A szenátus kedden elfogadta az államfő kifogásait az újságíróknak adómentességet biztosító törvénnyel kapcsolatban. Iohannis szerint ugyanis egy bizonyos adónem bevezetésekor vagy egy adómentesítésre vonatkozó döntés jogszabályba foglalásakor a törvényhozóknak szem előtt kell tartaniuk olyan minimális feltételeket, mint a méltányosság, arányosság, észszerűség vagy diszkriminációmentesség. Szerinte a törvény indoklásából nem derül ki, hogy mely gazdasági-társadalmi szükségszerűség vagy konjunkturális helyzet indokolná, hogy az újságírói tevékenységet folytató magánszemélyek mentesüljenek a jövedelemadó befizetése alól. Az olyan érvek, mint „a romániai média nehéz gazdasági helyzetben van”, vagy „mind szolgáltatók, mind munkaerő tekintetében szűkül a hazai médiapiac” – bár valós állítások –, nem helyettesíthetik a törvénykezdeményezés megfelelő indoklását – vélekedik Iohannis.
A jogszabály újbóli megfontolására vonatkozó igénylésében az államfő többek között az újságírói tevékenységnek a törvénybe foglalt meghatározását kifogásolja, hangsúlyozva, hogy a parlamentnek felül kellene vizsgálnia a megadott definíciót, és összhangba kellene hoznia azt egyrészt az adótörvénykönyv normatív tartalmával, másrészt a média tevékenységére vonatkozó más törvényekkel.
Most a sajtó védelmében szólunk, de köztudott, hogy az államelnök első mandátuma alatt szinte sportot űzött abból, hogy megvétózza a „vörös pestis” törvénykezdeményezéseit: 85 esetben kérte a törvény újraelemzését, 75 esetben támadott meg elfogadott törvényt az Alkotmánybíróságon. De szintén az Alkotmánybíróságon támadta meg azon rendelkezések nagy részét, melyek az új közigazgatási törvénykönyvben érintették a nemzeti kisebbségeket: szavatolják az utcák, terek, parkok nevének kétnyelvű feliratozását, a kisebbségek nyelvét ismerő személyeket alkalmazzanak a lakossággal érintkezést feltételező állásokba, és a kisebbségieknek más hasonló jogaik legyenek azokon a településeken, ahol arányuk meghaladja a 20 százalékot. Nem beszélve a közelmúlt magyarellenes kirohanásairól.
A MediaSind újságíró-szakszervezet szerint a romániai média, de főként az újságíró helyzete napról napra egyre rosszabb, a sajtószabadság pedig egyre inkább a politikai hatalom kénye-kedvének van kiszolgáltatva. Például tavaly néhány nappal a sajtószabadság világnapja előtt a parlament módosította a büntető törvénykönyvet, beiktatva azt, hogy börtönbüntetéssel sújthatók azok a személyek, akik információkat tesznek közzé a bűnügyi perekről. Ezzel nemcsak a sajtószabadságot korlátozzák, hanem a lakosságnak az információhoz való jogát is, holott a sajtó a demokrácia egyik alapköve. És az információhoz való jog ugyanolyan alapvető jog, akár az egészségügyi ellátáshoz való jog. Minden demokratikus társadalom legfőbb elvárása az, hogy a sajtót ne ellenőrizze a kormány és ne manipulálják a politikusok. Ezt azonban politikai vagy gazdasági megszorításokkal nem lehet elérni.
