Mi lesz a fiatalokkal, ha nem fizetnek nyugdíjalapot?
2014-10-21 14:33:41
- Mezey Sarolta
Aggódó szülő írt levelet a szerkesztőségbe, aki gyermekei jövője miatt ragadott tollat.
Aggódó szülő írt levelet a szerkesztőségbe, aki gyermekei jövője miatt ragadott tollat. „A demokrácia sok mindent ránk zúdított. Mivel nem kötelező a nyugdíj- és egészségbiztosítás, sok fiatal nem fizeti a hozzájárulást, különösen azok, akik magánvállalkozók, hiszen úgy is fizetnek elég adót. Mi lesz a sorsuk ezeknek a fiataloknak, ha megöregednek, amikor szellemileg és fizikailag is leépülnek? Miből élnek, ha nem lesz nyugdíjuk? Kaphatnak-e az ilyen helyzetben levő személyek szociális segélyt? Mi lenne a helyes megoldás? Hogyan lehet elkerülni a peremre jutást? Kötelezhet-e a törvény a nyugdíj- és egészségbiztosításra?”– tette fel a kérdést P. K. A felvetett kérdések közül a társadalombiztosításra vonatkozó részt próbáltuk körbejárni.
Társadalombiztosítást bárki köthet
A társadalom- és egészségbiztosítás minden alkalmazott számára kötelező, legyen az közalkalmazott, katona, magánszférában dolgozó. Ugyanez érvényes az egyéni vállalkozókra is. A probléma inkább azokkal van, akik egyénileg dolgoznak, nem jelentik be a munkavállalást, s így nem fizetnek sem tb-hozzájárulást, sem egészségbiztosítást. Pillanatnyilag jól fog a jövedelem, de hosszú távon nem éri meg, mert ezek a hónapok, évek a nyugdíjalap szempontjából elúsznak, s nem gyűl a nyugdíjalap, ami majd a nyugdíjat szavatolja. Az egészségbiztosítással pedig az a helyzet, hogy aki nem fizeti a hozzájárulást, számára nem biztosítják az egészségügyi ellátást.
Nos, társadalombiztosítást bárki köthet, még akkor is, ha nem alkalmazott, ha nincs állandó jövedelemforrása, illetve más nyugdíjrendszerben biztosított. Sőt, abban az esetben is köthet valaki biztosítást, ha alkalmazott, de a bére után befizetett összeget kevésnek találja, és nagyobb nyugdíj reményében pótolni szeretné ezt az összeget.
Hogy milyen feltételek között köthet valaki társadalombiztosítást? Erre a Maros Megyei Nyugdíjpénztár honlapján választ kapunk, nem is kell besétálni a hivatalig. A szerződést a kérelmező személy, esetenként ennek felhatalmazott gyámja és a nyugdíjpénztár között kötik meg.
A társadalombiztosítási szerződéskötés nyomtatványa is letölthető a honlapról (Contracte de asigurare), amelyet a személyazonossági igazolvány másolatával, illetve a törvényes képviselő személyazonosságijának a másolatával kell benyújtani a pénztárhoz.
Mekkora a tb-hozzájárulás?
A szerződésben rögzített havi biztosított összeget a mindenkori országos bruttó átlagbér alapján számítják ki. A biztosított jövedelem nem lehet kisebb az átlagos bruttó bér 35 százalékánál. Tekintettel arra, hogy 2014-ben az országos bruttó bér 2.298 lej, ennek 35 százaléka 804 lej. Ez képezi a társadalombiztosítási hozzájárulás kiszámításához alapul szolgáló minimális jövedelemértéket. A maximális érték 11.490 lej, ami az átlagos bruttó bér ötszörösét jelenti.
Azok, akik társadalombiztosítást szeretnének kötni saját maguk, tetszés és lehetőség szerint állapíthatják meg a biztosított összeget, a társadalombiztosítási hozzájárulást tehát a 804 lej és 11.490 lej közötti értékek alapján számolják ki. A társadalombiztosítás eddig 31,3 százalék volt. Október elsejétől hatályos a sokat vitatott 5 százalékos tb-hozzájárulási csökkentés, így a tb-hozzájárulás 31,3 százalékról 26,3 százalékra csökken.
Eddig a minimális tb-hozzájárulás havi 252 lej volt, az 5 százalékos csökkenéssel 215 lej körüli lesz, ami a 804 lej 26,3 százalékát jelenti. A maximális hozzájárulás 3596 lej volt. A biztosítottak e két összeg között – anyagi lehetőség szerint – választhatják meg a tb-hozzájárulási összeget.
A tb-hozzájárulást minden hónap 25-éig kell befizetni a nyugdíjpénztár kasszájában banki átutalással vagy postai utalvánnyal.
Az állami társadalombiztosítás nem az egyetlen lehetőség, ezenkívül magánnyugdíjpénztáraknál is lehet nyugdíjbiztosítást kötni.
