A múlt hét végén és a hét elején majdnem megdőlt a 2000 decemberi eddigi leghosszabb EU-csúcs. Akkor 90 órán keresztül tárgyalt a 15 állam- és kormányfő, hogy felkészüljön a keleti bővítésre, az intézményrendszeri változásokra. Kedden reggel csupán pár perc híján mégsem dőlt meg ez a csúcs, és nehezen bár, de amint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedd reggel fél 6-kor kiposztolta, „megvan az alku”.
Pénteken kezdődött, és kedden reggel 6 óra előtt ért véget az uniós állam- és kormányfők február utáni személyes csúcstalálkozója, amelynek az volt a célja, hogy megállapodjanak a koronavírus-válság miatti helyreállítási alapról, és vele párhuzamosan a 2021–2027-es keretköltségvetés összes fontos részletéről, feltételeiről. Ez végül sikerült, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedd reggel fél 6-kor közölte, hogy megvan az alku.
A legnagyobb vita a büdzsék méretéről és belső összetételéről, valamint a folyósítás feltételeiről, jogállamisági feltételrendszerhez kötéséről zajlott.
Végül 750 milliárd eurós maradt a helyreállítási alap keretösszege (NextGenerationEU), és 1074 milliárd euró a 2021–2027-es keretköltségvetés (MFF), azaz összesen egy 1820 milliárd eurós csomagot fogadott el a 27 tagú közösség 2018-as árak mellett. Ez idei folyó áron 809+1117 milliárd euró, összesen 1867 milliárd euró.
A NextGenerationEU belső szerkezete úgy változott meg, hogy az eredeti 500-ról 390 milliárd euróra csökkent a vissza nem térítendő támogatási rész, és 250-ről 360 milliárd euróra emelkedett a hitelláb.
A most meghozott döntéseink évtizedekre meghatározzák az EU jövőjét
Az Európai Parlament elnöke, David Sassoli a csúcstalálkozó megnyitóján kijelentette: Az uniós csúcs célja, hogy a tagállamok vezetői megállapodjanak az EU következő hosszú távú költségvetéséről, és arról a helyreállítási tervről, amely segít Európának, hogy kilábaljon a koronavírus okozta válságból. „Az egyeztetések és a most meghozott döntések alapvetően befolyásolják majd az unió újjáépítését az elkövetkezendő évtizedekben” – mondta
A koronavírus-járvány kapcsán elmondta: „A világjárvány új kötelezettségekkel és felelősséggel ruházott fel bennünket: a döntések meghozatalának felelősségével, ami nem egy réteg, hanem a többség érdekeit kell hogy szolgálja. Ha ezt tartjuk szem előtt, akkor világos, mely területekbe kell beruháznunk: a zöldebb gazdaságba, az egészségügybe, az oktatásba, a digitalizációba, a demokratikus és szociális jogok védelmébe”.
Az EP-elnök hangsúlyozta, hogy a helyreállítási tervnek hozzá kell járulnia a gazdaság átalakításához, és kezelnie kell az egyre növekvő egyenlőtlenségeket is: „A helyreállítási tervnek illeszkednie kell az unió ambícióihoz”.
Elmondta, hogy a Parlament támogatta az Európai Bizottság által javasolt költségvetést, és az unió által nyújtandó támogatások és kölcsönök mértékét. Szorgalmazta, hogy az EU mielőbb vezesse be új típusú saját bevételi forrásait, valamint vessen véget a néhány tagállam számára biztosított kedvezményeknek, amelyeket „tisztességtelennek és nehezen igazolhatónak” nevezett.
Emlékeztette az EU vezetőit, hogy a Parlament jóváhagyása a költségvetéshez elengedhetetlen. „Elképzelhetetlen, hogy egy olyan Európa, amely megállapodásra jutott a válságra adott közös válaszlépésről, félvállról vegye a Parlamentet.”
Az EP-elnök szerint a Parlament „csalódott” a Tanács által a csúcstalálkozón bemutatott költségvetési javaslatot illetően: „A valódi helyreállításhoz stabil, hosszú távú finanszírozásra van szükségünk. Ez a Parlament jóváhagyásának előfeltétele is”.
David Sassoli a szolidaritás fontosságát is hangsúlyozta a jelenlegi válságban: „Európa közös értékeken alapul. Ne csökkentsük le az Európai Unió szerepét egyfajta, az egész kontinensre kiterjedő ATM-re”. Hozzátette: „A Parlament csak akkor adja jóváhagyását a hosszú távú költségvetéshez, ha az megfelel az említett prioritásoknak”.
(Forrás: Európai Parlament – friss hírek)
Spiegel: nagy engedményeket tettek a „takarékos négyeknek” és Orbán Viktornak az Európai Tanácsban
Nagy engedményeket tettek a takarékos négyek elnevezésű országcsoportnak és Orbán Viktor magyar kormányfőnek az Európai Tanácsban a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását szolgáló helyreállítási alapról és a 2021-ben kezdődő hétéves időszakra szóló keretköltségvetésről folytatott tárgyaláson – írta a Der Spiegel című német hírmagazin hírportálján az Európai Unió tagországainak kormány-, illetve államfőit összefogó testület kedd hajnalban véget ért négynapos értekezletén kötött megállapodásról.
Kiemelték: „ahogy egy jó kompromisszumhoz illik”, a megállapodásnak főleg győztesei vannak.
Így Angela Merkel német kancellár fel tudja mutatni, hogy a német soros EU-elnökség alatt sikerült megegyezésre jutni, és neki ez volt a legfontosabb. Az EU déli tagállamai megkapják a pénzüket, az északi tagállamok jelentős befizetési kedvezményekhez jutottak, Orbán Viktornak pedig „egyelőre nemigen kell aggódnia a jogállamiság ügyében” – írta a lap.
A jogállamiság elveinek védelmére tervezett mechanizmust „darabokra szedték” a brüsszeli csúcson. A tanácskozás záródokumentumában már egy szó sincs róla. A mechanizmussal szembeni ellenállást vezető magyar kormányfő még az Európai Tanács elnöke, Charles Michel által javasolt „gyengített változatnak” sem kegyelmezett. Így sok minden utal arra, hogy Orbán Viktor valóban elérte azt a „nagy győzelmet”, amelyért a magyar sajtóban ünneplik – áll a lapban.
A többi között hozzátették, hogy Angela Merkel is közeledett Orbán Viktorhoz, a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy a német soros elnökség támogatja azt a törekvését, hogy zárják le az Európai Parlament előterjesztésére Magyarország ellen indított, úgynevezett hetes cikk szerinti eljárást. (MTI)
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
