Mezőmadaras

A levendula vonzereje

Egyszerre soha ennyi ember nem fordult meg a faluban, mint június 13–16. között, a levendulafesztivál idején. Amikor mi a helyszínen jártunk, a méhek zümmögése nyomta el a dűlőben honoló csendet. A dúsan pompázó, kékeslilás levendulasorok között sétálva valami csodálatos érzés kerített hatalmába, mintha a végtelen nyugalom mezejére toppantunk volna. 

A parcella tulajdonosa, a mezőmadarasi származású Borbély Béla elmondta, hogy három hektáron már hároméves a levendulaültetvény, s közel két hektáron új telepítésű. A legszebb és legdúsabb a negyedik vagy ötödik évtől lesz, amikor teljesen kifejlődnek a bokrok, amelyeket általában tizenöt évenként kell majd cserélni. 

Tavaly szerveztek első alkalommal levendulafesztivált. Idén, másodszorra a várakozásnál is nagyobb érdeklődéssel szembesültek. A szervezést Ovidiu Roşcával, a barátjával közösen vállalták, akinek szintén itt a faluban van két levendulaparcellája. Nem ebben a „fesztiváldűlőben”, hanem a határ más részeiben. Az idei sikeres fesztiválról Borbély Béla elmondta:

– Bukarestből, Konstancáról, Brassóból, Kolozsvárról, Gyulafehérvárról, Călăraşi-ról, Galacról érkeztek buszok, de legtöbben Brassóból jöttek. Nem is gondoltuk, hogy ilyen sokan lesznek, hogy ilyen sok embert vonz a levendulás élménye. Tavaly mindenki szedhetett egy csokor levendulát, de idén – éppen a tavalyi tapasztalatok miatt – ez nem volt lehetséges. Miért? A főként városi emberek nem tudják, hogyan kell szedni a virágot, hogyan kell bánni vele, ezért megtépázták a töveket. Idén is be lehetett menni a levendulamezőre, de az egyéni szedést az ültetvény épsége érdekében megtiltottuk. Mindenki vásárolhatott egy-egy csokor levendulavirágot, amit tíz lejért kínáltunk. Ez így sokkal jobb volt – fogalmazott.

– Honnan az ötlet, hogy levendulást telepítsen? – kérdeztük. Elmondta, hogy egy barátja beszélt a levenduláról, ő addig nem is hallott róla. Utánanézett az interneten, kezdte tanulmányozni, aztán elment Bukarest környékére, ahol talált egy ültetvényt, de az nagyon el volt hanyagolva, majd Kolozsváron, végül Bulgáriában tájékozódott. Ezek után úgy döntött, belevág. Kiválasztotta azt a fajtát, ami jól tűri a mezőségi viszonyokat, a kemény telet és a meleg nyarat. A pénzt, amit a levendulaültetvénybe fektetett, külföldön szerezte, nem pályázatból származik. 

Viszont a Pro Economica Alapítvány segítsége révén egy levendulaarató gépet sikerült vásárolnia 18 ezer euróért. Külön köszönetét fejezte ki az alapítványnak azért a segítségért, amit a gép gyártási késése miatt nyújtott, ugyanis az aratógép nem készült el időre, s módosítani kellett a pályázatot.

– Mi készül a levendulából? Hol értékesítik a belőle készült termékeket? – érdeklődtünk, hiszen látjuk, hogy kézművesvásárokban egyre több levendula és levendulás termék kel el.

– Kis mennyiségben a vásárokon értékesítjük a levendulát, illetve a belőle készült olajat és a levendulavizet. Idén már megépül a saját lepárlónk, és itt készítjük el ezeket a párlatokat, amelyek nagyon jó gyógyhatásúak. Ennek nagy részét külföldön értékesítjük – mondta Borbély Béla, aki olyan vállalkozást vezet, melynek minden év júniusában sokan fognak még a csodájára járni. 

Újabb közművesítési munkálatok kezdődnek

Mezőmadarast az elmúlt időszakban a csodálatos levendulamező kapcsán emlegették a legtöbbet. Azonban a községben nem csak lila dűlő, illat és fesztivál van, hiszen a gondokkal is foglalkoznak, projekteket kiviteleznek, s az emberek keményen dolgoznak a megélhetésért. A falu életébe több helyen próbáltunk betekinteni, Dávid Gyula polgármesternél kezdtük.

– Miután 7,4 km utat aszfaltoztunk le a Szénáságyon, most a legnagyobb projektünk a vízhálózat kiépítése. A terepet június 24-én, hétfőn átadtuk a kivitelezőknek. A legfontosabb, hogy a víz- és a szennyvízhálózatot párhuzamosan helyezik el. A vízhálózat kiépítése Szénáságyra vonatkozik, míg a csatornát nemcsak ott, hanem Madaras északkeleti részén és az Iskola utcában is kiépítik. A nagyszabású projekt értéke 15 millió lej, amelyet a román kormány finanszíroz az országos helyi fejlesztési program (PNDL-2) keretében. Az első vízhálózat-kiépítési projektet 2006-ban nyújtották be, akkor csak erre lehetett, kanalizálás nélkül. Eddig a madarasi lakosság 40 százaléka csatlakozott a vízhálózatra. A hétfőn megkezdett munkát 2010 októberéig kell majd befejezni, a kivitelező a gyulafehérvári Instalatorul Rt., amelyet a GAT KFT. segít a munkájában. Ezzel párhuzamosan készül a következő projekt, hogy azokra az utcákra, amelyek kimaradtak, a Fejlesztési és Beruházási Alapnál pályázzanak. A projekthez 30 százalék önrész szükséges és 70 százaléknyi hitelt folyósít az állam. 

Egészségügyi központra pályáztak

– Ugyancsak a Fejlesztési és Beruházási Alapnál pályáztunk egy egészségügyi központ építésére, amelyben orvosi rendelő, orvosi lakás, kezelő, fogászat, gyógyszertár lesz. Ez egy nagyszabású beruházás, amelyre nagy szükség van a faluban. 

Népviselet az Árvalányhajnak 

– A Helyi Akciócsoportnál a helyi néptánccsoport számára viseletre pályáztunk. Ugyaninnen szeretnénk finanszírozást nyerni hangfalakra, keverőasztalra, sátrakra, mindarra, ami a rendezvényszervezéshez szükséges. 

Multifunkcionális traktor

A közelmúltban érkezett meg a faluba az a multifunkcionális traktor, amelyet a maros-mezőségi térség – amihez Marosszentanna, Mezőcsávás, Mezősámsond és Mezőmadaras tartozik – LEADER-programja révén sikerült megpályáznia az önkormányzatnak. A traktor és a tartozékok ára 400 ezer lej. 

A géphez több eszköz tartozik: egy földmunkákra alkalmas kupa, egy markolóvilla, egy sáncásó eke, egy homokszóró, egy ciszterna, egy hóeke, egy fűnyíró és egy pótkocsi. Mindezek nagyon szükségesek voltak a község területén esedékes munkálatok elvégzésére.

Az ékszernek is beillő új traktor egyelőre közszemlére a polgármesteri hivatal előtt áll, s amikor egy gépkezelőt sikerül alkalmazni, akkor üzembe is helyezik.

Határtalanul

A Pro Ruris Egyesület a Határtalanul program keretében az elmúlt tanévben Mezőmadarason tizenkét magyarországi diákcsoportot fogadott, akik kirándulásaikon Erdély nevezetességeivel ismerkedtek meg. A következő tanévben 24 csoportot fogadnak majd. A program nagyon változatos, erről Szabó Izolda, az egyesület elnöke számolt be.

– Idén volt olyan csoport, amelyben negyven fiú volt, s amikor meglátogattuk a marosvásárhelyi Kultúrpalotát, két órán át hallgatták a filharmónia próbáját, mert lenyűgözte őket a klasszikus zene, valamint az épület, akárcsak a Teleki Téka, ahol László Lóránt szakszerű vezetése volt nagy élmény. Minden osztály megállt Nagyváradon, ahol megtekintették a város nevezetességeit. Következett Körösfő, a kincses Kolozsvár, ahonnan Sepsiszentgyörgyre utaztak. Második este Mezőmadarasra érkeztek, ahonnan másnap Marosvásárhely nevezetességeinek megismerésével folytatták a kirándulást, aztán a tordai sóbányát és a Tordai-hasadékot látogatták meg. A tordai római katolikus templomnál megemlékeztek az erdélyi vallásszabadságot kimondó 1568-as tordai országgyűlésről. Mezőmadarason közös éneklésen és táncházban vettek részt a diákok a helyi magyarság képviselőivel, valamint meghallgattak egy előadást a mezőségi székelyek múltjáról és jelenéről. A magyar néptánc egyes elemei itt ismerhetők fel a legjobban, nem véletlenül a településen szerveznek évtizedek óta magyar népzenei és néptánctáborokat. A Mezőségen az Ugron család mezőzáhi kastélyát, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány néprajzi múzeumát, a válaszúti és bonchidai Bánffy-kastélyt látogatták meg. Van olyan csoport, amelyiket a Maros mentén kalauzolok, meglátogatjuk a marosvécsi Kemény-kastélyt, Wass Albert síremlékét, felidézzük a helikoni írókat, költőket, és meglátogatjuk a gernyeszegi és a sáromberki Teleki-kastélyt – mondta el Szabó Izolda, az egyesület elnöke. 

Madarasok találkozója a hét végén 

E hét végén, június 27-30. között Csíkmadarason kerül sor a Mada-rasok találkozójára, ahol öt erdélyi és anyaországi Madaras nevet viselő falu küldöttsége találkozik. A vendéglátókon kívül jelen lesz Mezőmadaras, Kunmadaras, Backamadaras és a magyarországi Bács-Kiskun megyei Madaras.

Madarasinak lenni közösségi élmény, ezt vallják a Madaras nevű települések lakói, és már 2006 óta kapcsolatot tartanak fenn egymással, testvértelepülési kapcsolatok kötelékében.

A csíkmadarasi községi napok apropója a település védőszentjeinek, Szent Péternek és Pálnak az ünnepe, június 29.

A rendezvényre a testvértelepülések, köztük a mezőmadarasi is, a hagyományaikat bemutató műsorokkal készülnek.