Merkel új Európa-politikát kezdene a választások után
Új Európa-politikára készül Angela Merkel német kancellár a vasárnapi választások után, a konzervatív politikus szerint Brüsszel és a közös intézmények helyett a tagállamok közötti együttműködést kell erősíteni – írta szerdán a Handelsblatt.
Új Európa-politikára készül Angela Merkel német kancellár a vasárnapi választások után, a konzervatív politikus szerint Brüsszel és a közös intézmények helyett a tagállamok közötti együttműködést kell erősíteni – írta szerdán a Handelsblatt.
„A jövő a kormányköziségé” – mondta az üzleti lapnak a kancellár egy név nélkül nyilatkozó tanácsadója. Az utóbbi két év nagy tervei – az Európai Unió működéséről szóló szerződés módosítása az integráció mélyítése céljából, és további nemzetállami jogkörök áthelyezése a közösségi szintre – nem maradnak a német politika napirendjén, ha Merkel marad a kancellár – tették hozzá mások a kormányfő környezetében.
Merkel 180 fokos fordulatra készül – emelte ki a Handelsblatt. A mélyülő euróövezeti válság hatására egy éve még fiskális uniót, vagyis a költségvetési politika szoros összehangolását szorgalmazta, és úgy vélte, hogy fokozatosan több döntési jogkört kell átruházni az Európai Bizottságra. Az integráció folytatása iránti lelkesedés időközben alábbhagyott Berlinben. A kancellári hivatal helyzetértékelése szerint a nagy tervekből „a lecsupaszított bankunión kívül semmi sem valósult meg”.
A berlini vezetés csalódott az Európai Bizottságban, úgy látja, hogy a testület alig használja az euróövezeti válság kitörése óta szerzett új jogosítványait a válságba jutott tagállamok ösztönzésére, a reformok előmozdítására, és ezért nem kívánja tovább erősíteni Brüsszelt.
Hasonlóan vélekedik a párizsi vezetés is. Merkel így az októberi uniós csúcson azt javasolja majd Francois Hollande francia államfővel együtt, hogy hozzanak létre egy pénzalapot, amelyből reformokért cserébe támogatást kaphatnak a segítségre szoruló euróövezeti tagállamok. Az új intézmény működtetésében az Európai Bizottságnak csak összehangoló, ellenőrző szerepet szánnak. „Ez lesz a fő témánk a következő évre” – mondta Angela Merkel egyik tanácsadója.
A Handelsblatt szerint a kancellári hivatal az Európai Parlament (EP) megerősítésére vonatkozó tervekhez is jóval kétkedőbben viszonyul, mint egy éve. Merkel attól tart, hogy a 2014-es EP-választáson előretörnek a populisták és a radikálisok – mutatott rá a Handelsblatt.
Az üzleti lap kiemelte, hogy a német vezetéshez hasonló álláspontra helyezkedett a holland kormány is, amely egy júniusi tanulmányban kifejtette, hogy az integráció további mélyítése helyett vissza kell helyezni jogköröket az Európai Bizottságtól a tagállami kormányokhoz. Egy ilyen lépés segítene David Cameron brit miniszterelnöknek is, hogy „átvészelje” a brit uniós tagságról rendezendő népszavazást – mondták a Handelsblatt kormányzati forrásai.
Az uniós integráció és az euróövezeti válság nincs a német választási kampány fő témái között. Angela Merkel eddig csupán egyszer utalt arra, hogy a vasárnapi választás után irányváltás következhet az uniós politikában. A kancellár egy augusztusi interjúban azt mondta: lehetséges, hogy a „több Európa” gondolata úgy válhat valósággá, ha egyes jogkörök a közösségi szintről visszakerülnek a tagállamokhoz. Ezt a kérdést a szeptember 22-ei parlamenti választás után Németországban is meg kell vitatni – tette hozzá a konzervatív politikus.
Steffen Seibert kormányszóvivő is célzott arra, hogy változás történhet Berlin politikájában. Az államtitkári rangú kormányszóvivő szeptember elején a Bloomberg hírügynökségnek azt mondta, hogy meg kell vizsgálni „a szabályozási jogkörök nagymértékű koncentrációját” az Európai Bizottságnál. Hozzátette: „értelmes gondolat” a kompetenciák visszatelepítése a tagállami kormányokhoz, és Németország nem zárkózik el, ha más tagállamok ilyen megfontolásokat emelnek napirendre. Megjegyezte: Nagy-Britannia és Hollandia hasonlóan látja a helyzetet.
A koalíciós társ, a liberális FDP valószínűleg támogatná a Merkel vezette konzervatívokat az Európa-politikai irányváltásban. Michael Link külügyi államminiszter, az FDP politikusa a Bloombergnek nyilatkozva úgy vélte: a bizottság „túlságosan kiterjesztett” szabályozási jogkörrel rendelkezik, Németország pedig azt szeretné, hogy a brüsszeli testület „az alapvető politikai területekre koncentrálna, mint például a belső piac és az energia”.
