Merkel és Seehofer az észak-afrikaiak gyors kitoloncolását tervezi?

A nyugat-balkáni országokból származó menedékkérőknél bevezetett eljárást alkalmazva elkülönítve helyezik el, gyorsított eljárás alá vonják és a lehető leghamarabb kitoloncolják Németországból az észak-afrikai térségéből érkező menedékkérőket Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer bajor miniszterelnök új terve szerint – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnökei egyetértenek abban, hogy az észak-afrikai régióból származó menedékkők számának gyors emelkedése miatt haladéktalanul lépni kell, és nem lehet megvárni, amíg a törvényhozás a biztonságos származási országok közé sorolja Algériát és Marokkót, azt a két országot, ahonnan a legtöbben érkeznek.

Az átsoroláshoz az uniópártoknak a törvényhozás alsóházában (Bundestag) meg kellene nyerniük a koalíciós partner szociáldemokraták (SPD) támogatását, a tartományokat képviselő kamarában (Bundesrat) pedig a Zöldek támogatását. Ez nem lehetetlen, de hosszadalmas, ezért inkább egyszerűen alkalmazni kell a Nyugat-Balkán EU-n kívüli térsége biztonságosnak minősített országainak esetében alkalmazott megoldást, amelynek hatására ebből a régióból – a Szerbiától Albániáig húzódó térségből – gyakorlatilag megszűnt a menedékkérők beáramlása.

A bajor tartományi törvényhozás (Landtag) CSU-frakciójának vezetője, Thomas Kreuzer a Welt am Sonntagnak megerősítette a Merkel–Seehofer-terv létezését. Minden amellett szól, hogy a menekültstátus megszerzésére esélytelenül pályázó észak-afrikai menedékkérőket is a nyugat-balkániak elkülönített elhelyezésére létrehozott két bajorországi befogadóállomásra – Bamberg, Manching – szállásolják el, és gyorsított eljárás alá vonják őket – mondta a politikus.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) adatai szerint egyedül 2015 decemberében 2296 algériai és 2896 marokkói állampolgárt regisztráltak menedékkérőként, többet, mint 2014-ben egész évben.

Thomas de Maiziere belügyminiszter már a kormány 2014-es migrációs jelentésének január eleji bemutatóján kiemelte, hogy súlyos gond az algériai és marokkói menedékkérők számának emelkedése. Áldozatok és tanúk beszámolói alapján az derült ki, hogy jellemzően az észak-afrikai térségből származó férfiak követtek el nők ellen szexuális támadásokat és rablásokat Kölnben és más városokban szilveszter éjjel.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) elnöke, Holger Münch már egy októberi interjúban kiemelte, hogy a menedékkérők között azonosított veszélyes csoportok egyike az észak-afrikai utcagyerekeké.

A legszélesebb nyomozati jogkörrel rendelkező német rendőrségi szerv tapasztalatai szerint a menedékkérők legnagyobb csoportját alkotó szírek és irakiak nem adnak sok munkát a rendőröknek, kriminológiai szempontból egyáltalán nem „feltűnőek”, de az észak-afrikai Magreb-térségből származó, felnőtt kísérő nélkül érkező fiatalkorúak gondot jelentenek. Köztük vannak „nagyon-nagyon feltűnő” személyek, „utca-gyerekek, akik megtanulták, hogy napról napra valahogy fenntartsák magukat, bűnözés révén is” – mondta a BKA vezetője.

A rendőrség a szilveszterkor történtek után igyekszik nagyobb erővel fellépni az észak-afrikaiak kiterjedt bűnözői szubkultúrája ellen. Ezt jelzi, hogy szombaton nagyszabású razziát tartottak Düsseldorf úgynevezett Magreb-negyedében, amelybe befészkelték magukat az észak-rajna-vesztfáliai tartományi főváros központjában tevékenykedő zsebtolvaj, utcai rabló és kábítószer-kereskedő csoportok. A főpályaudvar mögötti környéket lezárták és 300 rendőr bevetésével átfésülték. A hat órán keresztül tartó akcióban a rendőrség vasárnapi összesítése szerint 18 helyszínen 290 embert ellenőriztek és 40-et előállítottak, többségüket illegális tartózkodás gyanújával. Volt köztük olyan személy is, akinek – menedékkérelme elutasítása után – már előjegyezték a hazatoloncolását.

A razziát már a szilveszteri támadások előtt megszervezték, de remélik, hogy annak révén újabb adatokat tárnak fel az észak-rajna-vesztfáliai Kölnben és más váro-sokban történtekről – áll a düsseldorfi rendőrség vasárnapi közleményében.

Nem lesz különadó a menekültválság kezelésére

Elutasították a német kormánypártok Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter felvetését a menekültválság kezelésére szolgáló különadó bevezetéséről, és világossá tették, hogy Németországban nem lesz ilyen adó – írták vasárnapi német lapok.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) unió politikusa egy szombati interjúban vetette fel, hogy szükség esetén az üzemanyagra valamennyi európai uniós tagországban kivetendő különadó révén kellene fedezni a menekültválság költségeit.

A német kormány nem vezet be ilyen adót – ezt még aznap, alig néhány órával az interjú megjelenése után közölte a CDU egyik alelnöke, Julia Klöckner, miután telefonon egyeztetett Angela Merkellel és a pénzügyminiszterrel.

Julia Klöckner – aki a CDU miniszterelnök-jelöltje a márciusi helyi törvényhozási választásra készülő Rajna-vidék-Pfalz tartományban – nemcsak elutasította, hanem éles szavakkal bírálta Wolfgang Schäuble felvetését. Elfogadhatatlan, hogy bárki is a 

„német ingázókkal fizettesse ki a számlát” a menekültek befogadásáért – mondta.

A CDU több más vezető politikusa is elvetette a pénzügyminiszter javaslatát. A kormány programját megalapozó koalíciós szerződésben feketén-fehéren benne van, hogy ebben a ciklusban nem kell adót emelni – idézte fel Michael Fuchs, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője.

Adóemelésre nincs is szükség, hiszen „adóbevételünk hatalmas” – tette hozzá, rámutatva, hogy a szövetségi államháztartás tavaly 12,1 milliárd euró többlettel zárt.

A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) is elvetették a javaslatot, úgy vélték, hogy az általuk jobboldali populistának nevezett Alternatíva Németországnak (AfD) párt malmára hajtja a vizet, ha a kormány a menekültek ellátásával kapcsolatban a közterhek növelésének gondolatával foglalkozik.

A pénzügyminisztérium egy szóvivője Wolfgang Schäuble felvetését magyarázva elmondta, hogy a különadó gondolatát európai uniós összefüggések között érdemes értelmezni. „Az a célunk, hogy mozgásba lendítsük a dolgokat az uniós szinten” – mondta.