Mikó-ügy: nem kíván újabb bizonyítékokat megvizsgálni a bíróság
A legfelsőbb bíróság nem kíván újabb bizonyítékokat megvizsgálni, tanúkat meghallgatni, szakértői jelentéseket elkészíttetni a Mikó-perben.
A legfelsőbb bíróság nem kíván újabb bizonyítékokat megvizsgálni, tanúkat meghallgatni, szakértői jelentéseket elkészíttetni a Mikó-perben – tudta meg pénteken az MTI az igazságügyi intézmény sajtóosztályától.
A büntetőpert az államosított ingatlanok restitúciójáról döntő bizottság három korábbi tagja ellen indította az ügyészség, mert álláspontja szerint jogtalanul szolgáltatták vissza a református egyháznak a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületeit.
A legfelsőbb bíróság szóvivője elmondta: a június 27-i tárgyalás pénteken aláírt végzésében a bírói testület a vádlottaknak mind a négy – további bizonyítékok bemutatására vonatkozó – kérését elutasította.
Markó Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője, a per egyik vádlottja az MTI tudósítójától értesült a bírói végzésről. A döntés alapján azt valószínűsítette, hogy már a következő, október 10-i tárgyalás végén jogerős ítélet születik a perben.
A képviselő az elutasítás két lehetséges magyarázatát is felvázolta. Mint mondta, megtörténhet, hogy a bírák áttanulmányozták a dossziét, és úgy találták, elegendő bizonyíték van abban ahhoz, hogy meghozzák a döntésüket. Azt a magyarázatot is lehetségesnek találta azonban, hogy „politikiai ráhatás” következtében tudják már, hogy milyen ítéletet kell meghozniuk, és nem kívánnak sok energiát fordítani az ügyre.
Markó Attila elmondta, a dossziéban levő dokumentumok is egyértelműsítik, hogy kié volt az ingatlan az államosításkor. Azért kívántak újabb bizonyítékokat bemutatni, mert a buzăui törvényszék nem találta bizonyítottnak, hogy az egyház volt a tulajdonos.
A Mikó-perben tavaly június végén született első fokú döntés a buzăui törvényszéken, amely Markó Attilát és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadóját három-három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, Silviu Climet, a román igazságügyi minisztérium volt jogi tanácsadóját pedig három év felfüggesztett szabadságvesztésre.
Az ügyészség magyar nemzetiségű sepsiszentgyörgyi érintettek feljelentése alapján emelt vádat a visszaszolgáltatás ügyében. A vád szerint az iskola soha nem volt tulajdonjogilag a református egyházé, azt a székelyek építették közadakozásból, és az egyház csak tanfelügyelőségként felügyelte az iskolában zajló oktatást.
Szeptember 1-jén Sepsiszentgyörgyön nagyszabású tüntetést szerveztek az erdélyi magyar történelmi egyházak, amelyek szerint a Mikó-per alapját képezheti egy esetleges újraállamosítási folyamatnak.
