Mikrochipezés és ivartalanítás

*Fotók: Dragoș Alexandru Jinga személyes archívuma

Esély a gazdátlan kutyák számának csökkentésére

Nagyernye községben a helyi önkormányzat és a Second Life állatvédő egyesület még ebben az évben együttműködést tervez a gazdátlan kutyák problémájának rendezése érdekében. Ennek kapcsán az egyesület elnökét, Dragoș Alexandru Jingát kérdeztük a projekt jelentőségéről és a lakosság szemléletformálásának fontosságáról.

– Mi ösztönözte arra, hogy állatmentéssel foglalkozzon?

– Körülbelül nyolc éve mentek állatokat, ez késztetett arra, hogy a városból a Nagyernye községhez tartozó Székes faluba költözzem, hogy tehessek valamit a közösségék és a kóbor kutyák ügyében. Az elmúlt nyolc évben mintegy 2500 kutyát mentettem meg. Az állatok elhagyásának leggyakoribb oka a felelőtlenség, illetve a nevelés hiánya. Ha valami nem tetszik a gazdának, egyszerűen kiviszi a kutyát a mezőre, és ott hagyja. Az újszülött kölyköket zsákba teszik, és árokba dobják.

– Hogyan kezdődött az együttműködés az egyesület és a polgármesteri hivatal között?

– Úgy indult ez az egész, hogy közösen próbáltunk megoldásokat találni az állatelhagyások megelőzésére. Fontos előrelépés lenne, ha a gazdák ivartalaníttatnák a kutyáikat, ezt a kötelezettséget egyébként a törvény is előírja. Sok embernek nehéz felnevelni a folyamatosan születő kölyköket, ezért azok többsége az utcára kerül. A kidobott kutyák halálozási aránya nagyon magas, körülbelül 80 százalék, főleg a kölykök esetében. A hatóságoknak, a kutyatartóknak meg kell érteniük, hogy a kóbor kutyák és a veszélyhelyzetek problémájára az egyetlen valódi megoldás az ivartalanítás. Az állatvédő egyesületek ezt egyedül nem tudják megoldani. Ráadásul a törvény szerint a gazdátlan kutyák problémájának rendezése az önkormányzatokra hárul. Mi egyesületként ott segítünk, ahol tudunk.

– Miért hatékony megoldás az ivartalanítás, és milyen előnyei vannak a mikrochipezésnek?

– Az ivartalanítás az egyetlen humánus megoldás a gazdátlan kutyák számának csökkentésére. Senki sem szeretne kóbor állatokat látni az utcán. Az ivartalanítás visszaszorítja az ellenőrizetlen szaporulatot, ezáltal csökkenti az elhagyás kockázatát, és az állatok egészségére is kedvező hatással van.

A mikrochipezés szintén fontos, mert ha a gazda tudja, hogy a kutya az ő nevére van bejegyezve, kétszer is meggondolja, hogy kidobja-e, a bírságok ugyanis nagyon magasak: 3000 és 13.500 lej között mozognak. Ha bántalmazás, kegyetlenség vagy elhagyás történik, a gazda azonosítható és felelősségre vonható. Sokkal hatékonyabb megelőzni ezt a helyzetet, mint folyamatosan összegyűjteni a kutyákat az utcáról, vagy menhelyeket fenntartani óriási költségekkel, ahol kevés az örökbefogadás, és az illetékesek gyakran eutanáziához folyamodnak.

– Sokan úgy gondolják, hogy az ivartalanítás felesleges vagy káros.

– Sokan teljesen tájékozatlanok ebben a kérdésben. Az ivartalanítás sem nem felesleges, sem nem káros. Egy egyszerű beavatkozás, amely jelentősen csökkenti számos betegség kialakulásának esélyét. A szukáknál például ezáltal megelőzhető az emlődaganat, a gennyes méhgyulladás, a petefészekrák vagy más problémák. Emellett csökkenti az elhagyások számát is, mert a gazdának nem kell a nem kívánt kölykökre „megoldást keresnie”.

– Mikor kezdődnek az ivartalanítások, és hogyan kérhetnek ehhez segítséget a lakosok?

– Reményeink szerint június közepén kezdődnek el az ivartalanítási akciók Nagyernye község minden falujában. A kutyatartókat arra kérjük majd, hogy hozzák el kutyáikat arra a helyszínre, ahol a beavatkozásokat végezzük. 

– Milyen eredményeket remél a következő években?

– Őszintén remélem, hogy ez a jelenség idővel teljesen megszűnik, és az emberek felelősségteljesebbé válnak. Meg kell értenünk, hogy az állatokkal szembeni kegyetlenség és az elhagyásuk semmilyen közösség számára nem elfogadható. Sajnos Romániában a kölykök kidobása és a kutya láncon tartása valahogy „nemzeti sportnak” számít.

– Mit üzen a község kutyatartóinak?

– Tudatosítaniuk kell magukban, hogy felelősek az állataikért. Egy társadalom fejlettsége abban is megmutatkozik, ahogyan az állataival bánik. Más európai országok azért tudták kezelni ezt a problémát, mert az emberek tájékozottak, és van felelősségtudatuk. Azt se felejtsük el, hogy Romániában régóta létezik az állatvédelmi törvény, amelyet most már szigorúan alkalmaznak. Az ivartalanítás és a mikrochipezés elmulasztásáért járó bírságok 5000 lejnél kezdődnek. Meg kell tanulnunk felelősen viselkedni, és nem szabad rosszul bánnunk az állatainkkal. A kutya az ember legjobb barátja, és általában csak akkor harap, ha bántalmazzák vagy megfélemlítik, olyankor így védekezik.

– Hogyan látja a civil szervezetek és az önkormányzatok jövőbeli kapcsolatát ezen a területen?

– Nagyon szeretném, ha az önkormányzatok és a civil szervezetek minden községben együttműködnének. Mi nagyon kevesen vagyunk, ezért a polgármesteri hivatalok támogatása nélkül lehetetlen kezelnünk ezt a helyzetet. A civil szervezetek az állatok iránti együttérzésből, a szabad idejükben végzik ezt a munkát az állatszerető emberek adományainak segítségével. Mint említettem, kevés az állatvédő szervezet, és mind túlterhelt. Hosszú távon azt szeretném, ha már nem is lenne szükség ránk – mert tiszták lennének az utcák, és felelősen gondolkodó emberek élnének a közösségekben.