Megújult a márkodi templom

Az Úr csodásan működik

Hittek és imádkoztak, és a hihetetlen valóra vált: vasárnap hálát mondtak Istennek és a támogatóknak, és megáldották Márkod megújult református templomát. 

Ragyogó napsütésben fogadta a márkodi és kendői gyülekezet a Küküllői Református Egyházmegye esperesét, majd az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét Márkod központjában, a templom előtt. Jeles nap volt ez a kis gyülekezetek és a település életében, hiszen egy álom teljesedett be templomuk felújításával – és amint elhangzott, a munkának nincs vége.

Senkit nem hagynak magára

Nt. Biró István esperes ágendás szolgálata után ft. Kató Béla püspök hirdette Isten igéjét, a közösségi élmények szükségességét hangsúlyozva, illetve arra keresve a választ, hogy milyen ez a gyülekezet, a templom falain kívül és belül vannak-e alkalmak, amikor együtt tud lenni a közösség. Ez a gyülekezet azért hozott ekkora áldozatot, mert szeretne valamit elérni ebben a hajlékban, ugyanis Isten is azt szeretné, hogy lelki közösség épüljön itt. Nagy megelégedéssel nyugtázhatja ez a gyülekezet, hogy ami máshol is megtörténhetett, az itt is bekövetkezett, az egyházmegye és az egyházkerület nem feledkezett el róluk sem, így boldogság töltheti el mindenki lelkét annak tudatában, hogy nincsenek egyedül, részesei egy nagyobb közösségnek. „A mi Istenünk szabadító Isten, és ma is ezt teszi azokkal, akik hisznek benne: megfordíthatja életünk sorsát. Ez a templom mindig eszünkbe kell juttassa, milyen hatalmas Istenünk van, aki eligazítja dolgainkat” – hangsúlyozta a püspök. Ez a gyülekezet is akkor nevezhető hívő közösségnek, ha a reménység hatja át naponként. Ma is kiálthatunk Istenhez, mert sosem feledkezik meg rólunk, sok-sok küzdelmeinkben rábízhatjuk magunkat – tette hozzá a főpásztor, mielőtt áldást adott volna a felújított templomra és a falu templomos népére.

Nt. Bíró István is köszönetet mondott a márkodiaknak, hogy együtt dicsérhetik az Úr nevét, illetve e szép hajlék látogatására buzdította a híveket. Az egyházkerület nevében az ünneplőket ft. Kolumbán Vilmos József főjegyző, püspökhelyettes köszöntötte, kiemelve, hogy eleink azért építették ezt a templomot, hogy az életnek a helye legyen. Élet pedig akkor van, ha minden vasárnap megtöltjük a templomot, és Isten nevét hívjuk segítségül.

Fotó: Gligor Róbert László

A hit csodákra képes

„Megálmodtuk ezt a templomot, hittünk, imádkoztunk, és Isten ezt az álmot valóra váltotta” – kezdte üdvözlőbeszédét a gyülekezet lelkipásztora, aki Istenről tett bizonyosságot: amit itt látunk, az nem az emberről, hanem Istenről szól, ezért Isten előtt hajtunk fejet, amiért az elmúlt két évben a templomfelújítás során az Ő eszközei lehettünk – mondta. Isten kirendelte a kedvező történelmi helyzetet, az anyaország felelős kormányát, a gyülekezet példaértékű adakozó kedvét, összefogását, kétkezi munkáját. Amikor pénzhiány, félig elkészült munkálat, világjárvány miatt álltak tanácstalanul, Isten minden ígéretét betartotta – mutatott rá.

Márkod népe 1568-ban tért át a református hitre, 1792-ben pedig önállósult a Berekeresztúrtól való elszakadásával. Régi fakápolnáját 1779-ben a dombról a falu közepébe költöztette és kibővítette, majd 1824–1826 között kőtemplomot épített. A többszöri felújítás közül a legjelentősebb a 2020–2021-ben elvégzett munkálat volt, amikor új ajtókat, ablakokat, új villanyhálózatot szereltek, kijavították, vakolták és lefestették a falakat, lefestették a torony bádogfedelét, megoldották a vízelvezetést, burkolták a padlót, új szószékkoronát, énekjelző táblákat, csillárt és énekeskönyv-borítókat kaptak adományba. „A nagy munka végére nem pontot teszünk, hanem vesszőt, mert a falak megújultak, de a lelki falakat hittel és bizalommal kell tovább építeni Krisztus eljöveteléig” – emelte ki Szigeti-Simon Árpád lelkipásztor, aki köszönetet mondott a püspöknek támogatásáért és imáiért, az esperesnek a tanácsokért, az egyházmegye titkárnőjének pedig a hatékony dokumentációs munkájáért. Magyarország kormányának köszönet jár az egyházkerületen át nyújtott kétszeri támogatásért, de a helyiek és elszármazottak szívbeli adományai nélkül sem lettek volna képesek a nagyszabású munkát elvégezni. „Megerősítették bennünk a tudatot, hogy érdemes álmodni, hittel jövőt tervezni, hogy jó magyarnak lenni” – szólt a köszönet az anyaországi kormánynak, amely közel 22 millió forintot (mintegy 300 ezer lejt) nyújtott ehhez a beruházáshoz, de a helyiek és elszármazottak is adományoztak 30 ezer lejt, ugyanakkor egyéb támogatóktól, cégektől is érkezett 13 ezer lej, míg mások természetbeni adományokkal járultak hozzá a befejezéshez és az ünnepléshez. A lelkész köszönetet mondott a székelyberei és kiskinizsi önkormányzatoknak is, továbbá a gyülekezet főgondnokának, presbitereinek, a nőszövetségnek, az ifjúságnak, a kendői leányegyházközségnek, családjának és az egész gyülekezetnek a sok-sok munkáért, tanácsért, hozzáállásért, bátorításért.

Nem magának épít az ember

Templom csak ott épül és ott újul meg, ahol az embernek van hite – mutatott rá ünnepi felszólalásában Benedekfi Csaba, Székelybere község polgármestere. Egy templom elsősorban elhivatottságot, közösségi szellemet, jövőbe vetett hitet, összefogást, lelkesedést és lelkesítést kíván, hogy a gyülekezet mindvégig kitartson lelkésze, temploma, egyháza mellett. A márkodi gyülekezet kimagaslóan jeleskedett ebben, hiszen nap mint nap közösen munkálkodtak a közös cél érdekében, időt, pénzt, energiát áldoztak ennek a hajléknak a felújítására, hiszen a templomot nem önmaguk számára újítják fel az emberek, hanem a hitben felnövő, hagyományaikhoz és imádságaikhoz ragaszkodó unokáknak, dédunokáknak – méltatta a helyiek hozzáállását az elöljáró.

Az anyaországi testvértelepülés, Kiskinizs polgármestere a fennálló tizenhét éves kapcsolatról szólt, illetve arról, hogy tanúi lehetnek a gyermekek felnövekedésének, a falu fejlődésének, korszerűsödésének. Jó látni, hogy van jövője a településnek, hogy itt és Erdélyben a magyarság megtartja identitását – emelte ki Orosz Márta asszony, aki települése nevében egy úrasztali terítőt és pénzösszeget adományozott a gyülekezetnek.

A lelkésznek és minden, a felújítási folyamatban részt vevő személynek, csoportnak, intézménynek Marton Szabolcs, a gyülekezet főgondnoka is köszönetet mondott, illetve ismertette, milyen erőfeszítéseket tett a közösség az utóbbi években a cél érdekében. 

Az ünnepi pillanatokat szavalatokkal, énekekkel színesítette a gyülekezet gyermekcsoportja, és szolgált a gyülekezet nőszövetségi kórusa is.