Megoldódik a rohammentősök fizetésgondja

Januári ülésén a Maros Megyei Tanács támogatást szavazott meg a megyében működő sürgősségi rohammentő (SMURD) egységek számára. Az évek óta pénzhiánnyal küszködő nyárádszeredai egység számára ez mentőövet jelent.

Nyárádszeredában 2013-ban indult be a rohammmentő szolgálat (SMURD) helyi egysége. A kisváros mellett Backamadaras, Nyárádgálfalva, Székelybere, Nyárádmagyarós, Csíkfalva, Székelyhodos és Havad községek 17 ezer lakosának ellátását is biztosítani hivatott egység működése nem volt zökkenőmentes, már ami a 14 alkalmazott fizetését illeti. A szükséges összeget az önkormányzatok folyósították „fejkvóta” alapján, de már az elején két község megpróbált kihátrálni az egyezségből, és a többiek sem tudták mindig időben átutalni a pénzt, így előfordult, hogy az alkalmazottak nem kapták meg időben a bérüket. Az egység a Nyárádmente Kistérségi Társulás keretében működik, de az egyesület a saját forrásaiból nem fordíthatott pénzt az ideiglenes hiányok fedezésére, ezért az elmúlt két évben hangsúlyos, állandó problémává vált a bérek késése. Nyárádszereda polgármesterénél arról érdekődtünk, hogy a megyei tanács által nyújtandó támogatás miként változtatja meg az egység létkérdéseit.

 

Ami működik, nem szabad elrontani

A megyei döntést figyelembe véve, a helyi tanács jóváhagyásával a szeredai önkormányzat február 1-jével kezdődően átvette a helyi egység személyzetét az idei év végéig, tehát márciusban a 14 alkalmazott már a várostól kapja a fizetést, a szükséges jogi és bürokratikus lépéseket meg is tették – mondta el Tóth Sándor, akitől azt is megtudtuk, hogy jelenleg a decemberi és januári bérekkel tartozik a kistérség a mentősöknek. Az új lépéstől pedig azt várják, hogy megoldódnak végre a bérezési nehézségek, és stabilabbá válik a munkalégkör az egységnél. Ugyanakkor Tóth Sándor mindenki nevében üdvözli és köszöni a megyei testület ezen döntését, amely az alkalmazottakon túl a lakosságon és az érintett önkormányzatokon is segít, ugyanis az idén mindegyik megsprórolhatja azt a 30 és 140 ezer lej közötti összeget, amelyet eddig évente befizetett, és ezt az összeget a helyi szükségletekre használhatja fel. Így az idén az alkalmazottak bérét a leosztott 542 ezer lejből fizetik ki, a működési költségeket a szeredai önkormányzat fedezi, ami lényeges előrelépés, főleg hogy előreláthatólag a tavalyinál gyengébb lesz a költségvetése minden közigazgatási egységnek. 

Arra a kérdésünkre, hogy mi történik 2019. január 1-jétől, Tóth Sándor két változatot lát. Az egyik az, hogy a belügyminisztérium átveszi az országban működő összes alakulatot, és azokat egységes szakmai és orvosi rendszerbe sorolja és fenntartja. Erre vonatkozóan egy törvénytervezet is elő van már készítve. Ha ez mégsem történik meg, a második változat az kellene legyen, hogy a megyei tanács a következő évben is hoz egy hasonlóan észszerű döntést, és felvállalja az egységek fenntartását mindaddig, amíg végleg rendeződik a helyzet.

Számos más SMURD-egység küszködött a szeredaihoz hasonló gondokkal, s ez rámutat arra, hogy az önkormányzatok jelenleg nem tudják ezeket fenntartani, hanem szükség van a megyei és országos szervek közbelépésére, segítségére is, hogy a kihelyezett vidéki egységek továbbra is működhessenek. Maros megye a maga 11 SMURD-egységével országos viszonylatban jó helyen áll, és sajnos a statisztikák azt mutatják, hogy szükség van a rohammentősökre. Ami pedig jól működik, azt nem lenne szabad elrontani – állapította meg végkövetkeztetésként Tóth Sándor polgármester.

 

Eddig is becsülettel dolgoztak

Draxel Brigitta-Katalint, a szeredai rohammentősök vezetőjét is megkerestük az új fejlemények kapcsán. Elmondta: ők is reménykednek abban, hogy ezzel a helyzet megoldódik, de annyi évnyi csalódás után „hisszük, ha látjuk”. Mindig napirenden álltak a kistérséghez befolyó összegekkel, tudták, hogy ki mikor és mennyi pénzt utalt át, de valahányszor már megoldódni látszott a helyzet, valami „közbejött”, és a bérek pontos utalása elmaradt. A legnagyobb összeget Szereda kellett volna folyósítsa, de a város általában késéssel utalt, míg a kisebb önkormányzatoktól bejövő pénz sosem volt elég a fizetésekre és az államnak befizetendő járulékokra, így egyszer az is előfordult, hogy három hónap késéssel jutottak a pénzükhöz az alkalmazottak. Azonban a gondok sosem befolyásolták a munkájukat és hozzáállásukat, minden hívásra kiszállva, lelkiismeretesen dolgoztak. A riasztások száma évről évre nő, ami azt jelenti, hogy az emberek bizalommal fordulnak hozzájuk. Azonban az anyagi bizonytalanság azt is eredményezte, hogy egyes kollégák más munkát is vállaltak a munkaidőn kívül, vagy éppen a meglévő vállalkozásaikat bővítették, még ha ez fizikailag megterhelő is volt számukra, hiszen a legtöbbjük családfenntartó, és az eddigi helyzetben nehezen boldogultak.

Ami a számadatokat illeti: a szeredai egységet a tavaly összesen 728 alkalommal riasztották, ebből az általa kiszolgált területen Nyárádszeredában 229, Nyárádgálfalvára 129, Nyárádremetére 110, Nyárádmagyarósra 62, Székelyberébe 43, Csíkfalvára 80, Székelyhodosra 25, Backamadarasra 14, Havadra 9 alkalommal szálltak ki. Ezenkívül Jeddre kilenc, Ákosfalvára öt, Szovátára és Gyulakutára négy-négy, Marosvásárhelyre három, Gernyeszegre két, Nagyernyébe és Székelyabodba egy-egy alkalommal irányította őket a diszpécserszolgálat.