Migráció, görög válság, biztonságpolitika az EP napirendjén

Zsúfolt lesz az Európai Parlament e heti napirendje. Egyebek mellett vita várható az Európai Tanács júniusi migrációval, biztonságpolitikával és Görögországgal kapcsolatos ülésének eredményeiről, vita és szavazás lesz a szerzői jogokra vonatkozó reformjavaslatról, a képviselők várhatóan jóváhagyják a migrációs kassza 69,9 millió eurós emelését, megemlékeznek a srebrenicai mészárlás 20. évfordulójáról.

Fotó: Karácsonyi Zsigmond

Zsúfolt lesz az Európai Parlament e heti napirendje. Egyebek mellett vita várható az Európai Tanács júniusi migrációval, biztonságpolitikával és Görögországgal kapcsolatos ülésének eredményeiről, vita és szavazás lesz a szerzői jogokra vonatkozó reformjavaslatról, a képviselők várhatóan jóváhagyják a migrációs kassza 69,9 millió eurós emelését, megemlékeznek a srebrenicai mészárlás 20. évfordulójáról.

Az Európai Parlament magyarországi tájékoztatási irodája által kiadott közleményből megtudtuk, hogy a Parlament kedd délután tekinti át az Európai Tanács június 25-26-i ülésének a migráció, a biztonságpolitika, az egységes digitális piac és Görögország kérdésében elért eredményeit. A vitán az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk és a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is részt vesz.

Az Európai Unió vezetői többek között döntést hoztak a Földközi-tenger régiójába egyre nagyobb tömegben érkező migránsok áttelepítéséről és a fogadó országból más európai országokba való átcsoportosításáról. Az állam- és kormányfők emellett nagyobb tagállami együttműködést szorgalmaztak a védelem- és biztonságpolitika terén, és felgyorsítanák az egységes digitális piac kiépítését.

A szerdai vitában várhatóan részletesen szó esik a görög kérdésről is.

Luxemburg veszi át Lettországtól az EU elnökségét

A képviselők szerda reggel a luxemburgi miniszterelnök, Xavier Bettel részvételével vitatják meg a luxemburgi elnökség legfőbb céljait. A Parlament kedd reggel a távozó lett elnökség eredményeit tekinti át Laimdota Straujuma lett kormányfő és Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke részvételével.

A 2015 második felében az uniós elnökséget betöltő Luxemburg prioritásai a következők:

* beruházás-élénkítés a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés ütemének fokozására; * az Európai Unió szociális dimenziójának mélyítése; * a bevándorlás kezelése a szabadság, az igazságosság és a biztonság szempontjainak szem előtt tartásával; * az egységes piac mélyítése a digitális piacra koncentrálva; * Európa versenyképességének növelése világviszonylatban; * a fenntartható fejlődés segítése; * az Európai Unió globális szerepvállalásának erősítése.

Az Európai Unió egyik alapító állama, Luxemburg 2015. július 1. és december 31. között már a 12. alkalommal tölti be a Tanács elnöki pozícióját.

TTIP-tárgyalások

Ismét a Parlament elé kerül a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodásról (TTIP) szóló tárgyalásokkal kapcsolatos ajánláscsomag azt követően, hogy a júniusi plenárison elhalasztották az erről szóló vitát és szavazást. A keddi vita középpontjában a befektetővédelmi rendszer (ISDS) áll majd: a képviselők egy része azt szeretné, ha a külföldi befektetők és az állam közti viták nemzetközi választott bíróságon történő rendezését kivennék a megállapodásból. A szavazásra szerdán kerül sor.

A TTIP-megállapodás, amelyről az unió és az Egyesült Államok már 2013 óta tárgyal, a világ legnagyobb szabadkereskedelmi zónáját hozná létre. A képviselők túlnyomó többsége ugyan a kezdetektől határozottan pártolta a tárgyalásokat, mivel a megállapodás potenciálisan kedvező a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából, azonban több olyan elvárást megfogalmaztak, amelyből az uniós érdekek védelme miatt nem szabad engedni.

A Parlament a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság által megfogalmazott és további 13 szakbizottság hozzájárulását tartalmazó állásfoglalásról szavaz szerdán. Az állásfoglalás értékeli a tárgyalássorozat eddig elért eredményeit, és megfogalmazza, hogy a Parlament szerint mit kellene elérni és mire kell ügyelni a Bizottság és az Egyesült Államok közötti további tárgyalások során többek között a mezőgazdaság, a közbeszerzések, az adatvédelem, az energia és a munkavállalói jogok terén. A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság június 29-i döntése értelmében a képviselők a júniusi plenáris ülésre benyújtott módosító indítványokról, illetve a részenkénti és külön szavazásra irányuló kérésekről is szavaznak.

A megállapodás hatályba lépéséhez az unió és az Egyesült Államok tárgyalói által megszövegezett végleges TTIP-megállapodást az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának is támogatnia kell.

Szerzői jogok: vita és szavazás a reformjavaslatról

A szerzői jogok digitális kornak megfelelő modernizálásáról, Európa kulturális sokszínűségének fenntartásáról és a digitális tartalmak elérhetőségéről vitázik és szavaz a Parlament csütörtökön. A vitás kérdések között szerepel többek között a középületek fényképezésének és a fotók közzétételének joga, az internetes tartalmak elérhetősége országokon át, de a kreativitás ösztönzése és a szerzők méltányos honorálása is. A nem törvényerejű állásfoglalás tervezete az uniós szerzői jogi szabályzást tekinti át az ezt felváltó jogszabály bizottsági javaslatának megjelenése előtt. A képviselők azt szeretnék, ha a különböző országokban biztosított szolgáltatások és tartalmak mindenhonnan elérhetők lennének. „A fogyasztók túlzottan gyakran szembesülnek a tartalomszolgáltatáshoz való hozzáférés területi alapon történő megtagadásával” – fogalmaz az állásfoglalás-tervezet.

A képviselők a szerzők helyzetén segítve emelnék az alkotások digitális terjesztése után járó honoráriumot. Emellett különböző könnyítéseket vezetnének be például könyvtárak vagy kutatók számára a digitális tartalmakhoz való hozzáférésben. A jogi bizottság szeretné elérni, hogy az állandó jelleggel köztéren található szobrok vagy középületek alkotóinak engedélyéhez kötődjön az ezekről készült fotók kereskedelmi felhasználása. Több képviselő viszont a képek szabad felhasználhatósága mellett érvel.

A Bizottság 2015 végén nyújtja be az uniós szerzői jogi szabályzás modernizálásáról szóló javaslatát.

Az erőforrásokkal hatékonyabban bánó gazdaságot szeretnének a képviselők

A hulladékmennyiség kötelező mértékű csökkentését, a termékek környezetbarát tervezését segítő jogszabályokat és a gazdasági növekedés és a természeti erőforrások használata közötti összefüggés fellazítását kérik a képviselők egy szerdán szavazásra bocsátandó állásfoglalásban. A képviselők a témában 2015 végéig jogszabályjavaslatot várnak az Európai Bizottságtól.

Az állásfoglalás megfogalmazásának apropóját a Bizottság 2014-ben kiadott ún. „körkörös gazdaság” csomagja jelentette. (A körkörös gazdaság az erőforrások visszanyerésére és újrafelhasználására megoldást kereső gazdaságot jelent.) A csomag mellett egy hulladékokra vonatkozó jogszabálytervezetet is benyújtott a Barroso-bizottság, azonban pár hónappal később az új bizottság visszavonta.

Napjainkban a világgazdaság annyi erőforrást használ fel és annyi hulladékot termel, hogy a Föld képtelen pótolni az elhasznált anyagokat. 2030-ra egy éven belül annyi erőforrást használunk majd fel, amennyit csak két Föld tudna kitermelni egy év alatt. Európa ráadásul minden más földrésznél jobban függ az importált erőforrásoktól, amelyek jelentős része viszonylag hamarosan kimerül, tették hozzá a képviselők.

Több forrás a migrációs problémák kezelésére

A Parlament várhatóan jóváhagyja a migrációs kassza 69,9 millió eurós emelését.

A migráció különböző aspektusaival foglalkozó három uniós ügynökség összesen 69,9 millió euróval többet kap idén, ha a Parlament kedden megszavazza az Európai Bizottság javaslatát. A Ház a több mint 1200 emberéletet követelő áprilisi földközi-tengeri tragédiák után azonnal több forrást kért a migrációs problémák kezelésére. A költségvetési bizottság állásfoglalásában ugyanakkor megjegyezte: ez az összeg sem elegendő a Földközi-tenger medencéjében jelentkező problémák kezelésére, pláne akkor nem, ha Ukrajna felől is bevándorlóhullám indul el.

A csaknem 70 millió eurós pluszforrást a Galileo európai műholdrendszer finanszírozásától vonná el a Bizottság. A képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy az elvont összeg jövőre visszakerüljön a Galileo kasszájába.A többletforrásból az alábbi három ügynökség részesül: az unió határait ellenőrző FRONTEX, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és az Europol. A tagállamokat tömörítő Tanács már június 19-én jóváhagyta a javaslatot.

A srebrenicai mészárlás 20. évfordulójára emlékeznek

Martin Schulz, a Parlament elnöke a srebrenicai népirtás huszadik évfordulója alkalmából a plenáris ülés megnyitóján megemlékezik az áldozatokról. Utána a képviselőcsoportok vezetői szólalnak fel. 1995. július 11-én és 12-én nyolcezernél is több bosnyákot gyilkoltak meg Srebrenicában. A népirtást az ENSZ a második világháború óta európai földön elkövetett legszörnyűbb bűntettnek nevezte. Kedden a témával kapcsolatos állásfoglalásról szavaz a Parlament.Az ENSZ-ben az Egyesült Királyság kezdeményezésére jelenleg készül egy állásfoglalás, amely azt vizsgálja, miért nem tudta az ENSZ megelőzni a népirtást. Az állásfoglalás várhatóan emléket állít a népirtás áldozatainak és a háborúban szenvedőknek. A boszniai szerbek nem fogadják el, hogy az ENSZ „népirtásnak” nevezi a tömeggyilkosságot.

Az évforduló alkalmából július 11-én lesznek megemlékezések.