Mezőbodon

Bővítés előtt az idősotthon

Kétszer több lenne a hely

Több mint hat évvel ezelőtt készült el, és fogadta első lakóit a mezőbodoni korszerű idősotthon. Az európai normák szerint, uniós és kormányforrásból felépített ingatlannak az induláskor három-négy lakója volt, a 24 férőhely azonban rövid időn belül betelt, és azóta is telt ház van.

Nemcsak a megyéből, hanem távolabbi vidékekről is vannak jelentkezők, a legelső ellátott Máramarosból érkezett, és most is az otthonban él – tudtuk meg Varo Levente polgármestertől, aki szerint eljött az épületbővítés ideje, hiszen sokan szeretnének beköltözni a modern, tiszta és tágas otthonba, helyhiány miatt azonban várniuk kell. A községgazda kétszeresére növelné az ingatlant, és erre terület szempontjából van is lehetőség. 

A koronavírus-járvány miatt nem időzhettünk hosszasabban az épületben, amelynek lakói éppen az ebédre vártak, néhány fotót viszont készíthettünk az előtérben és a szépen gondozott, parkosított, pihenőpadokkal ellátott udvaron. Varo Levente közben arról is felvilágosított, hogy a gondozottak kétszemélyes szobákban laknak, és a személyzet kifogástalan munkával igyekszik minden kényelmet biztosítani a számukra.

Aszfaltút, mobiljel, könyvtár

A közelmúlt fejlesztései 

Varo Levente több mint negyed évszázada tölti be a polgármesteri tisztséget a mezőségi községben. Az először 1996-ban megválasztott, hetedik mandátumánál tartó elöljárót a legjelentősebb változásokról kérdeztük, amelyek 2017-es utolsó látogatásunk óta Mezőbodonban végbementek.

– Egész másképp néz most ki a község, mint négy esztendővel ezelőtt. Ami az infrastrukturális fejlesztést illeti, az országos vidékfejlesztési program (PNDL) révén 95 százalékban sikerült leaszfaltozni az utakat, a sáncok is le vannak betonozva. Amikor a Mezőszengyel és Bodon közötti aszfaltút elkészült, korántsem volt ekkora a forgalom, alig tíz kocsi haladt el erre naponta. Ma több mint 300 járművel lehet számolni, ezért is fontos, hogy az utak állapota megfelelő legyen, és az is maradjon. Az infrastruktúra karbantartására így folyamatosan oda kell figyelni. Dobratanyán leköveztük az utakat, jelenleg a mezei utakat kövezzük, ez a munka éppen most Almástelepen is zajlik. Feliratkoztunk az Anghel Saligny-programra is a Mezőgerebenes felé vezető összekötő út rendbetétele érdekében. Ugyanakkor a községközponti járdák egy részét is felújítottuk. Emellett helyi forrásból 80 százalékban korszerűsítettük a közvilágítást, a régi égők helyére új, takarékos égőket szereltettünk. Nemsokára a villanyhálózat más irányú felújítására is sor kerül. Az újabb megvalósítások közé tartozik az orvosi rendelő külső-belső felújítása. Az épület köré, amelyben gyógyszertár is működik, egy új kerítés is készült. A polgármesteri hivatal régi épületében egy könyvtárat alakítottunk ki nagyon régi, értékes könyvekkel. Ezt a tavasszal fejeztük be. Szintén az idén szereltünk fel térfigyelő kamerákat a község területén. Ez a közlekedési és egyéb szabályok betartása szempontjából rendkívül fontos volt, már csak a sűrű forgalom miatt is. A korábbi években a 14 települést magába foglaló mezőzáhi kistérségi társuláson keresztül szerencsésen pályáztunk traktor és más munkagépek vásárlására. A gépek és az iskolás kisbusz számára három garázsra van szükségünk, erre is sikerült uniós alapokat lehívnunk. A munkálat elindításához szükséges eljárásokon túl vagyunk, így a napokban kezdődik a kivitelezés – mondta Varo Levente. 

Legutóbbi ottjártunkkor még nem volt mobiltelefonjel a községben. Tavalyelőtt a Digi-szolgáltatás révén ezt a hiányosságot is sikerült orvosolni – tudtuk meg a polgármestertől.

A vízellátás örökös gondja a Mezőségnek, Bodonban viszont sikerült megoldani ezt a problémát. Bár a vezetékvíz-hálózat több mint tíz éve kiépült, szűrőberendezés hiányában nincs üzembe helyezve. Az ivóvizet korábban öt kútból nyerték, nemrég pedig két újabb mélyfúrást végeztek 80 és 90 méter mélységben. A kutak vizét egy 200 köbméteres tartályba gyűjtik össze, és szabadeséssel jut el a helybéliekhez.

Csökkenőben a lakosság

A szennyvízhálózat továbbra is várat magára, erre a beruházásra ugyanis 2000 alatti népességszámmal nem lehet pályázni. 

– A lakosság száma jelentősen csökkent az utóbbi években. A legutóbbi, 2011-es népszámlálásnál a korábbi 1013 helyett 963 lakosa volt a községnek, mára körülbelül 840-en élnek Mezőbodonban. A kiöregedés mellett a másik ok, hogy a fiatalabb nemzedékből sokan idegenbe mentek – fejtette ki a polgármester. Adorján Ferenc alpolgármester – aki 1992-től volt a helyi RMDSZ elnöke, illetve helyi tanácsos, jelenlegi funkcióját tekintve az első mandátumát tölti – úgy vélte, mégis bizakodásra ad okot, hogy a 35–45 év közötti korosztályból többen itthon maradtak, és gazdálkodnak. Legalább tíz család számára jelenti ez a jelent és a jövőt. 

Megszűnt az urszajatelepi elemi oktatás

A város nem „szívja el” az iskolásokat

A mezőbodoni megvalósítások közé tartozik a községközponti iskolaépületek felújítása is. A polgármesteri hivatal saját forrásból biztosított erre pénzt, egyebek mellett minden tantermet kifestettek, kicserélték a padlózatot, és külső szigetelést is végeztek. Modern belső mosdókat is létrehoztak, a kinti mellékhelyiségeket pedig raktárrá alakították. A munkálatok a tavaly fejeződtek be, azóta a községbeli gyermekek új „ruhába” öltözött, városi környezetben is példaértékűnek számító tanintézetekbe járnak. 

Az idei tanévtől az alacsony gyermeklétszám miatt megszűnt az urszajatelepi elemi oktatás – ez egyetlen diákon múlott, világosított fel Adorján Ferenc alpolgármester –, a falu kisdiákjait a felső tagozatosokkal és a dobratanyaiakkal együtt kisbusz viszi be a bodoni iskolába.

A községközponti tanintézetekhez jelenleg 23 óvodás, 28 elemi osztályos és 32 felső tagozatos diák tartozik – tájékoztatott Máté Ibolya igazgatónő. 

A magyar óvodás csoportban Varo Annamária 13, a románban Suciu Enikő 10 kisgyermekkel foglalkozik. Magyar tagozaton összevont elemi osztályok működnek összesen 18 gyermekkel. Az előkészítősök és a negyedikesek tanítónője Máté Ibolya, az elsősöké, a másodikosoké és a harmadikosoké Pál Emese. Román tagozaton mindössze tíz kisiskolás van, ők előkészítőtől negyedik osztályig tanulnak együtt Jenei Erzsébet osztályában.

A 32 V–VIII. osztályosból magyar tagozatra 19-en, románra 13-an járnak. A magyar diákok esetében az ötödik a hetedik osztállyal van összevonva – osztályfőnökük Székely Lídia –, a hatodik a nyolcadikkal – ők Albert Olga diákjai. A román tagozatra 13 diák jár, akárcsak az elemisták, valamennyien együtt tanulnak Horváth Adriana osztályában – tudtuk meg az intézményvezetőtől. Máté Ibolya azt is elmondta, hogy a 60 iskolásnak több mint fele – 36 gyermek – Urszajatelepről, Dobratanyáról, illetve a községközponthoz tartozó Almástelepről ingázik. 

A mezőbodoni iskolákban minőségi oktatás folyik, a pedagógusok főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkeznek, és folyamatos továbbképzéseken vesznek részt az eredményesebb munka érdekében. A 18 tanárból kilencen címzetesek, heten szakképzettek, ketten pedig még egyetemi tanulmányokat folytatnak. Hét pedagógus megszerezte az I-es fokozatot. Az óvónőknek, a tanítónőknek, valamint a román- és a matektanárnak egész katedrája van a mezőbándi tanintézetben, a többi pedagógus két vagy több iskolában is tanít. A megfelelő oktatási feltételek biztosításának köszönhetően a községbeli szülőket nem vonzza a közeli város, Marosludas, gyermekeiket ötödik osztálytól sem viszik el a bodoni iskolából – tette hozzá Máté Ibolya. Az igazgatónőtől azt is megtudtuk, hogy szeptembertől egyetlen hétre sem kényszerültek a virtuális térbe a diákok, de a tavalyi tanév online időszakában sem voltak különösebb gondok, igaz, néhány iskolás olyan helyen lakik, ahol nincs térerő.

Őszi betakarításon a községbeliek

Jó az idei termés

Mezőbodont dolgos emberek lakják. Múlt csütörtöki látogatásunkkor csendben sütkéreztek az októberi napfényben a községközpont és a hozzá tartozó Urszajatelep portái, lakóikat ugyanis a határba szólította az őszi betakarítás, vagy ahogy egy helybéli tizenévestől, Jakab Vivientől (képünkön) hallottuk, a „szedés”.

A mezőségi község 2669 hektárnyi területéből 1490 termőföld – tudtuk meg a polgármesteri hivatalban. A bodoniak fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, így nem is hagyják parlagon a földeket. Főként kukoricát, búzát és napraforgót termesztenek a községben, egy átlagos év törökbúzatermése 8–10 ezer kiló, a búzáé 3–4 ezer. Idén elégedettek lehetnek a gazdák, a tavalyi esztendeinél ugyanis kevesebb volt a vadkár, és az időjárás is kedvezett annak, hogy az őszi hónapokban legyen mit betakarítani.

Az Urszajatelepen élő Vivien édesapja, Jakab Levente több mint 22 hektár földterületet művel meg a faluban, a kukorica és a búza mellett lucernát és árpát is termeszt. A gabona egy részét értékesíti, de mivel állatokat – tehenet és disznót – tart, a termés egy részét otthon hasznosítja. Levente és a Hirschmann kábelgyárban dolgozó felesége, Adorján Enikő három gyereket nevel. Lányuk, a 15 éves Vivien a marosvásárhelyi mezőgazdasági szaklíceumban tanul, nagyobbik fiuk, a 18 éves Eduárd az Elektromaros középiskolában. Kisebbik fiuk, a 6 éves Máté Márk még óvodás. Ottjártunkkor a tinédzser lány az udvaron bicikliző aprósággal őrizte a házat, édesanyjuk az éjszakai műszak után pihent, a családfő pedig a mezőn munkálkodott. Vivien, amikor csak teheti, besegít a ház és az udvar körüli munkákba, a kukoricatörésből is kiveszi a részét, amint azt kérésünkre meg is mutatta.

„Idegenvezetőnktől”, Adorján Ferenc alpolgármestertől, Vivienék nagyapjától – aki hat felnőtt és két tizenéves gyerekkel, továbbá hét unokával büszkélkedhet – megtudtuk, hogy Urszajatelepen nincs eladó ház, a fiatalok ugyanis, ha szerencsét is próbálnak külföldön, nem válnak meg végleg gyökereiktől. Legnagyobb fia, Ferenc az egyik legjobb példa erre, hiszen a németországi játszóparkokban dolgozó férfi, aki maga is családapa, a szabadsága alatt mindig hazatér, egyszerűen azért, mert, saját bevallása szerint, „itthon sokkal jobb”.