Megveszi az egykori cigány gyűjtőtábor helyén álló sertéshizlaldát a cseh állam
Mintegy 450 millió koronáért megveszi a cseh állam azt a sertéshizlaldát, amely Lety na Písecku településen egy 2. világháborús cigány gyűjtőtábor helyén áll – közölte Daniel Herman cseh kulturális miniszter a kormány hétfői ülése után.
Mintegy 450 millió koronáért megveszi a cseh állam azt a sertéshizlaldát, amely Lety na Písecku településen egy 2. világháborús cigány gyűjtőtábor helyén áll – közölte Daniel Herman cseh kulturális miniszter a kormány hétfői ülése után. Az egykori gyűjtőtábor helyén a 2. világháború roma áldozatai előtt tisztelgő emlékművet építenek. Az állam és a sertéshizlaldát működtető AGPI társaság megállapodását a kormány ugyan már augusztusban jóváhagyta, de a dokumentumot csak most hozták nyilvánosságra.
1942 májusa és 1943 augusztusa között mintegy ezerháromszáz roma férfi, nő és gyermek járta meg a Prágától 75 kilométerre délnyugatra található letyi koncentrációs tábort, amely az auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborhoz vezető út utolsó állomása volt.
A nácik által a „végső megoldás” céljára létrehozott gyűjtőtábort cseh csendőrök irányították. Csaknem 330 roma, közöttük legalább 241 gyermek vesztette életét az embertelen körülmények miatt.
Az 1970-es években sertéshizlaldát építettek az erdő közepén, ahol annak idején a láger barakkjai álltak. Az épületektől kétszáz méterre csak egy nagy kereszt és egy cseh, angol és romani nyelvű felirattal ellátott sírkő emlékeztet a táborra. Ezt az 1989-es rendszerváltás után emelték. A roma szervezetek 1989 óta szüntelenül tiltakoznak amiatt, hogy a ma már magánkézben lévő állattelep a cigány népirtás emlékhelyén áll. A cseh kormányok mindegyike megígérte a probléma megoldását, de eddig egyik sem váltotta be ígéretét.
A témával az Európai Unió is foglalkozott, az Európai Parlament egy évtizede a csehországi romák helyzetéről elfogadott határozatában követelte a letyi sertéshizlalda lebontását és egy emlékmű felépítését. „A cseh politikusoknak tudomásul kell venniük, hogy sok fájdalmas dolog történt a romák történelmében az ország területén” – fogalmazott korábban Ivan Vesely csehországi roma aktivista. „Sok roma sértve érzi magát, legalább egy bocsánatkérést várnak, és szeretnék látni, hogy van szándék a dolgok helyrehozására” – fűzte hozzá.
A nagy világégés csehországi roma áldozatainak száma ismeretlen. Becslések szerint az akkor több mint negy-
venezres csehországi roma lakosságból öt-tíz ezer ember pusztulhatott el.
Csehországban a második világháború alatt hivatalosan két cigány internáló tábor működött, az egyik Lety na Písecku, a másik Hodonín mellett.