Miként kezelik a terrorveszélyt a nagyvárosok?

Számos európai város volt célpontja az elmúlt hónapokban terrortámadásoknak. A dpa áttekintette, hogy az emberek és a hatóságok miként „kezelik” a terrorveszélyt ezeken a helyeken:

Brüsszel. – Golyóálló mellénnyel és gépkarabélyokkal felszerelt katonák az utcákon és a metróban, páncélozott járművek a tereken, ami mindenki számára érzékelteti: Brüsszel még mindig nem biztonságos. Harminckét ember lelte halálát március 22-én öngyilkos merényletben a repülőtéren és a földalattiban.

 „A legnagyobb változás az emberek életében következett be. Együtt kell élniük a terrorfenyegetettséggel, ráadásul hosszú ideig” – mondja Benoit Ramacker, a belügyminisztérium válságközpontjának szóvivője.

Ramacker szerint a rendőri jelenlétet az utcákon megerősítették, a rendőrök jogosultságait kiterjesztették. A hadsereg védi a stratégiai intézményeket, például a repülőteret és a 

középületeket. Egyes intézkedések már a 2015-ös januári és novemberi párizsi terrormerényletek óta érvényben vannak, s egyelőre csaknem minden így is marad. A TGV szupergyorsvonat utasait biztonsági kapuk, biztonsági zsilipek segítségével vizsgálják át 2017-től kezdve Brüsszel-Dél, Antwerpen és és Liége pályaudvarain.

 „Egyelőre még korai csökkenteni a veszélyfokozatot” – mondja Ramacker. A brüsszeli merényletek óta a hármas fokozat, a második legmagasabb van érvényben. Belgium megpróbál együtt élni a veszéllyel. Brüsszel Zaventem nevű repülőterén lebontották az utasok előzetes megvizsgálásához épített fehér sátrakat. Az utasok száma a tavaszi drasztikus csökkenés után novemberben ismét emelkedni kezdett.

Isztambul. – Isztambul egykoron a legnépszerűbb városi turistacélpontok között szerepelt. A két kontinensen elterülő nagyváros 2010-ben Európa kulturális fővárosa volt, az idén egy sor merénylet színtere, amelyekben emberek tucatjai haltak meg. A kormány a vérengzések egy részéért az Iszlám Állam terrorszervezetet tette felelőssé, mások elkövetését a TAK, a betiltott Kurdisztáni Munkáspártból (PKK) kiszakadt Kurdisztáni Szabadság Sólymai (TAK) szélsőséges szervezet csoport vállalta magára.

A városba utazó turisták száma drasztikusan csökkent. A nevezetességek, például a Hagia Sophia előtt már alig-alig alakulnak ki sorok. A rendőri jelenlét érzékelhetően megnőtt, egyes pontokon megszigorították az ellenőrzést, például az Atatürkről elnevezett repülőtér behajtójánál.

A terror és a júliusi véres puccskísérlet különösen a családos nyugatiakat elköltözésre késztette. A drága belvárosi negyedekben sok az üresen álló lakás. A külföldi intézmények, például a konzulátusok és az iskolák megszigorították biztonsági intézkedéseiket. Merényletektől tartva egyes külföldiek mellőzik a tömegközlekedési eszközöket, például a metrót.

Párizs és Nizza. – A kamionnal elkövetett berlini tömegmészárlás híreit hallván számos francia gondol a nizzai merényletre. A francia nemzeti ünnepen, július 14-én egy 31 éves férfi hajtott fel kamionjával a tengerparti sétányra és megölt 85 embert. A tettet az Iszlám Állam vállalta.

Csaknem két éve már, hogy Franciaországot példa nélkül álló terrorsorozat sújtja. A terrorcselekmények megrázták ugyan az országot, de nem taszították fenyegető válságba. Az állam reagált, rendkívüli állapotot rendelt el, ezt a parlament nemrég jövő nyárig meghosszabbította. A rendkívüli állapot a hatóságoknak különleges, részben vitatott jogköröket biztosít. Házkutatásokat páldául bírói engedély nélkül is lehet végezni. A politikai életben a merényletek jobbratolódást eredményeztek. (MTI)