Mezőgazdasági tőkehiány pótlására – büntetés?
2011-11-22 17:24:47
- Kilyén Attila
A gazdatársadalom értetlenül fogadta a hírt, miszerint a Valeriu Tabără a mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter kezdeményezte kormányhatározat-tervezet szerint jövő évtől bírságolnák azokat a gazdálkodókat, akik több éven át parlagon hagyják termőföldjeiket.
A gazdatársadalom értetlenül fogadta a hírt, miszerint a Valeriu Tabără a mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter kezdeményezte kormányhatározat-tervezet szerint jövő évtől bírságolnák azokat a gazdálkodókat, akik több éven át parlagon hagyják termőföldjeiket.
Az első évben büntetésképpen hektáronként 200 lejt, a második évben hektáronként 300 lejt, a harmadik évben pedig 400 lejt fizetnének. A kormányrendelet jövő év elejétől lépne érvénybe. A miniszteri javaslat alapján a legelőtulajdonosok kötelessége biztosítani legalább egy legeltetést vagy az évi egyszeri kaszálást. A nem mezőgazdasági vagy mezőgazdasági kültelkek tulajdonosainak is kötelessége úgymond „higiénizálni” a területet, annak érdekében, hogy ne gazosodjon el. Azon területeket, amelyek nincsenek a támogatási rendszerben, az APIA és a megyei mezőgazdasági igazgatóságok szakemberei fogják ellenőrizni, hogy elhanyagoltak-e vagy sem. Ugyancsak a rendeletbe foglalták, hogy a gazdákat egyszeri felszólítás után büntetik majd. Kivételt képeznek a leromlott, szennyezett, termőképtelen területek gazdái és azok, akik betegség vagy öregség miatt elveszítették munkaképességüket. Ezek a lényegesebb tudnivalók Valeriu Tabără államkasszát gyarapító ötletéről.
A gazdatársadalom értetlenül fogadta a rendeletről szóló hírt, de felvetődött sok más kérdés is. A Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatóját arról kérdeztük, hogy ki fogja majd ellenőrizni és eldönteni, hogy az illető parcella elhanyagolt-e, parlagon van-e vagy sem? Kitérő választ adott: nincs mit mondania, amíg a kormányrendelet nem jelenik meg a Hivatalos Közlönyben. Ugyanezzel a kérdéssel fordultunk a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség megyénkbeli kirendeltségének igazgatóhelyetteséhez, akinek rövid volt a válasza: nem tudjuk. A rendeletben az áll, hogy az APIA szakemberei is ellenőrizni fognak. Közeledik az új év, de ez ügyben még a rendeletbe foglalt intézmények vezetői sem tudnak konkrétumokat. Emellett számos gazdálkodót kérdeztem: jó megoldás lenne ez arra, hogy a termőterületek ne maradjanak parlagon? Nagy- és kisgazdálkodók válasza egyértelmű volt: a termőföldek
megművelésére nem büntetéssel kell „ösztönözni” a termőterület-tulajdonosokat. A miniszter e rendeletével – ha életbe léptetik – gyakorlatilag a termőföldek ellen fordítja a mezőgazdasági termelőket. Sokkal jobb megoldás lenne, ha a minisztérium könnyítené, támogatná a mezőgazdasági termelőtársulások megalakítását (időszakos adómentesség, a fiskalitás egyszerűsítése, bürokrácia csökkentése stb.). Sok más ötlet is elhangzott (az EU-s támogatások rendszeres, időbeni lehívása, kis állami cégek, amelyek bérbe vennék az idős tulajdonosok termőterületeit stb.). És maradt még egy kérdés: érvényben van még a mezőgazdasági termőterületek pihentetéséért járó EU-s támogatás? Ha érvényben van, a miniszteri rendelet ezekre a területekre is vonatkozik? A választól függetlenül Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter enyhén szólva melléfogott ezzel az ötletével – legalábbis erről tanúskodik a gazdatársadalom felháborodása. Azért a felháborodás, mert a pénzről, a gazdálkodók akut tőkehiányára a rendeletben egy szóval sem utalnak.
