Menekültek – Schengen – EU (III. rész)
Amint azt az előző részben írtuk, a schengeni belső határok közötti ellenőrzés eltörlését nem lehetne megvalósítani a külső határok fokozott és összehangolt védelme nélkül. Ugyanakkor a határellenőrzések eltörlése után a nemzetközi bűncselekmények fokozódásánák elkerülése végett szükségessé vált a belső rendőri és bírói együttműködés megerősítése.
A külső határ átlépésénél általános szabály, hogy az EU-tagországok, valamint Svájc, Izland és Norvégia állampolgárai enyhébb ellenőrzésen esnek át, majd az EU területére lépve szabadon mozoghatnak a schengeni térségben, amennyiben ott-tartózkodásuk nem haladja meg a három hónapot.
Az EU-n kívüli, egy meghatározott listán szereplő országok állampolgárainak három hónapnál rövidebb tartózkodást engedélyező vízumot kell kérniük attól az országtól, melyen keresztül belépnek a schengeni térségbe, illetve amely a fő úti célnak minősül. Minden tagországnak jogában áll egy általa problémásnak vélt országot felvétetni a közös listára. A schengeni vízum, mivel egységes, egyszer kiadva az EU minden országában érvényes.
A 3 hónapnál hosszabb időre szóló tartózkodási engedély vagy vízum tulajdonosa 3 hónapig szabadon mozoghat a schengeni térség többi országában, de tartózkodási jogot nem szerez ezekben. Emellett a belépéstől számított 3 napon belül köteles „belépési nyilatkozatot” tenni abban a tagországban, melyek területére lép, vagy a belépési határponton, vagy a tagország valamelyik rendőrségi hivatalában.
A menedékjogért folyamodók kérelmét az az ország intézi, amelyen keresztül ezek a személyek az EU területére kívánnak lépni. Mivel a nemzeti jogok harmonizációja még nem fejeződött be, és azon ország biztonsági szintjének megítélése is változó, amelyből a menedékkérő (közvetlenül vagy átutazóként) érkezik, a kérvényeket tagországonként más-más módon bírálják el.
Törvénytelen bevándorlás esetén annak az országnak kell gondoskodnia a bevándorlóról (és adott esetben a határra szállítását biztosítania), amelyen keresztül a bevándorló a térségbe érkezett.
A rendőrségi és bírói együttműködés esetében el kell mondani, hogy a különböző tagországok rendőri, adminisztratív és bírói szervei kormányközi együttműködés keretében támogatják egymást a törvénysértések felderítésében és megelőzésében. Gyakori kritika ezzel kapcsolatosan, hogy ennek az együttműködésnek nincs elég konkrét jogosítványa a hatékony fellépéshez. Ebben van igazság, viszont nem szabad elfelejteni, hogy a rendőrségi-belügymi-nisztériumi tevékenység minden ország féltve őrzött szuverenitásának – a hadsereg, igazságszolgáltatás, adók, földügyek mellett – egyik legfontosabb része.
A tagállamok egymás rendelkezésére bocsátják információikat, és az Europol keretében össze-hangolják a tiltott kábítószer-kereskedelem, terrorizmus, embercsempészet, emberkereskedelem, gyermekek szexuális kizsákmányolása, iparjogvédelmi jog megsértése és termékhamisítás, pénzmosás, pénz- vagy egyéb fizetőeszköz hamisítása elleni akcióikat. Országuk határain túl a rendőrök meghatározott területen belül üldözhetnek (de nem tartóztathatnak le) személyeket gyilkosság, erőszak, kábítószer-kereskedelem vagy csempészés miatt. Kötelesek erről tájékoztatni azt az országot, melynek területén tartózkodnak, és kötelesek segítséget kérni attól.
Az Europol évi 13.500 határokon átnyúló nyomozáshoz nyújt hathatós segítséget elsősorban az adatbegyűjtés – elemzés és -megosztás –, valamint a koordináció eszközeivel. Az Europol 1999. július 1-jén kezdte meg teljes körű működését, azt követően, hogy a tagállamok ratifikálták az Europol-egyezményt. Igazgatója az ügynökség képviselője, akit az EU Tanácsa nevez ki, ezt a tisztséget jelenleg Rob Wainwright tölti be. Az Europol jelenleg kb. 800 dolgozót foglalkoztat. Ezek közül körülbelül 100 elemző azzal foglalkozik, hogy Európa legveszélyesebb bűnöző- és terrorhálózatait felderítse. Az EUROPOL székhelye Hollandiában, Hágában van.
A schengeni információs rendszer (SIS) egy strasbourgi székhelyű informatikai hálózat, amely a tagországok rendőri és bírói szerveitől beszerzett információkkal rendelkezik körözött személyekről és ellopott tárgyakról (fegyverek, autók). A SIS a schengeni mechanizmus lényege, és ez teszi lehetővé a határellenőrző és igazságügyi hatóságok számára, hogy információkat szerezzenek személyekről és tárgyakról.
A tagállamok a központi rendszerrel (C-SIS) összeköttetésben álló nemzeti hálózaton (N-SIS) keresztül táplálnak információkat a rendszerbe. Ezt a számítógépes rendszert egy SIRENE nevű hálózat is kiegészíti, amely a SIS emberi interfészeként szolgál.
A SIS már 1995 óta működik, funkcióit egy új, SIS II-nek nevezett, modern technológiákon alapuló rendszer vette át 2013-ban.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
