Megtakarítások, befektetések – 2012
2012-01-24 16:35:19
- Kósa András
Tőzsde. Az elmúlt évek nem a tőzsdei értéknövekedések miatt kerülnek be a gazdasági történelemkönyvekbe. 2008 óta a tőzsdék lejtmenetbe kapcsoltak, s csak igen ritka és rövid távú a felemelkedésük. Persze éppen a mostani értékek miatt potenciális növekedésre van lehetőség.
(Folytatás január 11-i és 18-i számunkból)
Tőzsde. Az elmúlt évek nem a tőzsdei értéknövekedések miatt kerülnek be a gazdasági történelemkönyvekbe. 2008 óta a tőzsdék lejtmenetbe kapcsoltak, s csak igen ritka és rövid távú a felemelkedésük. Persze éppen a mostani értékek miatt potenciális növekedésre van lehetőség. Az idei év első három hete ezt némileg alá is támasztotta, azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy a tavalyi eséseket eredményező makrogazdasági számok most sem jobbak: Európa a recesszió felé halad, Amerika pedig éppen csak kecmereg a növekedési pályán, a feltörekvő országok kifulladni látszanak. Ugyanakkor a román makroadatok némi bizakodásra adnak lehetőséget. Az általánosításon túl azonban érdemes megnézni, mi is hozhat nyereséget a tőzsdei befektetések terén.
Mindenekelőtt a román állam eltökéltsége, hogy a tőzsdén értékesíti a meglévő állami „gyöngyszemeket”. A Transelectrica (TEL) és a Transgaz (TGN) újabb 15-15%-os részvénypakettjének tőzsdei eladása szinte biztosra vehető. Előbbi piacra dobása akár már márciusban, utóbbira legkorábban április-májusban kerülhet sor. Ezek annál is inkább érdekesek lehetnek a befektetőknek, mert a közszolgáltatások úgynevezett defenzív papírok, vagyis gazdasági recesszióban is jól teljesítenek.
Ugyanakkor figyelembe kell venni a további elsődleges tőzsdei kibocsátással (IPO) eladni szándékozott cégeket is. Legnagyobb érdeklődésre a Romgaz tarthat számot, azonban a realitások talaján maradva, a gázvállalatnak a bukaresti parkettre való bevezetésére idén már kevés esély van, hiszen időben aligha megvalósítható. Bár a kormány törvényben rögzítette, hogy idén 19 állami vállalat (ebből tíz helyet kapott a legnagyobb 100 román vállalat listáján) legalább 5%-os pakettjeit tőzsdére viszi. Van némi remény a Nuclearelectrica és a Hidro-electrica eladására, azonban utóbbi esetében komoly fenntartások jelentkeznek a vállalatnak az „aranyszeműekkel” kötött szerződései miatt. Ezeknek a szerződéseknek köszönhetően a Hidroelectrica masszívan alulteljesítő vállalat. A tőzsdei bevezetéssel ezeknek a vállalatoknak az átláthatósága nőne, ami a hatékonyságukat is növelheti – az idei évben kipattant energiabizniszek arra engednek következtetni, hogy a kormány eltökélt ezen a téren. Ráadásul eladásukkal megtarthatják a vállalatok feletti kontrollt, miközben pluszforrásokhoz juthat a költségvetés.
Tőkepiaci bevezetéseknél az államnak lehetne egy további ösztönző lépése, mégpedig a lakossági kisrészvényesek helyzetbe hozása azzal, hogy számukra kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosítanak a tőzsdei cápákhoz képest (ilyen lépésre szánta el magát a magyar állam is a MOL-pakett eladásakor, amikor diszkontot és fizetési haladékot adott a lakossági részvényvásárlóknak). Erre sajnos egyelőre nem mutatkozik szándék.
A tőzsdei befektetések következő pénztermelő lehetősége az osztalékokra való fókuszálás. Léteznek olyan társaságok, amelyek az értéknövekedés mellett a nyereségnek a részvényesek közötti elosztását tartják céljuknak, s ennek megfelelően a banki kamatokhoz képest akár jóval nagyobb éves hozamokat is biztosíthatnak. Idén ilyen nagy arányú osztalék várható a BCR-ben lévő tulajdonukat eladó SIF-ektől. Amennyiben a SIF-ek által tavaly elért nyereség 50%-a kifizetésre kerül a részvényeseknek, akkor az éves szinten nagyjából 10%-os hozamot jelenthet. De várhatóan jelentős osztalékot fizet a történelmi nyereséget elérő Petrom és a Transgaz is.
A tőzsde nyújthat egy további lehetőséget is, ugyanis minden évben van egy kiemelkedően jól teljesítő papír. 2009-ben a Rompetrol volt, 2010-ben az Electroarges és a Socep, tavaly pedig az Oltchim minden elképzelést felülmúlt közel 500%-os árnövekedésével. Hogy melyik papír lesz idén „az év részvénye”, azt megjósolni nem lehet, de aki aktívan figyeli a piaci eseményeket, annak van esélye komolyabb emelkedést megcsípnie.
Brókerek szerint idén érdemes odafigyelni a gazdasági ciklusokat követő szektorok kibocsátóira is, hiszen az építőipari szektor, illetve az energiaszektor jelentős eséseken van túl, ahonnan minden valószínűség szerint van visszaút. Év eleje óta 38%-ot nőttek a Prefab (PREH) építőipari cég papírjai, 20%-ot az Impact (IMP) ingatlanfejlesztőé, 10%-ot a Condmag (COMI) gáziparban érdekelt vállalkozás részvényei.
Vagyis némi odafigyeléssel idén is vannak növekedési lehetőségek a tőzsdén.
