Megszavazták Svájcban a bevándorlási kvóták visszaállítását
Rövid közleményt adott ki vasárnap este az Európai Bizottság, amelyben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Svájcban a szavazók többsége a bevándorlási kvóták visszaállítása mellett tette le voksát.
Rövid közleményt adott ki vasárnap este az Európai Bizottság, amelyben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Svájcban a szavazók többsége a bevándorlási kvóták visszaállítása mellett tette le voksát.
Közleményében a bizottság arra az álláspontra helyezkedik, hogy a kvóták bevezetése ellentétes a személyek szabad mozgásának elvével az EU és Svájc között. „Az EU meg fogja vizsgálni ennek a kezdeményezésnek a hatásait Svájc és az EU kapcsolatainak egészére” – tudatta a brüsszeli testület. Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de kétoldalú megállapodás alapján jelenleg az uniós állampolgárok többsége az alpesi országban is szabadon vállalhat munkát, 2011 óta csak a román és bolgár állampolgá-rokra vonatkoznak korlátozások, amelyek 2016 május végén szűnnének meg. Az EU-hoz tavaly nyáron csatlakozó Horvátország állampolgáraira egyelőre nem vonatkozik a szabad beutazást és munkavállalást lehetővé tévő egyezmény.
Svájcban a választásra jogosultak mintegy 56 százaléka járult az urnákhoz, és hajszálnyi többség, a szavazók 50,3 százaléka döntött úgy, hogy Svájc állítsa vissza a bevándorlást korlátozó kvótarendszert.
Párizs: az eredmény rossz hír Európának
Rossz hír Európa és a svájciak számára is, hogy a Svájci Néppártnak (SVP) a bevándorlás korlátozására irányuló népszavazási kezdeményezése sikeres lett – hangsúlyozta hétfőn Laurent Fabius francia külügyminiszter egy interjúban.
„Ez nyugtalanító eredmény, mert azt jelenti, hogy Svájc befelé akar fordulni. És ez ellentmondás, hiszen Svájc külkereskedelmének hatvan százalékát az Európai Unióval bonyolítja le” – emlékeztetett rá a francia diplomácia vezetője az RTL kereskedelmi rádiónak adott interjúban. „Ez rossz hír szerintem Európának és a svájciaknak is, mert ha Svájc bezárul, azzal a svájciak magukat fogják büntetni” – tette hozzá, kiemelve, hogy „Svájc önmagában nem képvisel jelentős gazdaságot”.
„Felül kell majd vizsgálni a kapcsolatainkat Svájccal” a bevándorlási kvóta bevezetése miatt – mondta Fabius. Emlékeztetett arra, hogy a Svájc és az Európai Unió között 1999-ben a munkavállalók szabad áramlásáról és egyéb más részletekről aláírt egyezményeknek van egy „guillotine” elnevezésű záradéka, amelynek értelmében ha egy elemet az egyik fél megkérdőjelez, akkor az egész megállapodás érvényét veszti, s ez azt jelenti, hogy „most mindent újra kell tárgyalni”. A Svájccal határos Franciaországból nagyon sokan járnak át dolgozni az alpesi országba. A francia szélsőjobboldali Nemzeti Párt közleményben üdvözölte „a svájci nép éleslátását”, és felszólította Párizst, ugyancsak állítsa le „a tömeges bevándorlást”.
A német és a brit külügyminiszter álláspontja
A külföldi munkavállalói kvóta ismételt bevezetésére, a bevándorlás korlátozására vonatkozó népszavazás kimenetelével Svájc önmagának ártott – vélekedett a német külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
Frank-Walter Steinmeier az EU-országok külügyi tárcavezetőinek tanácskozására érkezve újságíróknak adott nyilatkozatában óvta az alpesi országot attól, hogy az európai unióhoz fűződő viszonyrendszerében „szemezgessen”, és csak a kedvére való elemet tartsa meg.
Felhívta a figyelmet: a Svájc és az EU között kialakult tisztességes együttműködésnek az is része, hogy Svájc betartja az unió alapvető fontosságú döntéseit.
William Hague brit külügyminiszter a brüsszeli tanácskozásra érkezve azt mondta, hogy bőségesen van még idő a kérdések megtárgyalására, hiszen a svájci alkotmány értelmében három év alatt kell végrehajtani a népszavazási döntést.
Hague adatai szerint jelenleg mintegy 40 ezer brit állampolgár dolgozik Svájcban.
Berlin szerint komoly gondok adódhatnak Svájc és az EU kapcsolatában
A német kormány szerint komoly gondok adódhatnak a bevándorlás korlátozását eredményező svájci népszavazásból Svájc és az Európai Unió (EU) kapcsolatában.
A német kormány tudomásul veszi és tiszteletben tartja a népszavazás eredményét, de úgy véli, hogy az „jelentős problémákat vet fel” Svájc és az EU viszonyában – mondta hétfői berlini tájékoztatóján Steffen Seibert kormányszóvivő. Berlin megítélése szerint most a svájci vezetésen a sor, hogy elmagyarázza az unió közösségének, miként kívánja kezelni a népszavazás eredményéből előálló helyzetet. Ez nehéz tárgyalási folyamat lehet – mondta a szóvivő, hangsúlyozva, hogy Németország érdeke Svájc és az EU szoros kapcsolatának megőrzése.
A vasárnap rendezett népszavazáson a résztvevők 50,3 százaléka voksolt az EU-ból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozására, a kvótarendszer visszaállítására. A svájci kormánynak így három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel az ország és az EU viszonyát szabályozó szerződéscsomagot.
Németországban az euróval és az uniós integrációval szemben kritikus, jobboldali populistának is nevezett Alternatíva Németországnak (AfD) párt hétfőn a bevándorlási szabályok reformját szorgalmazta a svájci minta alapján. A párt szerint ki kell alakítani az „irányított bevándorlás” rendszerét, amelyben a szakmai tudás és az „integrációs alkalmasság” alapján ítélik meg a letelepedni kívánó külföldieket. Az AfD szerint a javasolt reformokról népszavazást kell tartani, ha a parlamenti pártok nem vesznek tudomást a bevándorlás miatt keletkező gondokról.
Steffen Seibert az AfD követelésével összefüggésben hangsúlyozta: a svájci népszavazás eredményéből nem következik az, hogy Németországban is népszavazást kell rendezni, és a kormány nem is tervez változtatást a népszavazás intézményével kapcsolatos gyakorlatban.
A német demokratikus berendezkedés alapja a parlamenti képviselet, és az utóbbi évtizedek története azt mutatja, hogy a rendszer bevált – szögezte le a kormányszóvivő.
Az AfD-re a tavaly szeptemberi parlamenti (Bundestag-) választáson 2,1 millióan szavaztak, a párt ezzel 4,7 százalékos eredményt ért el, megközelítette az 5 százalékos bejutási küszöböt. A májusi európai parlamenti választásokra készülő AfD a legutóbbi, február elején végzett mérések szerint 6 százalékon áll, bőven átlépi a 3 százalékos európai parlamenti bejutási küszöböt. Az 1949-es német alaptörvény 20. cikkelye szerint a népszavazás egyenrangú a képviseleti alapú hatalomgyakorlással, de országos népszavazást még egyszer sem tartottak. Tartományi szinten viszont előfordul, hogy népszavazással döntenek valamiről. Legutóbb, tavaly novemberben a tartományi rangú fővárosban, Berlinben rendeztek népszavazást az áramszolgáltatási rendszer átalakításáról.
Lapvisszhangok
A svájciak nem kérnek többet belőlünk – írja hétfői számának címlapján a La Libre Belgique, Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja.
A helvétek hátat fordítanak Európának című írásban a lap arra a megállapításra jut, hogy a népszavazás eredménye pofon a svájci kormánynak, a jelentősebb politikai pártoknak és a gazdasági szervezeteknek, érdekképviseleteknek egyaránt, akik mind a javaslat elvetése mellett foglaltak állást.
A La Libre Belgique René Schwokkal, a genfi egyetem nemzetközi kapcsolatok szakos professzorával elemzi az eredményt, aki szerint a referendum évekre befagyaszthatja Svájc és az EU kapcsolatait, valamint, hogy az eredmény tükrében az EU a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás mellett egy sor más kétoldalú egyezményt is felülvizsgálhat. Schwok azt is megjegyzi, hogy a pártok erre fel is hívták az emberek figyelmét, így nem lehet azt mondani, hogy ne tudták volna, mit tesznek kockára. Kérdés, valóban megteszi-e majd ezt Brüsszel, amelynek ahhoz is fűződik érdeke, hogy bizonyos kapcsolatokat fenntartson Svájccal – állapítja meg a professzor. Olyan megoldást is elképzelhetőnek tart, hogy végül olyan nagy kvótában állapodik majd meg Brüsszel és Bern, amelyet az EU is elfogad, például ha Svájc például évi 80 ezer fő bevándorlását engedélyezni az EU-ból.
A Financial Times emlékeztet arra, hogy Viviane Reding alapjogi biztos az eredmény fényében figyelmeztette Svájcot, hogy a négy alapszabadság, a személyek, áruk és szolgáltatások, valamint a tőke szabad mozgása elválaszthatatlan egymástól. „Az egységes piac nem svájci sajt. Nem lehet lyukacsos” – fogalmazott Reding.
A tekintélyes brit gazdasági lap szerint a népszavazás egész Európában hullámokat verhet, mivel az EU legnagyobb gazdaságaiban is egyre erősebben gyökeret ver a bevándorlás-ellenesség, valamint lökést adhat az euroszkeptikus erőknek. A svájci kormány is elismeri, hogy a referendum „rendszerszintű” változást és bizonytalanságot von maga után Svájc és az EU kapcsolataiban – mutat rá a lap.
A francia baloldali Libération arra emlékeztetett, hogy több mint egy évtizeddel ezelőtt a Bern és Brüsszel közötti folyó nagyon részletes kétoldalú tárgyalásokkal Svájc gyakorlatilag az Európai Unió 29. tagja lett, amelynek eddig minden szabályát tiszteletben tartotta. Mindenekelőtt a munkaerőpiac megnyitását az uniós állampolgároknak, amely a belső piac egyik legfontosabb pillére.
A lap szerint a svájciak „saját sikerüknek lettek áldozatai”. Úgy gondolják, hogy a „városaik túl gyorsan nőnek, hogy a vonatok tömve vannak, hogy túl sok a dugó. Már semmi nem olyan nyugodt, mint régen. És mindezt valaki nyakába kellett varrni”.
A Sud-Ouest című legjelentősebb regionális lap szerint a személyek szabad mozgásáról lemondva Svájc az Európai Unió minden előnyéről is lemond. Elsősorban az áruk szabad áramlásáról. Az viszont a lap szerint még kérdés, hogy hajlandó-e ennek az árát megfizetni.
