Megőrizni a közösséget

A segesvári Gaudeamus Alapítvány mellett működő baráti társaság létrejöttének 15. évfordulóját ünnepelték a május 12-i találkozón. Színvonalas, jó hangulatú, barátságos légkörű rendezvény keretében gyűltek össze a támogatók és a támogatott diákok, akik emlékezetes műsorszámokkal kedveskedtek a távolról érkező és a helyi vendégeknek.

 

Az alapítvány nevében Farkas Miklós nyugalmazott matematikatanár, tiszteletbeli elnök és László Imola igazgatóhelyettes köszöntötte a vendégeket, valamint a baráti társaság tagjait, akik lehetővé teszik az alapítvány fenntartását és működtetését. Visszatekintőjében Farkas Miklós, a szórványbentlakás megálmodója foglalta össze az alapítvány történetét, amely 1993 szeptemberében azzal a céllal alakult, hogy a Segesváron és a környékbeli szórványtelepüléseken élő magyar diákok anyanyelvű és a keresztény értékrend szerinti nevelését és oktatását támogassa. Először egy segesvári emeletes házat vásároltak meg bentlakás céljára, majd annak udvarán felépült a korszerű kollégium étkezdével és egy 150 férőhelyes művelődési teremmel. Ez utóbbi tette lehetővé, hogy Segesvár és környékének szórványmagyar lakossága pezsgő művelődési élet részese lehessen. 

A hőskorszak nehézségeiről szólva Farkas Miklós beszámolt arról, hogy a Gaudeamus Alapítvány tizedik évfordulójára készülve felhívást fogalmaztak meg, amelyre egyre többen jelentkeztek bel- és külföldről egyaránt, és a 2003-ban megalakult baráti társaság az alapítvány legnagyobb támaszává vált. 2017-ben kilenc intézményt és 86 személyt számlált a baráti társaság tagsága, a belföldieken kívül Magyarországról, Hollandiából, Ausztriából, Németországból és az Egyesült Államokból. A tagok zöme a kiváló segesvári pedagógusközösség tanítványaiból került ki, akik a támogató cégekben vezető beosztást töltenek be. A kezdeti időszakból a sok lelkes támogató közül két nevet emelt ki Farkas Miklós: a gróf Bethlen Miklósét és a Némethi Andrásét, akik sok szponzort szereztek és jelentős összegekkel segítették az első és a későbbi lépéseket.

Bár leggyakrabban a feladás következményeiről esik szó a szórványban, Segesvár jó példa arra, hogy egy olyan lelkes csapat tartja kézben a magyar közösség sorsát, amelynek tagjai csodával határos módon meg tudták nyerni azok támogatását, aki kötődnek a városhoz, volt iskolájukhoz, jó példát mutatva ezzel az ott tanuló diákoknak – hangsúlyozta Brendus Réka, a Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese. 

A sikeres pályázatok mellett a segesvári önkormányzat is jelentős összegekkel támogatta az alapítvány működését, amiből a fenntartási költségeket és a minőségi művelődési rendezvények szervezését fedezték – mondta többek között Tóth Tivadar, Segesvár alpolgármestere, az alapítvány korábbi elnöke. 

A 2016–17-es iskolai évben 35 bentlakó diákja volt a kollégiumnak, akik magyarul tanultak a Mircea Eliade Főgimnáziumban és az Aurel Mosora Állami Gimnáziumban – hangzott el Veress Zsombor igazgatónak az alapítvány múlt évi tevékenységéről szóló beszámolójában. Valamennyi diák az új épületszárnyban lakik, ahol biztosítottak számukra a kitűnő lakhatási és tanulási feltételek. A jól teljesítő és kiváló magaviseletű, valamint nagyon nehéz anyagi körülmények között élő segesvári diákok 40.000 lej értékben kaptak a múlt iskolai évben ösztöndíjat: 17 bentlakó, 15 segesvári, egy sárdi, egy héjjasfalvi, egy nagybúni, három szásznádasi és két nagykendi diák.

Az ösztöndíjak főbb támogatói a Connecticuti Magyar Kultúregyesület (HCSC USA), a müncheni Hilsfverein Nymphenburg Alapítvány, amelyek 10-10 diák, a Gróf Bethlen Miklós-ösztöndíj öt diák, az Emberi Erőforrások Minisztériuma négy diák, Lukács László (Linz, Ausztria), a segesvári Rubin gyógyszertár, Bihari Béla és Bihari Éva, a Farkas–Gaudeamus-művelődési díj, a TBS-AVIATION KFT. .két-két diák és dr. Buzogány Dezső egy diák ösztöndíját biztosította.

A Los Angeles-i Cs.B.K. (USA), valamint a Knorr-Bremse Vasúti Járművek Hungária Kft. nagy összegű támogatását a bentlakók lakhatási és étkeztetési költségeinek a támogatására fordították az elmúlt esztendőben. 

A baráti társaság révén az alapítvány hozzájárult a testvériskolai kapcsolatok ápolásához, a díszterem pedig változatos művelődési rendezvényeknek, a diákszínjátszók és a néptáncegyüttes fellépéseinek, iskolai vetélkedőknek, versenyeknek a helyszíne volt. A Bethlen Gábor Alap támogatásával és jelentős önrész felhasználásával színpadi függönyrendszert szereltek fel, a Communitas Alapítvány segítségével új keverőpultot vásároltak. Néhai Veress Zoltán és Simonfay Krisztina örökségével bővült a könyvtár. A Bethlen Gábor Alaptól megpályázott összeget a művelődési rendezvények szervezésére fordították, és meghívásos pályázatukra a személyzet fizetésének fedezésére kaptak támogatást. A Communitas Alapítvány támogatta az ingázó és bentlakó diákok utazási költségeinek fedezését is. A Maros Megyei Tanács szintén a művelődési tevékenységek minőségi szervezéséhez járult hozzá. Eredményes volt a Petőfi-programban való részvétel, amelybe második alkalommal kapcsolódtak be. 

A rendkívüli adományokért dr. Némethi Andrásnak és családjának, dr. Péter Árpádnak és feleségének, dr. Szilágyi Gizellának, Kiss Dénesnek és családjának, Kiss Istvánnak és feleségének, Barabás Gizellának, valamint Veress Zsombornak és családjának szólt a köszönet, továbbá mindazoknak, akik jövedelmük két százalékát erre a célra utalták át. 

A 85 egyéni támogató nevét lehetetlenség felsorolni, de kétségtelen, hogy minden teljesítményt értékeltek különdíjakkal, a legjobb matematikust, fizikust, a legjobb VIII. osztályt végzett tanulót, a legnagyobb fejlődést felmutató diákot és sorolhatnánk tovább.

Büszke lehet az iskola, annak nyugalmazott és aktív tanári kara, hogy sikerült olyan kiváló diákokat nevelni, akik nemcsak gondolatban, tettekben is kifejezik hálájukat volt tanintézményük iránt, vagy pedagógus szüleik emlékére támogatják a mai diákokat. Az adományozókat és az általuk biztosított ösztöndíjakat részletesen is bemutatják abban a kis füzetben, ami, mint minden évben, a 15. évfordulóra is megjelent. Érdemes és tanulságos végigolvasni, hogy milyen kiváló szakemberek, tudósok bölcsője volt a segesvári iskola. 

A számadatokat és beszámolókat a diákok színvonalas műsora szakította meg, ami a tanulók tehetsége mellett az iskolákban folyó művészi oktatás színvonalát tükrözi. Szavalt Varga Gergő és Nagy Nóra, énekelt Kerekes Kinga és Veress Kincső, a Kikerics néptáncegyüttes Küküllő menti táncokat adott elő nagy lelkesedéssel.

Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Palló Zoltán építkezési vállalkozó, aki a környéken több szász templomot restaurált, Bihari Béla, aki programozói magáncéget működtet Sepsiszentgyörgyön – valamennyien egykori segesvári diákok, akiket valamikor az iskola tanárai toboroztak közeli és távolabbi székelyföldi településekről – , érdeklődésemre elmondták, hogy életük legszebb időszakának tartják a segesvári diákéveket, ahol lelkes és kiválóan felkészült tanárok oktatták őket, a továbbtanulás vágyát, az összetartozás érzését alakítva ki bennük. Ezért tartják ma is fontosnak, hogy a baráti társaság évi találkozóin részt vegyenek, és ki-ki lehetősége szerint a legváltozatosabb formában, eszközökkel támogassa a bentlakást és azzal együtt az iskolát fenntartó alapítványt. Férje, gróf Bethlen Miklós példáját követve, gyermekeivel együtt gr. Bethlen Miklósné is kötelességének tekinti, hogy a család lehetőségei szerint öt ügyes diáknak biztosított ösztöndíjjal vegyenek részt a baráti társaság munkájában. 

A többi támogatóval együtt tudatában vannak annak, hogy a Gaudeamus Alapítvány a segesvári magyar közösség és oktatás megmaradásának fontos pillére.

A találkozók egyik különleges színfoltja egy festmény és két művészfotó kisorsolása volt, Sz.Kovács Géza tanár úr, dr. Mezei Elemér és Tordai Zoltán felajánlásai.

A festményt dr. Némethi András, a két művészfotót pedig gr. Bethlen Miklósné és Farkas László GABT- tagok nyerték el.