Az utóbbi időszak legdivatosabb, legnagyobb sajtónyilvánosságot kapott és politikai körökben is leggyakoribb témája a korrupció elleni harc, illetve a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Az utóbbi időszak legdivatosabb, legnagyobb sajtónyilvánosságot kapott és politikai körökben is leggyakoribb témája a korrupció elleni harc, illetve a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Korábban nagy népszerűségnek örvendett az intézmény, amihez nagyban hozzájárult, hogy a tévénézőket naponta „szórakoztatták” bilincsbe vert politikusok képsoraival, amit a pórnép kárörvendve nézhetett. Mára azonban kiderült, hogy a korrupció elleni harc leple alatt elképzelhetetlen visszaélések, ügyészi túlkapások történtek.
Az egyik központi napilap az országos főügyészség 2016-os mérlege alapján „feltérképezte” az ügyészségeket, azt, hogy hány ügyész „bűnüldöz” az országban, és azt is, hogy „mennyibe kerül” egy ügyész az adófizető állampolgároknak. Eszerint a főügyészségen 2.650, a DNA-nál 177, a DIICOT (szervezett bűnözés elleni igazgatóság) keretében 244, a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéknél 130, a bíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák melletti ügyészségeken 2.035 ügyész dolgozik. A DNA az országos ügyészi gárda 6,6 százalékát foglalkoztatja, a DIICOT 9,2%-át. A DNA személyzeti kiadása a főügyészség költségvetésének 13 százalékát teszi ki. A lap által idézett jelentésből kiderül, hogy a főügyészség átlagkiadása egy ügyészre 63.275 euró, egy DNA-ügyész azonban kétszer annyiba, 125.677 euróba, egy DIICOT-ügyész pedig 77.577 euróba kerül nekünk.
Ezzel nem is lenne gond, ha tényleg azt tennék, amit a „posztjuk” alapján tenniük kellene. Ha el is tekintünk a híres S. Ghiţa leleplező „üzeneteitől”, példának ott van az a minapi eset, amikor a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék visszaküldte a DNA-nak azt a dossziét, amely alapján az ügyészség vádat emelt Markó Attila volt képviselő és még kilenc személy ellen, és amelyben kimondja, hogy nem elégségesek a dossziéban összeállított iratok a vádemelésre, mert nem bizonyított az a tény, hogy az ANRP tagjai túlbecsülték egy visszaszolgáltatott telek értékét. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint „a korrupcióellenes harc leple alatt karaktergyilkosság történik Romániában”. Ezt a véleményt egyre többen osztják. Mind többen nyilatkoznak arról, hogy az elmúlt években jogtalan vádak érték, hogy az ügyészség által összeállított dossziék nem a valóságot tükrözik. És egyre többen teszik fel a kérdést: ki fogja felelősségre vonni a DNA-t, mert emberek életét és karrierjét tette tönkre?
Ugyancsak komoly kérdéseket vet fel a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék döntése a korrupcióellenes harcban használt módszerekről. Talán a legfontosabb az Alkotmánybíróság döntése, amely szerint a DNA túllépte hatáskörét, és alkotmányellenes lépéseket tett, amikor vizsgálatot indított a 13-as sürgősségi kormányrendelet ügyében. Ha hozzátesszük a tévében napi rendszerességgel megjelenő újabb és újabb vallomásokat, nyilatkozatokat, valóban nem világos, mi mennyi a korrupcióellenes harc terén.
Természetesen nagyon fontos a korrupcióellenes harc, hiszen a világ egyik legkorruptabb országaként tartanak számon, a Transparency International felmérése szerint tavaly Románia a 24–25. helyen állt a 28 uniós ország között. De ártatlan emberek fölösleges meghurcolása, lejáratása, ellehetetlenítése nem képezheti részét ennek a harcnak. Véget kell vetni a korrupciónak, ám a módszerrel, gondolom, senki sem ért egyet.
