Mezőmadarason alkottak a KÁRP-ART művészei

Idén harmadszorra szervezték meg Mezőmadarason a KÁRP-ART Kárpát-medencei festőművészeti mesterszimpóziumot és művésztelepet, amely határokon átívelő alkotóközösség felvidéki, délvidéki, kárpátaljai, erdélyi és magyarországi művészek részvételével. A szervező idén is a mezőmadarasi Pro Ruris Egyesület és elnöke, Szabó Izolda, valamint a Vidékjáró Alapítvány és vezetője, Csizmadia Gábor volt. 

A művésztelepről Muladi Brigitta művészettörténésszel, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum kurátorával, a tábor művészeti vezetőjével beszélgettünk.

– Az idei év témája: atemporal, azaz időtlen művészetfelfogás, ami azt jelzi, hogy a művészetben ma nincs egyetlenegy olyan uralkodó stílus, amiről fel lehetne ismerni a mai kor művészeti irányzatát, viszont a művészek bármilyen korhoz visszanyúlhatnak, bármilyen technikai, elméleti és filozófiai elemet felhasználhatnak műveik készítésekor. Nem feltétlenül szükséges teljesen új dolgot kitalálni, viszont a kortárs művészet célja, hogy a mai kor emberének problémáit valamilyen szinten képes legyen közvetíteni, olyan gondolatot ébresszen fel benne, amit felismerésként visz majd tovább, ha kilép a kiállítótérből, vagy kizökkenti abból az állapotból, amiben van – fogalmazott Muladi Brigitta. 

A művésztelep alkotói között találjuk Székely Annamária, Bodolóczky Linda és Végh Júlia budapesti, Dóró Zsolt és Családi Kriszta szentendrei, Kis Endre vajdasági, továbbá Csíki Andrea és Józsa Mihály marosvásárhelyi alkotókat. 

Muladi Brigitta elmondta, az alkotók különböző stílusban dolgoznak. Végh Júlia az emlékmű-

szobrászatot célozza meg, és megkérdőjelezi, hogy a mai ember számára ugyanolyan esztétikai és filozófiai tartalmat hordoznak, mint az akkori kor emberének. Az emlékezetünk ma már nem feltétlenül aktiválható egy szoborral. Ő azt mondja, hogy játsszunk el a gondolattal, s tegyünk rózsaszín lufikat a szobrok helyére. Ennek van egy másik értelme is: azok az ideológiák, amelyek ezekhez a szobrokhoz kötődnek, nem aktuálisak.

Dóró Zsolt nonfiguratív munkáiban felfedezhetünk figuratív részleteket, szakrális motívumokat. Bodolóczky Lindának, aki sikeres fiatal művész, éppen most van kiállítása a Virág Judit galériában.

Székely Annamária, erdélyi származású, Budapesten alkotó művésznek – akinek jelenleg az újlipótvárosi galériában vannak kiállítva munkái – a festményein az épített környezet elevenedik meg. Az illuzionisztikus festészetre törekszik, a képeken mindig történik valami oda nem illő esemény, ami a valóságban nem létezik. 

Kis Endre vajdasági festő, akárcsak Végh Júlia, a kritikai művészetet képviseli, a Mezőmadarason látható képei a televízió képernyőjén megjelenő fehér zajt, a mai médiák semmitmondó műsorait ábrázolják.

Csíki Andrea textilmunkái is érdekesek, ő tűnemezelés technikával  készített színes alkotásokat sorakoztat fel.

A tábor zárónapján, augusztus 18-án 12 órakor a művésztelepen készült munkákból kiállítás nyílik Kolozsváron, a Vallásszabadság Házában.