Mellétrafált határozat

A marosvásárhelyi székhelyű Samaritanus Mentőszolgálat vezetője, Varga Zsigmond Károly a napokban kapta meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatát arra a májusi keltezésű beadványra, amelyben a mentőszolgálat tevékenységét akadályozó megszorítások kivizsgálását és jogorvoslatát kérték. 

Az előzményekhez tartozik, hogy a Maros Megyei Mentőszolgálattal aláírt egyezség értelmében, amelyet dr. Raed Arafat egészségügyi államtitkár látott el kézjegyével, a hét éve Marosvásárhelyen is működő Samaritanus Mentőszolgálat – mely tizenhat országban van jelen – mentőautóinak tilos a megkülönböztető fény- és hangjelzéseket használni, annak dacára, hogy sokszor másodperceken múlhatnak emberéletek. Nem elhanyagolandó az a hátrányos megkülönböztetés sem, amelynek eredményeként a rendfenntartó szervek munkatársai a megengedett sebességtúllépésért megbírságolták a mentőautók gépkocsivezetőit, a polgármesteri hivatal fennhatósága alatt működő helyi rendőrség munkatársai pedig a megállást tiltó tábla előtti várakozásért bírságolták meg, annak ellenére, hogy bizonyítani tudták, hogy betegellátásra irányították őket a megadott címre a 112-es egységes hívószámról. 

Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz ez év május 27-én benyújtott 2886-os számú beadványra hozott 346-os számú határozat szeptember második felében érkezett meg a Samaritanus Mentőszolgálat Bodoni utcai székhelyére. 

A tizennégy oldalas határozatot olvasva az az érzés keríti hatalmába az érdeklődőt, hogy a Samaritanus Mentőszolgálatnak akár nyert ügye is lehetne. Haller István, a Diszkriminációellenes Tanács egyik tagja fejti ki megalapozott ellenvéleményét, mely akár a határozat záróakkordja is lehetne. Hozzászólásában helyteleníti a Samaritanus Mentőszolgálatot ért hátrányos megkülönböztetést, amelyet mindenekelőtt Raed Arafat egészségügyi államtitkárnak tulajdonít. Véleményében felidézi a SMURD Rohammentő-szolgálat projektjének kezdeti nehézségeit, melynek során a most miniszteri állást elfoglaló egykori sürgősségi orvos is hasonló nehézségekkel küzdött. Mindezek ellenére a határozat végszava az, hogy a Samaritanus Mentőszolgálat által felsorolt érvek nem elegendőek a diszkrimináció tényének megállapítására, következésképpen nem történt hátrányos megkülönböztetés, és ezt a megállapítást a gyűlésen jelen lévő igazgatótanácsi tagok egyöntetűen elfogadták és kézjegyükkel ellátták. 

Amint a mentőszolgálat ügyvezetője, Varga Zsigmond Károly megkeresésünkre elmondta, számukra nem kielégítő a jelenlegi döntés, ezért az Európai Unió szakbizottságai elé terjesztik beadványukat, valamint a jelenlegi határozatot is, jogorvoslat végett.

A történet talán ennyi lehetne, ha nem volna enyhén kesernyés humorral fűszerezett bakisorozat is az Országos Diszkriminációellenes Tanács tizennégy oldalas határozatában. A kilencedik oldalon ugyanis az érvek felsorakoztatása közepette olyan alponttal ellátott mondatrészek simulnak a szövegtörzsbe, amelyeknek ott semmi keresnivalójuk, ugyanis egy másik ügyet tárgyalnak, melyben a panaszos valószínűleg a börtönigazgatóság személyzeti leépítése elleni beadvánnyal fordult az országos tanácshoz „…az Országos Börtönigazgatóság keretében osztályvezetői állások átalakítása…” 

Feltételezhető, hogy a szerkesztő a másolás módszerével akart túllenni a terjedelmes dokumentumon, ami igencsak balul sült el, annál is inkább, mert ebben a formájában kerül majd az uniós szakbizottság asztalára is jogorvoslat reményében. Az, hogy az igazgatósági tagok aláírását követő keltezésben is 2014 maradt – annak ellenére, hogy a beadványt, valamint a határozatot is 2015-ben hozták –, egyértelműen pancsermunkára utal, vagy a szerkesztők túlterheltségének tudható be. 

Bármi legyen is az Országos Diszkriminációellenes Tanács által kiadott határozat szerkesztési bakijainak az oka, azt sejteti, hogy a tényfeltárás és kivizsgálás is hasonló felületességgel történhet. Így azokra a személyekre is árnyék vetülhet, akik a kivizsgálásokat, elemzéseket és a gondok megoldását szívvel-lélekkel végzik, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hátrányos megkülönböztetésben részesülő személyek, közösségek jogorvoslatot kaphassanak.