Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Tavaly, miután észlelték Románia területén az első koronavírus-fertőzést, és egyre több európai ország hirdetett sürgősségi állapotot, az államelnök azt mondta, nincs valós ok a pánikra. „Ez a fertőzés csupán enyhe tüneteket okoz az esetek nagy többségében: torokfájást, köhögést és lázat. Mint akármilyen hűlés.”
Rossz nyelvek szerint azért próbálta elbagatellizálni a dolgot, mert az előre hozott választásokra koncentrált. Ám hamarosan kiderült, hogy valós veszélyről van szó, és szükségállapotot hirdetett. Telt-múlt az idő, a világjárvány szedte az áldozatait, elkezdődött az oltáskampány, és idén júniusban az államfő Brüsszelben bejelentette: „gyakorlatilag megállítottuk a pandémiát”.
A valóság azonban az, hogy úgy „megállították”, hogy mára a napi fertőzésszám meghaladja a tavalyi év hasonló időszakában tapasztaltakat. Holott akkor még el sem kezdődött az oltás. Ma pedig az új megbetegedések száma naponta döntögeti az összes tavalyi rekordot.
Az új fertőzéshullám minden jel szerint teljesen felkészületlenül érte az országot. Az egészségügyi rendszer nem fejlődött azóta sem. Holott a politikai szónoklatok nagy része az egészségügyi rendszer korszerűsítésének szükségességéről, új kórházak építéséről szólt. Mindezek ellenére – a politikai képmutatás magasiskolája! – az egészségügyi minisztérium eredeti költségvetése kisebb volt 2021-ben, mint 2020-ban.
A stratégiai kommunikációs törzs vasárnapi közleménye szerint e pillanatban – miközben egyre több a „vörös megye” – országszerte alig tíz ágy maradt az intenzív terápiás kezelésre szoruló koronavírus-fertőzöttek számára. Amin az alig 27%-os országos átoltottság mellett nem is lehet csodálkozni. Szakemberek szerint nem kizárt, hogy a következő időszakban meghaladjuk a napi tízezres esetszámot is. Az orvosok attól tartanak, hogy ugyanaz történik majd, ami Olaszországban volt az első hullám alkalmával, ágy- és orvoshiány miatt nem tudnak minden beteget ellátni. Magyarán: az orvosoknak dönteniük kell, kit kezelnek, és kit nem kezelnek, mert csak azokkal lesz lehetőség foglalkozni, akiknek nagyobb esélyük van a túlélésre. Ugyancsak szakemberek állítják, hogy a negyedik járványhullámot oltással már nem lehet megállítani, ugyanis a vakcina 28 napon belül válik hatásossá.
Eddig kellett volna tehát tenni a baj megelőzése érdekében. Vagy talán azért nem tettek semmit illetékesék, mert az elnök szerint már júniusban „megállítottuk a pandémiát?” Sok a megválaszolatlan kérdés.