Meglesz az 50%-os részvétel a népszámlálás első részében?

Maros megye jó, Szászrégen rossz helyzetben

Május 2-án Szászrégenben tartott sajtótájékoztatót Péter Ferenc, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és Márk Endre helyi polgármester. A két politikus ismertette a népszámlálás állásának helyzetét, hangsúlyozták a szórványtelepüléseken élők számbavételének jelentőségét. A közölt információk alapján Maros megye országos viszonylatban jó helyen van, Szászrégenben viszont alacsony a részvételi arány.

Péter Ferenc: Maros megye Erdélyi kicsinyített mása

– Maros megye etnikai összetétele nagyon változatos. Többször hivatkoztam úgy a megyére, hogy Erdély kicsinyített mása. Nagyon sok olyan vidéke van a megyének, ahol tömbben él a magyarság, máshol fele-fele az arány, de jelen van a szórvány is. Rengeteg olyan kisebb település létezik, ahol kevesebb mint 100 magyar ember él.

Fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy tíz évig fogja használni minden közigazgatási intézmény a népszámláláson közölt adatokat. Továbbá ezek az adatok szolgálnak alapul például az anyanyelvhasználati jogok, az iskolai osztályok vagy a bölcsődei csoportok indításakor. Rendkívül fontos, hogy Maros megyében is megmaradjanak az etnikai arányok, főleg azért, mert 2002 és 2011 között a megyében 43.000-rel csökkent a magyar lakosok száma. Nem lenne jó, ha most is ekkora lenne a visszaesés.

1992-ben a megyében a magyarok részaránya 41,4% volt, 2002-ben 39,3%, 2011-ben pedig már csak 38%. Úgy gondolom, minden lakos kötelessége, hogy megtegyen mindent annak érdekében, hogy ez az arány ne csökkenjen tovább, legalább ez maradjon meg.

Az április 24-i adatok értelmében addig az időpontig a megye lakosságának 26,74%-a töltötte ki a kérdőívet, ami valamivel több mint 140.000 személyt jelent. Ezzel az aránnyal a kilencedik helyet foglaljuk el az országos listán, ami előkelő helyezés. Viszont nem az a fontos, hogy országos viszonylatban hol áll a megye, sokkal inkább azon van a hangsúly, hogy az elkövetkezendő két hétben – május 15-ig – érjük el legalább az 50%-os részvételi arányt, mert az a biztos, amit online kitöltünk.

A népszámlálás második részének, ami május végén kezdődik, van egy nagy kockázata, hogy a biztosok nem jutnak el mindenhova, mert az előző népszámlálásokhoz képest jóval kevesebben vannak. Márpedig akikhez nem jutnak el, azokat az adminisztratív nyilvántartásokból fogják pótolni. Az így beemelt személyeknél nem lesz feltüntetve sem az etnikum, sem az anyanyelv, sem a vallási felekezet. Tehát, ha egy személyt beemelnek, ha magyar is, nem fog látszani az adatokból az anyanyelve, a nemzeti hovatartozása vagy az, hogy valamelyik történelmi egyházunk tagja-e.

Arra kérnek mindenkit, hogy biztassa a rokonait, a barátait és azokat is, akik jelenleg külföldön dolgoznak, hogy vegyenek részt a cenzuson. A külföldön dolgozó személyek az év egy részét itthon töltik, így számukra is fontos lehet, hogy milyen jogai vannak a magyar kisebbségnek.

A mostani népszámláláson az a legfontosabb, hogy a már említett 38% ne csökkenjen, illetve, ha egy lehetőség van rá, legyen még nagyobb ez az arány. A települések esetében az a fontos, hogy legalább 20%-ban legyenek a magyarok, hiszen nagyon sok jognak ez a küszöbértéke. Én bízom abban, hogy a magyar emberek ki fogják tölteni az online kérdőívet, és így ezeket az arányokat meg lehet őrizni, még akkor is, ha jelenleg elég nagy a kivándorlók száma.

Sokan bizalmatlanok, félnek a kitöltéstől. Szerintem az is a politika feladata jelenleg, hogy megnyugtassa az embereket: nincs mitől félni. Semmi rossz nem következhet abból, ha nyilvántartásba veszik ez által a kérdőív által a lakásunkat, a négyzetméter számát vagy akár azokat a személyeket, akikkel együtt lakunk. Ebben semmi rossz nincs, az országos nyilvántartásban is benne van, hogy ki hol lakik. Az adatok valós beírásával csak biztosítjuk a népszámlálás adatainak nyilvántartásba vételét, és ez semmiképpen nem veszélyes.

Márk Endre: Elég hadilábon állunk…

– Nagyon bízom abban, hogy a fennmaradt 13 nap alatt sikerül behozni a lemaradást, mi megteszünk mindent, hogy az emberekhez eljusson a cenzus fontosságának üzenete. 

Minél kisebb egy település, annál könnyebb a népszámlálás, hiszen egyszerűbben és gyorsabban eljut az emberekhez az információ. A Szászrégen körüli falvak esetében valamivel jobb a helyzet, mint a városban. Az a célunk, hogy körülbelül 45-50%-os részvételi arányt érjünk el az első szakaszban. Jelenleg a lakosság mindössze 21%-a töltötte ki a kérdőívet. Reménykedem, hogy a 20%-os részvételi hiányt be tudjuk pótolni Szászrégenben.

Minden lehetőséget kihasználunk, hogy buzdítsuk az embereket a kérdőív kitöltésére. Együttműködünk civil szervezetekkel, sajtóorgánumokkal, egyházakkal, valamint a közösségi média felületeit is kihasználjuk. 

A sajtótájékoztatón többször is elmondtam, hogy a magyarság részaránya el kellene érje Szászrégenben a 20%-ot. Ettől nagyon sok minden függ. Elsősorban ez egy jelképes arány, 20% alatt már vitatható a névtáblák helyzete és a kétnyelvűség. 

Sajnálatos módon az utóbbi 10 évben sokat csökkent a város magyar lakossága, ennek egyik oka az elvándorlás, a másik pedig a születések alacsony száma. Pontos adatbázissal nem rendelkezünk a magyar személyek számát illetően, de tudjuk, hogy a 10 évvel ezelőtti 8000-es létszám már messze nincs meg. Körülbelül 6500-7000 főre tesszük a magyarok számát Szászrégenben. Ha ez tovább csökken, akkor a 20%-os küszöb is megkérdőjeleződik.