Mentalitásváltásra van szükség

Regionális konferencia Marosvásárhelyen a fenntartható fejlődésről

Amikor a tudósok mintegy két évtizeddel ezelőtt arra figyelmeztették az emberiséget, hogy a szén-dioxid-kibocsátás miatt egyre nagyobb az üvegházhatás, ami globális felmelegedéshez vezet, nem sokan hittek a pesszimista előrejelzéseknek. Amikor már közvetlen környezetünkben is egyre inkább mutatkoztak a jelek, akkor a politikusok is szükségét látták annak, hogy cselekedjenek. Hosszas egyeztetés után született meg a párizsi egyezmény, amely az első olyan dokumentum, ami az aláíró országokat intézkedéshozatalra ösztönzi. Megszületett a fenntartható fejlődés elve. Ettől azonban távol áll a gyakorlat. Hogy mégis konkrét cselekvésre van szükség, és hogy miért, kiderült a január 12-én délelőtt a marosvásárhelyi Incubcenterben, Románia kormányfőtitkársága Fenntartható Fejlődés Főosztálya által szervezett – hat megyéből érkezett különböző intézményvezetők és képviselők részvételével tartott – konferencián. 

Mint ismeretes, 2017-ben létrejött Románia kormányfőtitkárságának a fennhatósága alatt a Fenntartható Fejlődés Főosztály, amely az időközben megváltozott helyzethez igazította az ország 2008-as fenntartható fejlődési stratégiáját, kidolgozta az Agenda 2030 újabb stratégiát, majd egy cselekvési tervet, amelyet a kormány tavaly (a 754-es határozattal) jóváhagyott. Ezen túlmenően a főosztály hozzáfogott az intézményépítéshez is, aminek célja, hogy 17 fő objektumnak megfelelően a gyakorlatba ültessék a fenntartható fejlődési stratégiát. A marosvásárhelyi tanácskozás része volt annak a konferenciasorozatnak, amelyen ismertetik az országos cselekvési tervet, a hálózatépítést, amelynek során a Fenntartható Fejlődés Főosztály igyekszik bevonni a kivitelezésbe a közintézmények, az akadémiai szféra, a nemzeti kutató-fejlesztő intézetek, az üzleti szféra, az ifjúsági szervezetek, a civil társadalom képviselőt. A találkozón a főosztály munkatársain kívül a központi fejlesztési régióból (Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben megye) olyan intézményvezetők jöttek el, akik közvetlenül érintettek a cselekvési terv kivitelezésében. Így szélesebb körű képet kaphattak arról, hogy miről is szól ez a terv, miért szükséges minél előbb lépni e téren, és arról is szó volt, hogy a különböző konkrét – környezetkímélő beruházásokra vonatkozó – tervek kivitelezését miként lehet finanszírozni. 

Borbély László államtanácsos, a Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinátora köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy hinni kell egy jobb élet feltételeinek a megteremtésében. Amióta vezeti a főosztályt, remek emberekkel dolgozhatott, akik hasonlóan gondolkodnak, és azért van szükség az összefogásra, az ilyen jellegű találkozókra, hogy az ötleteket, a kezdeményezéseket összehangolják. Mentalitásváltásra van szükség az életminőség javításáért. A koncepció több ezer éve létezik, csak újra kell fogalmazni a jelen követelményei szerint. Hosszú folyamat volt, és rengeteg türelem kellett ahhoz, hogy 193 ország csatlakozzon a párizsi klímaegyezményhez, amely cselekvésre ösztönzi az embereket, de ez csak a félút, további konkrét lépéseket kell tenni. A főosztály létesítésével, Románia fenntartható fejlődési stratégiájának elfogadásával megszületett a politikai akarat is. Elkészült a cselekvési terv, és elkezdődött az intézményépítés. Létrejött egy konzultatív tanács, amelyben az akadémiai területen ténykedő 340 személy kapott helyet, kijelölték azt a 99 mutatót, amelyet követni kell, hogy a gazdasági-társadalmi életünket az új koncepció szerint eredményesen átalakítsuk. 120 intézmény és nemkormányzati szervezet, tíz egyetem csatlakozott a főosztályhoz, és segíti a további munkájában. Egy új, hivatalosan elismert szakmát létesítettek, és tavaly szakképesítés után 160 fenntartható fejlődési szakértő kaphatott oklevelet. És a rezilienciaprogramnak köszönhetően 2026-ig 3500 ilyen szakértő fogja segíteni a társadalmat abban, hogy gyakorlatba is átültessék a fenntartható fejlődés elveit. Sok vagy kevés mindez? Tény, hogy Románia a fenntartható fejlődés elveinek gyakorlatba ültetése szempontjából a világ országai közül a 18. helyre tornázta fel magát rövid időn belül – mondta az államtanácsos, majd azzal fejezte be félszólalását, hogy hiszi, hogy együtt sikerülni fog, mert mindannyiunk érdeke egy jobb, egészséges környezet megteremtése és fenntartása. 

Nagy Zsigmond alprefektus, aki oroszlánrészt vállalt a Maros megyei szervezésben, elmondta, hogy megyénkben számos környezetvédelmi jellegű beruházás van, amely jelzi, hogy az emberek érdekeltek egy jobb, egészségesebb jövő megteremtésében. Ezért mind a prefektúra, mind a hatáskörébe tartozó dekoncentrált intézmények támogatják a cselekvési terv kivitelezését, fontosnak tartják az oktatás és a digitalizálás fejlesztését – amely a terv része –, hiszen ez lehet a kulcsa a feltett szándék megvalósításának. Kovács Levente-Mihály, a Maros Megyei Tanács alelnöke hangsúlyozta, hogy a megyei tanács 2021–2027-es stratégiája negyedik fejezetének gyűjtőcíme a „zöld megye”. Tervbe vették azt, hogy komoly beruházásokat ösztönözzenek az újrahasznosítható energiaforrások bevezetésében, javítsanak a szelektív hulladékgazdálkodáson, proritásként kezelik a vezetékes ivóvíz- és csatornahálózat kiépítését a településeken, növelik a védett területeket, és alternatív energiaforrásként minél több napelemparkot hoznak létre. Már vannak konkrétumok is. A Fejlesztésügyi Minisztérium 27 millió lejes támogatásával három, saját tulajdonban levő épületet a hőenergia-hatékonyság növeléséért rehabilitálnak. Ezenkívül az alelnök megemlítette a 8 millió eurós támogatást a kerékpárútvonal kiépítésére. Kilátásba helyezték a repülőtér és az ipari park szomszédságában levő területen egy hatalmas napelempark kiépítését, és támogatják az önkormányzatok környezetkímélő közszállítási eszközeinek használatba helyezéséről szóló programokat. 

Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere is arról biztosította a jelenlevőket, hogy 20 év lemaradás után – a fenntartható fejlődés elveit figyelembe véve – több olyan projektet indítottak el, amely a jövő nemzedék érdekeit tartja szem előtt. Jelenleg a polgármesteri hivatalban 45 fejlesztési terven dolgoznak, amelyek egyebek között a terelőutak megépítésére, a városi és peremtelepüléseket összekötő közszállításra, az iskolahálózat és a sportbázisok korszerűsítésére vonatkoznak. A város 2021 és 2027 között mintegy 200 millió eurós értékű, a városi közlekedést korszerűsítő, ugyanakkor zöldövezetek rendbetételére vonatkozó elképzeléseket támogat, és ezek között vannak az épületek hőháztartásának a növelését célzó beruházások is. Jelentős lépéseket tett a város, hogy minél több pénzt lehívjon az említett területeken. Ilyen az iskolák berendezésének korszerűsítésére vonatkozó EON-XR pályázat is. Nem sikerült ugyan, de jelentős erőfeszítést tettek a szelektív hulladékgazdálkodás bevezetésére, és kilátásban van hulladékudvarok létesítése is. Továbbá nemsokára 4 hektár használaton kívüli területet alakítanak át parkká a Tudor negyedben, és újabb 22 hektáros területből (a volt téglagyár helyén) lesz városi park. A rezilienciatervnek köszönhetően 813.000 eurót költhetnek 4,3 km hosszú bicikliút kiépítésére. És azon lesznek, hogy a beruházókat is a fenntartható fejlődési elveknek megfelelő szabályok figyelembevételére ösztönözzék majd – mondta a polgármester. 

Gogolák Hrubecz Zsolt házigazda, az Incubcenter elnöke – konkrét, úttörő projektként – bemutatta a Multinvest főtéren levő épületét, amely megyénkben az első zöldház. Beszélt arról is, hogy mennyire fontos a szakképzés, hiszen jelenleg Románia minden téren jelentős szakemberhiánnyal küzd, ugyanakkor kiemelte, fontos lépést tartani a modern technológiával is, hiszen ezek mind az építkezésben, mind más téren olyan gyorsan változnak, hogy a lemaradás akár gazdasági hátrányt is jelent. A fenntartható fejlődési cselekvési tervben meghatározottak pedig, ezt megelőzendő, előrevetítik azokat a lépéseket, amelyekkel a következő évszázadra tekintünk. 

A hivatalosságok üdvözlőbeszédét követően a főosztály munkatársai részletesebben ismertették a stratégiát, a cselekvési tervet és azokat a konkrét lépéseket, amelyeket eddig tettek. 

Mihăiţă Toader, a Fenntartható Fejlődés Főosztály irodavezetője részletezte az Agenda 2030 országos fenntartható fejlődési stratégia, a cselekvési terv kidolgozásának a lépéseit, valamint azokat a kézzelfogható konkrétumokat, amelyek már az intézményépítésről szólnak. 

Nagy Ágnes bankszakértő, az említett akadémiai, konzultatív tanács tagja érdekes előadást tartott arról, hogy mit jelent a gazdaságpolitikában a profitorientált paradigmaváltás, és hogyan lehet környezetkímélően fenntartani és nyereségesen működtetni egy kevésbé szennyező gazdaságot. 

Carmen Romaniuc aligazgató és Florina Savu, az Országos Statisztikai Hivatal képviselői konkrét adatokkal illusztrálták azokat a gazdasági-társadalmi tényezőket, amelyek kihatnak az életünkre, és amelyek közül a stratégiában is ezentúl 99 mutatót követnek majd. Illetve arról is képet kaphattunk, hogy milyen véleményindikátorokat érdemes figyelembe venni a társadalmi átrendeződés terén. 

A szünet után Mirel Palada, az olténiai Regionális Vállalkozásfejlesztési Egyesület (ARDA) szakértője a szociológus szemszögéből igen szemléletesen taglalta, hogy miként lehet egyensúlyt tartani a (gazdasági) fejlődés végtelenbe tartó logikája és a fenntartható fejlődés szükségszerűsége között. Néhány adattal illusztrálta, hogy milyen témák iránt fogékony a társadalom. Ezek között pedig több környezetvédelmi jellegű (erdőirtás stb.), így van befogadó közössége a most olyan távolinak tűnő elveknek. A percepcióváltáshoz pedig megfelelő kommunikáció és szakértelem is kell. 

A felvetettekre, mintegy válaszként, Claudia Moldovan, az államtanácsosi kabinet tanácsosa részletesen ismertette a fenntartható fejlődési szakértői képzés terén elért eredményeket. Megtudtuk, hogy tavaly a bukaresti gazdaságtudományi egyetemen 160 szakértőt képeztek, és az a cél, hogy 2024-ig 2000 szakértő kapjon diplomát, és közülük 1600-an vidéken az önkormányzatoknál, illetve 400-an a fővárosban különböző központi intézményekben dolgozzanak. Az alkalmazottak létszámát megyékre is leosztották. A központi régióban 145, ezek közül megyénkben 30 ilyen szakember lesz. 

Cristian Iordache, a projekt kommunikációs szakértője bemutatta a Fenntartható Fejlődés honlapját és azt az információtárt (Agregatort), amely tartalmazza azokat az említett gazdasági-társadalmi mutatókat és minden olyan fontos adatot, amelynek segítségével nyomon követhető a stratégia, illetve a cselekvési terv kivitelezése. 

Stelian Matei tanácsos ismertette a kérdőívet, amelyet egyébként minden 500-nál több alkalmazottat foglalkoztató cégvezetőnek ki kell töltenie, és ebben a fenntartható fejlődési elveknek megfelelő konkrétumokat is számonkérnek, a többi között a nyersanyagok használatától a körkörös gazdaság működtetésén át a regenerálható energiaforrások használatáig több tételt. A németországi modellt január elsejétől kellene alkalmazni – hallhattuk. Végül Ioana Voinescu, a Román Kereskedelmi Bank főosztályvezetője a zöldberuházások megvalósításához szükséges pénzügyi lehetőségeket, banki szolgáltatásokat ismertetett. Ezek nemcsak konkrétan a környezetvédelemre vonatkoznak, hanem szociális és oktatási téren is igényelhetők, amennyiben a célok között szerepel a fejlődési stratégia által kijelölt 17 nagy objektum is – hangsúlyozta a bank környezetvédelmi pénzügyi szakértője. (Sz.m.: A konferencia szakmai részére visszatérünk.) 

A konferenciát Borbély László államtanácsos zárta, megköszönve, hogy ilyen nagy létszámban részt vettek az érdeklődők a tanácskozáson, ami igazolja azt is, hogy van értelme mindannak, amit eddig tettek, és arra ösztönzi a főosztály munkatársait, hogy minél több konkrétumot valósítsanak meg, hiszen, amint a bevezetőben elhangzott, az egészséges életmód, az, hogy milyen környezetet hagyunk hátra az utánunk jövő nemzedéknek, mindannyiunk felelőssége kell hogy legyen.