azzal együtt a 40 százalékos nyugdíjemelés. A gond az elnöki reakcióval az, hogy elkésett, és több szempontból is meglehetőst pontatlan.

A pontatlanság egyrészt az uniós támogatásokkal kapcsolatos, ha valaki ilyent mond, akkor több konkrétummal kellene előállnia ahhoz, hogy hiteles legyen. A jövő időkre beütemezett uniós támogatásokat eleve nem lehet készpénzként kezelni, mert azokat nem alanyi jogon adják, hanem akkor kapja meg őket egy adott ország, hogyha képes a feltételeknek megfelelően pályázni. És a pályázásban szép hazánk sosem jeleskedett, az unióba való belépésünk óta kétszámjegyű milliárdról maradtunk le, amit nem tudtunk idejében lehívni.

De az összeg más szempontból is pontatlan, úgy értve, hogy ha ezt az intézkedést végrehajtják, akkor a dolgok jelen állása szerint nem hárommilliárd fog fájni az adófizetőknek, hanem jóval több. Jegybanki források szerint jelenleg a román állam minden 100 lejnyi bevétele mellé további 34 lejt kell kölcsönkérjen valakitől ahhoz, hogy a számláit fizetni tudja. Ha ez igaz, akkor ezzel a nyugdíjemeléssel pontosan ugyanolyan helyzet felé megyünk, mint 2008-ban, amikor a politikum két kézzel szavazott meg 50 százalékos állami béremelést, aztán a következő évben beütött a krízis, jöttek a hitelezők, és felvettünk egy húszmilliárdos hitelt, aminek az utolsó részleteit 2023-ban fogjuk lepengetni. Annak a krízisnek a konkrét költsége hatmilliárd volt, annyit kellett beönteni a román államkasszába ahhoz, hogy az állam ne mondjon csődöt.

Az elnöki üzenetben az a leginkább pontos, hogy a román illetékeseket már figyelmeztették, hogy ha csődbe kormányozzák az országot, annak komoly következményei lesznek. Ez legutóbb már a szocik expénzügyminiszterének nemrég kiszivárogtatott leveléből is kiderült, így legalább azok a politikusok, akiknek a feje nem nyakkendőrögzítő tartozék, tudják, hogy merre tartunk. Sőt, nemcsak figyelmeztetésről beszélhetünk, hanem a magas költségvetési hiány miatt az év elején már el is akarták kezdeni szép hazánkkal szemben a túlzottdeficit-eljárást, csak a koronavírus érkeztével mindenhol megváltozott a napirend. De ez csak tovább tolta a dolgot, mert ott, ahol krízis idején ész nélkül költekeznek, nem az a kérdés, hogy lesz-e ebből baj, hanem az, hogy mekkora, milyen hamar jön, és mennyire fog fájni. Ebből az irányból nézve a második mandátumát töltő elnöknek, akinek újraválasztásáért már nem kell fájjon a feje, többször és pontosabban kellett volna beszélnie erről az ügyről és a lehetséges következményeiről. Ha volna olyan kemény bizonyos helyeken, mint az elődje.