Megszavazta az EP a Juncker által javasolt összetételű Európai Bizottságot
Megszavazta szerdán Strasbourgban az Európai Parlament (EP) a Jean-Claude Juncker volt luxemburgi néppárti miniszterelnök által vezetett, új Európai Bizottságot.
Megszavazta szerdán Strasbourgban az Európai Parlament (EP) a Jean-Claude Juncker volt luxemburgi néppárti miniszterelnök által vezetett, új Európai Bizottságot.
A november elsején hivatalba lépő testületbe, amely az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, mind a 28 tagállam egy főt jelölt. A 751 tagú EP-ben 699-en adták le voksukat. A bizottság mellett 423-an, ellene 209-en szavaztak, 67-en pedig tartózkodtak.
A Juncker-bizottságot lényegében a jobbközép néppárti, a balközép szociáldemokrata, valamint a liberális frakció „koalíciója” szavazta meg. A konzervatívok előre tartózkodást jelentettek be, a radikális baloldaliak és a zöldek pedig azt közölték, hogy nemmel szavaznak. Az erősen euroszkeptikus, illetve a kifejezetten unióellenes képviselők értelemszerűen a bizottság ellen voksoltak, túlságosan „föderalistának” tartva Juncker törekvéseit.
A zöldek vezérszónoka hangsúlyozta: a testület egészére vonatkozó ellenzésük, a néppárti-szociáldemokrata-liberális „kórushoz” való csatlakozás elutasítása nem jelenti azt, hogy a biztosok számottevő részét ne tartanák szakmailag és emberileg alkalmasnak, és hogy a zöldek ne lennének elkötelezett Európa-pártiak.
Juncker ígéretet tett arra, hogy még idén karácsony előtt beterjeszti a már korábban kilátásba helyezett, 300 milliárd eurós beruházásösztönző csomagtervet.
Az új Európai Bizottság, amely november elsején léphet hivatalba, az eddiginél strukturáltabb, rétegezettebb testület lesz. Juncker sokkal több jogkört adott át alelnökeinek, mint hivatali elődje, José Manuel Barroso. Ezt ő is hangsúlyozta EP-előterjesztésében, mondván: a bizottság szerkezeti átszervezésének van egy nagy vesztese, nevezetesen saját maga, a testület elnöke. Juncker a szerdai parlamenti előterjesztésében külön nyomatékosította, hogy a bizottsági tagoknak az uniós alapszerződésből fakadó egyenjogúságát nem sértik meg: az alelnököknek az a feladatuk, hogy projekteket fogjanak át, és koordinálják több biztos munkáját.
Jean-Claude Juncker mellett a bizottság úgynevezett első alelnökeként tevékenykedhet majd a szociáldemokrata Frans Timmermans eddigi holland külügyminiszter. Az ő portfóliója meglehetősen kiterjedt lesz: magában foglalja a minőségi jogalkotás, a szubszidiaritás, az intézményközi kapcsolatok, a jogállamiság, az alapjogi charta és a fenntartható fejlődés témakörét.
Timmermanson kívül hat további alelnöke lesz a testületnek. Az olasz Federica Mogherini a kül- és biztonságpolitikáért, a bolgár Krisztalina Georgieva a költségvetésért és az emberi erőforrásokért, a szlovák Maros Sefcovic az energiaunióért, a finn Jyrki Katainen a munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért, a lett Valdis Dombrovskis az euróért és a szociális párbeszédért, az észt Andrus Ansip pedig a digitalizált egységes piacért felel majd. Az alelnökök többsége a további húsz „egyszerű biztos” közül többnek a tevékenységét fogja összehangolni, a célfeladatoktól függően.
A húsz „egyszerű biztos” a következő területekért felel: az ír Phil Hogan a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért, a spanyol Miguel Arias Canete az éghajlat- és energiapolitikáért, a dán Margrethe Vestager a versenyjogért, a német Günther Oettinger a digitális gazdaságért és társadalomért, a francia Pierre Moscovici a gazdasági és pénzügyekért, az adózásért és a vámunióért, a magyar Navracsics Tibor az oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért, a belga Marianne Thyssen a foglalkoztatási és szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért, a máltai Karmenu Vella a környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért, az osztrák Johannes Hahn az európai szomszédságpolitikáért és az EU-csatlakozási tárgyalásokért, a brit Jonathan Hill a pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért, a litván Vytenis Andriukaitis az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért, a ciprusi Hrisztosz Sztilianidesz a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért, a lengyel Elzbieta Bienkowska a belső piacért, ipar-, vállalkozás- és kkv-politikáért, a horvát Neven Mimica a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért, a cseh Vera Jourová a jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért, a görög Dimitrisz Avramopulosz a migrációs és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért, a román Corina Creţu a regionális politikáért, a portugál Carlos Moedas a kutatásért, tudományért és innovációért, a svéd Cecilia Malmström a kereskedelemért, a szlovén Violeta Bulc pedig a közlekedésért.
