2022. augusztus 19., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Rendkívüli búzatermés 

Mezőbergenyében, akárcsak az erdélyi falvak többségében, megszűntek a hagyományos háztáji gazdaságok. Könnyen megszámolható, hány udvaron tartanak fejőstehenet, hányan művelik a földet, hányan kaszálnak, és gyűjtenek szénát. Azonban akadnak olyan vállalkozók, akik érdemesnek tartják nagyban gazdálkodni, gabonát termelni és szarvasmarha-farmot üzemeltetni. Szabó Imre 170 hektár földet művel, övé a község legnagyobb szarvasmarhafarmja is. Éppen aratás után arról érdeklődtünk, milyen volt az idei búzatermés, és milyen eredménnyel üzemeltetik a farmot. 


Fotó: Mezey Sarolta



A búza egyelőre raktáron marad

A mezőgazdasági vállalkozó 170 hektáron gazdálkodik, ebből 135 hektár szántó. A saját terület 50 hektár, a többi bérelt. Idén 40 hektáron termelt búzát, ennek aratása nemrég fejeződött be. 

– 1994 óta foglalkozom mezőgazdasággal, de ilyen bőséges termés, mint idén, még sohasem volt. Egy hektárról átlagban 6500 kg búza került be a raktárba, és egyelőre itt is marad, mert nem érdemes a jelenlegi áron, kilónként 84-85 baniért értékesíteni. Számításom szerint januárban már 1,10 lejt kapok érte, akkor túladok rajta. Addig a saját raktáramban tárolom – mondta a gazda, majd hozzátette: a kukoricatermésről ősszel nem mondhatja el ugyanezt.

A raktárban tárolt búzát Simona, a feleség mutatta meg, ahol a következő generáció, a kisunoka, Márk irányítható markológépével játszva ismerkedik a mezőgazdasági munkával. 

A földeket saját maga egy alkalmazottal dolgozza meg, s ez azért sikerül, mert nincs megszabott munkaprogram, kampányban hajnaltól estig dolgoznak. Ebben a nehéz munkában a gazda mellett derekasan kiveszi részét a feleség, Szabó Simona is. A falubeliek naponta többször látják elhajtani a farm felé vezető úton, mindig siet, s csodálkoznak is, hogy is bír ennyit dolgozni az asszony. 

Ő főz a farm alkalmazottainak, ő szállítja be a gabonát a mezőről, vetéskor ő hordja a vetőmagot, ő a futár, egyszóval rengeteget dolgozik. A lányaik felszólították őket, hogy hagyják alább, szenteljenek több időt a családra, az unokákra, hiszen 1994 óta nem volt együtt nyaralni a család. 

A gazda szerint kukoricából nem lesz olyan jó termés, mint búzából, hiszen aszályos volt a nyár, éppen akkor nem volt csapadék, amikor csövesedni kezdett a kukorica. 


Játék a búzahegyen



A szarvasmarhatartás költségei megnőttek, a tej piaci ára maradt

A gazda elmondta, hogy a szarvasmarhatartást a háztáji gazdaságban „kicsiben” kezdték, aztán nőni kezdett az állomány. Ezért a falutól kicsit távolabb, tíz évvel ezelőtt egy korszerű és tágas szabadtartásos istállót építettek. Az állomány jelenleg 150 szarvasmarhából áll, ebből 65 fejőstehén. Az állomány többi részét különböző korosztályú borjúk és növendékek képezik. 

– Az istállónk fejőházzal rendelkezik, egyszerre tíz tehenet tudunk fejni, a tej hűtőtankba kerül. Az állatok etetése és az istálló takarítása is gépesített, ami megkönnyíti a gondozók munkáját. A szavasmarhák takarmányozását saját mezőgazdasági farmmal lehet fenntartani. Egy ekkora állománynak 15 hektáron kell silót, 15-20 hektáron lucernát és 15-20 hektáron kukoricát termelni. 

Kellemetlenül érint, hogy a takarmányként használt gabona ára 60-70 százalékkal megnőtt, a premixek, a korpa, a napraforgópogácsa is drágultak. Tavaly a korpát 45-50 baniban, a pogácsát 75-80 baniban vettem meg kilogrammonként, most a korpát egy lejért sem tudom megvásárolni. A támogatás értéke is csökkent. Viszont a tej felvásárlási ára a korábbi a szinten maradt. Ez ahhoz vezet, hogy lassan lemondunk a szarvasmarhatartásról. Megjegyzem, nem csak a Therezia, hanem a többi feldolgozó sem fizethet többet a tej jelenlegi piaci áránál. Eddig jó volt a Therezia Kft.-vel dolgozni, mert időre fizetett, és megfelelő árakkal dolgozott – fogalmazott Szabó Imre. 


Őszire adját át a kultúrotthont

A mezőbergenyei kultúrotthont uniós forrásokból újították fel. A helyi közösségnek nagy szüksége van arra, hogy civilizált, korszerű körülmények között tarthassa meg rendezvényeit. A kivitelező e héten adja át az épületet, de használatba valószínűleg csak az ősz folyamán veheti a közösség – nyilatkozta lapunknak Bodó Előd Barna polgármester


Bodó Előd Barna



– Mezőpanit községben három kultúrotthon újult meg egyszerre, a munkálatokat közbeszerzés révén nyerte el három különböző kivitelező. A munkálatok mindhárom esetében befejeződtek. A mezőbergenyei kultúrotthont a Kvadrum Axis Kft. újította fel. Az épület átvételére kedden (e lapszám megjelenésének időpontjában) kerül sor. A kultúrotthonok használatba adása viszont attól függ, hogyan tudjuk beszerezni az engedélyeket, például a tűzvédelmi engedélyt, illetve hogyan sikerül megsürgetni a villany bekötését. Ezzel ugyanis gond van, hiszen az Electricánál az Országos Energiaügyi Hatóság új rendelkezései miatt minden megváltozott. Valójában ez a legnagyobb akadálya a kultúrotthonok használatba adásának – mondta Bodó Előd Barna, Mezőpanit község polgármestere.

A felújítási munkálatok közel 425,4 ezer lejbe kerültek, míg a felszerelések több mint 107 ezer lejbe, amire rá kell számítani a hozzáadottérték-adót.

Mindhárom faluban a kultúrotthonokat teljes egészében korszerűsítették, megújul a világítás, a színpad, a fűtés, az öltözők, a bútorzat, a termek új hangosítást, új függönyöket kapnak. Mindhárom kultúrotthonnak hangszereket, citerát vásároltak, székely ruhákat rendeltek, ezek bérelhetők lesznek. 

A faluban egy újabb beruházásra is sor kerül, a kultúrotthonnal átellenben található teret egy közösségi térré alakítja át az önkormányzat. Az iskola teljes felújítására is rövidesen sor kerül, a terv elkészült, s amint megnyílik a pályázati lehetőség a Környezeti Alapnál, a pályázatot benyújtják. 


Alkotótábor – nyári színfolt 

A tavalyi kényszerszünet után idén megrendezték a Maros-mezőségi Művésztelep alkotótáborát. Ennek is hagyománya van már Mezőbergenyében, hiszen az alkotók XVIII. alkalommal gyűlnek össze a faluban, hogy a jellegzetes mezőségi tájat, életformát és embereket megörökítsék. A táborkezdő és -záró kiállítást Domahidi Béla református lelkipásztor nyitotta meg. 

A szervező Kincsásó Egyesület az idei alkotóborba 18 művészt hívott meg, de a bizonytalan járványhelyzet miatt nyolcan tettek eleget a meghívásnak. Azok a művészek, akiket idén megszólítottak, a tavaly is résztvevői voltak a tábor online változatának. A művészek tavaly elküldött munkáinak egy külön kiállítást szenteltek, ami a tábor nyitórendezvénye volt. A most született alkotásokat táborzásáráskor állították ki a református egyházközség diakóniai központjában.

– Mindenik tábor sajátos, egyedi és a maga nemében izgalmas volt. És egyre meghittebb, egyre „bergenyeibb”. Sok kedves, tehetséges művészt ismertünk meg az évek során. Sok értékes alkotás született itt az idén is. A képek, festmények személyes érzésekről, egyéni látásmódról tanúskodnak, és persze mesterségbeli tudásról is. Egy kicsit a mi közösségünk érzéseit és gondolatait is közvetítik, tolmácsolják. A 2021-es táborban a találkozás öröme dominált, valami meghittség, családiasság, hagyományosság, a szó nemes értelmében – mondta Domahidi Béla lelkipásztor a kiállítás megnyitóján, amely szeptember végéig szombaton és vasárnap látogatható a diakóniai központban. 

A tábor alkotói között találjuk a magyarországi Bara Tóth Évát, Gebora Istvánt, Baricz Rozáliát, Bányai Szabados Katalint, Szottfried Zsófiát, Göncziné Szilágyi Annát, a marosszentkirályi Kelemen Attilát és a nagyváradi Papon Krisztina Ildikót. 

Az alkotótábor idején a helybeli gyermekeknek kézműves-foglalkozást tartottak, ahol a különböző tájegységek népi motívumaival ismerkedhettek meg. A gyerekek bevonása nem új keletű a táborban, hiszen minden évben külön színfoltként iktatják be a rendezvénybe.

A táborszervezést a Kincsásó Egyesület vállalta, a mezőpaniti önkormányzat és a helyi református egyházközség támogatásával. 


Sikeres volt a VI. székely mezőségi tánctábor

A Kincsásó Egyesület VI. alkalommal szervezte meg a székely mezőségi tánctábort. Az idei rendezvény sokkal gazdagabb és népesebb volt, mint a tavalyi, amikor a járványügyi korlátozások miatt visszafogottabb keretek között bonyolíthatták le a tábor programjait. Idén mezőkölpényi táncokat és népdalokat oktattak a tábor résztvevőinek. 

Fotó: Kedves Róbert János



– Az idén úgy indultunk, hogy száz személy jöhet a táborba, végül kétszázan vehettek részt. Nemzetközi tábort terveztünk, két magyarországi – a komlói és a barcsi – néptánccsoport tett eleget a meghívásunknak, de voltak vajdasági és felvidéki vendégeink is. Eljött a Bihar megyei paptamási néptánccsoport, a marosludasi Pitypang néptáncegyüttes, a mezőbándi Csipkebogyó és a helyi 
Kincsásó. A táncoktatáson 98 meghívott vett részt, ehhez hozzáadódnak a helybeliek és az esti vendégek, a táncházasok. A tábornak azért választottunk új helyszínt a falu szélén, mert könnyen megközelíthető, tágas teret biztosított, voltak sátorhelyek, ahol három csoport is sátrat verhetett – mondta Gálfi Attila táborszervező.
Délelőtt 10 órakor kezdődött a néptánc- és népdaloktatás, ezt délután is folytatták Kásler Magda és Farkas Sándor Csaba, a Maros Művészegyüttes ismert művészeinek közreműködésével. A táborban bemutatták Mezőpanit község falvainak kötetben megjelent értéktárát, majd külön a mezőbergenyei eredeti népviseletet is. Köllő Melinda Gyógynövények a 
népi gyógyászatban címmel tartott előadást. A tábor résztvevőinek a mezőkölpényi Szabó Teréz, Népművészet Mestere díjjal kitüntetett adatközlő autentikus népdalokat énekelt. A tábor záróakkordjaként a Maros Művészegyüttes előadását láthatta a közönség. Mindennap éjszakába nyúló, jó hangulatú táncház volt. A muzsikát Bartis Zoltán (Kicsi) és zenekara szolgáltatta. A zárónapon a táborozók református istentiszteleten és ünnepi ebéden vettek részt. 
Az idei székely mezőségi tánctábort a mezőbergenyei református egyházközség, a Mezőpaniti Polgármesteri Hivatal, a Magyar Művészeti Akadémia, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és vállalkozók támogatták.