Mezőbergenye bekerült a kultúra forgatagába

Jubileumi kiállítás 15 év művészeti terméséből

Mezőbergenye az alkotótáborok révén került fel a régió művészeti térképére. A hét végén két kiállítás nyílt meg a faluban. Egyik az eddigi 15 képzőművészeti tábor anyagából, a másik az elmúlt héten zajló 16. tábor alkotásaiból. 

Megízlelni a műélvezet mámorát 

Amióta 2003-ban elkezdődött a történet, többen ismerték meg és vitték hírét a székely mezőségi falunak. S a falu is gazdagabb lett azáltal, hogy festők, grafikusok, szobrászok, fotósok örökítették meg azokat az értékeket, amelyek mellett észrevétlenül haladnak el a helybeliek. Az alkotáson túl értékteremtésről, értékmentésről, közösségformálásról, összefogásról és barátságokról szóltak a táborok, melyek visszaköszönnek azokról a képekről, amelyeket szombaton délután a kultúrotthon előtti óriáspavilonban állítottak ki. A pavilont a Leader program keretében pályázta és nyerte meg a Kincsásó Egyesület.

Domahidi Béla, a Mezőbergenyei Református Egyházközség lelkipásztora a kiállítás megnyitóján bevallotta, 2003-ban, az első művésztábor megszervezésekor nem gondoltak arra, hogy a bergenyei tábor ilyen hírnévre tesz szert. Nem is sejtették, hogy idén a 16. kiadást is megszervezhetik.

 – Az egész hirtelen támadt ötlet, izgalmasnak ígérkező kezdeményezés volt, hogy hívjunk meg néhány piktort és művészembert a környékről, hadd fedezzék fel és örökítsék meg kies falunk rejtett szépségeit, s közben a képzőművészet kerüljön közelebb közösségünkhöz. A környéken már egy-két faluban elkezdték a hasonló táborok szervezését. Az ötlet gazdája és a táborok elindítója Ősz Zoltán tanár volt, aki, jókezű festő lévén, művészkörökben jártas, barátai és ismerősei közül toborozta a résztvevőket. Aztán, hiszen megízleltük a műélvezet mámorát, beláttuk, hogy a táborszervezést kár lenne abbahagyni. És a következő esztendőkben újra alkotókat hívtunk meg, visszatérőket és újakat. A kezdeti években az egyház, majd a Kincsásó Egyesület – Nagy Árpád, Gálfi Attila és Lőrinczi Ede – szervezésében zajlottak a táborok – magyarázta el Domahidi Béla lelkipásztor, kijelentve, hogy bekerültek a kultúra körforgásába, mint Pilátus a krédóba. 

Nyolcvanhét művész alkotott a faluban 

A tábor az évek során kinőtte a lokalitás kereteit, a Kárpát-medence több régiójából hívtak meg művészeket, Magyarországról, a Partiumból, Székelyföldről és Kárpátaljáról. – Így nemcsak az évek gyűltek, hanem az itt hagyott művek is, hiszen minden művésztől legalább egy munka a szervezők birtokában maradt. Számokban kifejezve: a 15 év alatt 87 művész vett részt a táborokban, s több mint 200 műalkotás gyűlt össze, komoly gyűjtemény. Milyen értéket képviselnek ezek a művek? Számunkra szépek, értékesek, eredetiek. Mindenikben érezzük a személyességet, ismerjük születésének történetét. A pillanat lenyomatai, művészi vallomássá váltak. Öröm és büszkeség, hogy ennyi szép festmény, rajz, művészfotó birtokában van a közösségünk – mondta az alkotótábor mindenkori támogatója, a gyülekezet lelkésze. 

Az együtt alkotók csodákra képesek

B. Tóth Éva, a tábor művészeti vezetője, verőcei művész, 2010 óta vesz részt az összejöveteleken, csodás alkalomnak tekinti, hogy 15 év anyagát bemutatják, ugyanis ilyen ritkán fordul elő. 

– Sok művésszel, sok technikával, ugyanakkor sok alázattal találkoztam itt, hiszen az alkotómunkához alázat szükségeltetik. A képek bizonyítják, hogy az együtt alkotó emberek csodákat tudnak létrehozni. Az anyag értéke az is, hogy Bergenye olyan pillanatait, történeteit, lakóit örökíti meg, amelyek ma már nincsenek. A házaknak nyoma veszett, az emberek nincsenek az élők sorában. A tábor nemzetközivé vált, idén Kárpátaljáról is érkeztek alkotók, s a következő évben az ő képeik is ott sorakoznak a falon. 

Ha kiburjánzik egy csipetnyi jóindulat

Az idei táborban alkotott Ritók Lajos debreceni grafikus-, festő- és szobrászművész, aki munkásságáért idén vehette át a Magyar Arany Érdemkeresztet. – Óriási dolog, hogy itt lehetek. Sok nemzetközi táborban veszek részt, de az a szeretet, ami itt van, az nagyon ritka dolog. Ezek nem csak egyszerű szavak. Az ötletgazdák kicsi magként ültették el, ami ma a kiállított alkotásokban tükröződik. Hogy egy-egy alkotásnak milyen művészeti értéke van, azt majd az idő dönti el. A lényeg az, hogy egy nemes gondolat mögött mennyi minden születik, gondoljunk csak a nagybányai festészet történetére, Ferenczy Károly személyére, aki a müncheni akadémiát hagyta ott, s mindenről lemondott, hogy Nagybányán festhessen. A nehéz körülményekben a város vezetősége támogatta őket, mert hittek a művészekben és a művészetben. Ha nincs az a hozzáállás, akkor nem jött volna létre a világhírű nagybányai festészet. Soha nem tudhatjuk, hogy mi kerekedik ki egy csipetnyi jóindulatból, s hová burjánzik, mivé fejlődik. Tény, hogy ami itt megszületik, nem csak egy szelete Mezőbergenyének, átitat bennünket, amit magunkkal viszünk tovább. Örülök, hogy része vagyok ennek a történetnek – fogalmazott Ritók Lajos. 

A kiállításon Gálfi Sándor, Mezőpanit község alpolgármestere felelevenítette a kezdeteket, amikor sokan ellenezték az alkotótábort, mondván, hogy minek kell ilyesmivel foglalkozni. Az idő azokat igazolta, akik mellette kardoskodtak. – Örvendetes, hogy a községben Bergenye a képzőművészetben, a néptáncban, Csittszentiván az extrém sportokban nőtte ki magát. Ezzel vonzóvá tesszük településeinket a fiatalok számára, és nevet is szerzünk magunknak – mondta. 

Az idei, 16. táborban tizennégy művész alkotott: B. Tóth Éva és Gebora István Verőcéről, Varga Anikó, Bíró Ernő és Almási Zsuzsanna Kecskemétről, Szottfried Zsófia Vácról, Holczhauser Zsuzsanna Ráckevéről, Ritók Lajos Debrecenből, Kelemen Attila, Baricz Rozália, Ila Ildikó, valamint Valery Dyordyak, Patskan Mykhailó, Pavel Dulischkovics Kárpátaljáról. Alkotásaikat vasárnap mutatták be a Diakóniai Házban. 

Az idei táborban külön foglalkoztak a gyerekekkel, naponta húsz-huszonöten is részt vettek a foglalkozásokon – tájékoztatott Gálfi Gizella főszervező. 

A tábort a Kincsásó Egyesület szervezte, támogatta a Mezőbergenyei Református Egyházközség és a Mezőpaniti Polgármesteri Hivatal.