A mezőgazdasági haszonbérleti szerződés az új Polgári törvénykönyv szerint

Ahogy már több alkalommal említettük, a 2011. évi 71-es törvény előírásai szerint Románia új Polgári törvénykönyve 2011. október 1-jén lépett hatályba. 

Az új Polgári törvénykönyv (a következőkben Ptk.) érvénybelépésekor a mezőgazdasági haszonbérleti szerződést szabályozó 1994. évi 16-os törvényt hatályon kívül helyezi. Ez alkalommal az új Ptk.-ban előírt rendelkezéseket fogjuk bemutatni a mezőgazdasági haszonbérleti szerződésre nézve, kihangsúlyozva a fontosabb változásokat.

A mezőgazdasági haszonbérleti szerződés (románul contract de arendare) olyan polgárjogi egyezmény, mely értelmében az egyik fél, a haszonbérlő, mezőgazdasági jellegű javakat kap használatba a másik féltől, a haszonbérbe adótól, egy meghatározott haszonbér ellenében. 

Ezt a szerződéstípust 2011. október 1-jéig az 1994. évi 16-os törvény szabályozta. 

Mezőgazdasági haszonbérleti szerződést magánszemélyek és jogi személyek egyaránt köthetnek, állampolgárságtól, illetve nemzetiségtől függetlenül. Az új szabályozás nem tartalmaz különös előírásokat azzal kapcsolatosan, hogy a haszonbérlő magánszemély mezőgazdasági jellegű felkészüléssel kell rendelkezzen, mely egyaránt lehet elméleti vagy gyakorlati. Ugyanakkor nem tartalmazza azt a kitételt, mely szerint a haszonbérlő jogi személyek tevékenységi tárgyát mezőgazdasági javak használata és kitermelése kell képezze.

Az új Ptk. előírásai ételmében a bérlő átadhatja a szerződést a termelési tevékenységben részt vevő házastársnak.

Ellenben továbbra is tilos a szerződés tárgyát képező javak úgymond továbbérlése, pontosabban a haszonbérlő nem köthet az ő használatában lévő javakkal kapcsolatosan mezőgazdasági haszonbérleti szerződést más személyekkel. Ennek a tilalomnak a megszegése az utóbbi szerződés semmisségét vonja maga után.

Formai szempontból az új rendelkezések szerint az írásban meg nem kötött haszonbérleti szerződés semmis. A haszonbérlő köteles a szerződést a bérbe adott javak szerinti területileg illetékes helyi tanácsnál iktatni. Amennyiben ennek a kötelességnek nem tesz eleget, a bíróság polgári pénzbírságot szabhat meg minden egyes késési napra. Ezzel a szabályozással csak egyetlenegy probléma van, mégpedig az, hogy nem szabja meg a szerződés beiktatásának határidejét, úgy ahogy az eddigi előírás tette (15 nap).

Az eddigi szabályozások a szerződés kötelező kitételeire és elemeire néző része az új Ptk.-ban nem találhatók meg.

Mivelhogy a gyakorlatban ilyen esetek is előfordultak, az új szabályozás azt is előírja, hogy mindazokban az esetekben, amikor a haszonbérbe adott földterület több helyi tanács területén fekszik, egy-egy szerződést mindegyiknél be kell iktatni.

A mezőgazdasági haszonbérleti szerződés tárgyát gyakorlatilag két tényező képezi: a mezőgazdasági jellegű javak és a haszonbér.

A javak lehetnek ingatlanok (mezőgazdasági telek, vagy épületek, amelyek a mezőgazdasági kitermelést szolgálják), vagy ingóságok egyaránt (mint például állatok, mezőgazdasági gépek stb.).

A haszonbért képezheti pénzösszeg is, de ez lehet ugyanakkor a mezőgazdasági kitermelés eredményét képező termés is. Amennyiben a haszonbér termésben lesz megszabva, a bérlő köteles a haszonbért a termés begyűjtésekor átadni, a bérbeadó pedig köteles azt átvenni.

A bérlő köteles a mezőgazdasági javakat illetve állatokat természeti csapások ellen biztosítani, még akkor is, ha ez a kötelezettség a szerződésben nincsen előírva.

Az új szabályozás eddig meg nem szabott rendelkezéseket tartalmaz a haszonbér lecsökkentésének lehetőségéről, a termés elvesztésének esetéről és annak következményeiről, illetve más elemekkel kapcsolatosan is.

Az új törvénykezés szerint mindazokban az esetekben, amikor a termés teljes egészében, vagy annak legalább fele egy idegen tényező miatt megsemmisül, a bérlő kérheti a bérbeadótól a haszonbér lecsökkentését, amennyiben az egy megszabott vagy megszabható mennyiségű termésben, illetve a termés mennyiségéhez mért árban volt megállapítva. Ez a lehetőség nincsen megengedve annak a bérlőnek, akinek a termése a begyűjtés után semmisült meg, továbbá abban az esetben, amikor a szerződés megkötésekor a kár oka már ismert volt.

Amikor a haszonbér a termés egy részében, illetve a termés egy bizonyos részének értékében volt megszabva, és az egy külső okból részben megsemmisült, egyik fél sem kérhet kártérítést a másiktól. Ilyenkor a megmaradt termés a megegyezés szerinti mértékben, arányosan lesz elosztva.

A haszonbérleti szerződés automatikusan meghosszabbodik a szerződéses időtartammal, amennyiben egyik fél sem tudatja a másikkal, írásos felszólítással, a szerződésmegszüntetési szándékát. A felszólítás hat hónappal a szerződés lejárta előtt kell történjen (a mezőgazdasági területek esetében egy év).

Utolsó érdekességként azt említenénk meg, hogy miután 2005-ben eltörölték, az új Ptk. újra bevezette a haszonbérlő elővásárlási jogát a bérbe adott javakra nézve. Ez azt jelenti, hogy a haszonbérlőnek elsőbbsége van azok megvásárlására.

Kérdésekkel vagy hozzáfűzésekkel forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com.

Megjegyzés: jelen cikk a romániai törvénykezésre alapul és csakis arra vonatkozik.