A korábbi években telente az influenzavírussal riogattak, és való igaz, hogy a krónikus betegeknél súlyos szövődményeket és halálesetet is okozott. Mára mintha elfelejtettük volna, szinte szóba sem kerül. Az is igaz, hogy az otthonunkba való beszorulás, a védőmaszk viselése, a tömeges rendezvények elkerülése a jelek szerint nem csupán a „negatív sztárrá” avatott új koronavírus, az influenza ellen is a korábbi éveknél fokozottabb védelmet jelentett és jelent.
Ennek ellenére ma is vannak, akiknek nem adatik meg az otthonlét kényelme, mert olyan a mesterségük, hogy emberekkel kerülnek folyton kapcsolatba, és gyakran ki vannak téve a megfázás veszélyének is. Bár tisztában vannak azzal, hogy az influenza elleni vakcina elölt vagy gyengített vírust, illetve annak a védekezést kiváltó antigénjét tartalmazza, az a kedvező tapasztalatuk, hogy a védőoltás megóvta őket a fertőzéstől. Ezenkívül nem szeretnék azt sem, hogy súlyos influenzás tünetekkel, a koronavírusteszt elkészültéig a sürgősségi ügyeletek folyosóján napokig várakozzanak olyanok társaságában, akikről kiderül, hogy pozitívak.
Bár a szeptemberi kampányból megtudhattuk, milyen nagy mennyiségű oltóanyagot vásárolt az ország, azok az egészséges emberek, akik nem jogosultak az ingyenes oltásra, azóta is hiába keresik a gyógyszertárakban az oltóanyagot. A patikák többségében nincs és nem is volt, értesültünk a szúrópróbaszerűen kiválasztott néhány gyógyszertártól. Ahogy arról is, hogy pult alatt vagy megrendelésre mégiscsak hozzá lehet jutni, de korántsem minden patikában.
A közegészségügyiek szerint a családorvosok, ha kérték, hozzájutottak a nagyobb kockázatnak kitett személyek, a krónikus betegek számára szükséges oltóanyaghoz. A vakcinát folyamatosan lehetett és lehet kérvényezni. Ezzel szemben vannak családorvosok, akik közel sem kaptak annyit, amennyi szükséges lett volna. Mások arról számoltak be, hogy ősszel alig néhány darab vakcinát, október végén valamivel többet, november végén pedig túl sokat kaptak. Véleményük szerint az idén is megismétlődött az, ami a korábbi években. Bár az oltást, ami két hét után fejti ki hatását, az ősz első két hónapjában ajánlatos beadni, a közegészségügy november végén, decemberben vagy a következő év első hónapjaiban küld nagyobb mennyiséget, amit már sokkal körülményesebb felhasználni. A téli ünnepek előtt nehezen lehet olyan pácienst találni, akik vállalkozik az oltásra, ugyanis tart az enyhe mellékhatásoktól. Míg az egészségesek továbbra sem jogosultak, a családorvos „nyakán marad” oltóanyagért büntetést kell fizetni.
Ebben az újabb világjárvánnyal terhelt időszakban joggal vártuk volna el, hogy az egészségügyi szaktárca változtasson korábbi szokásán, és ősz elején tegye ingyen vagy pénzért hozzáférhetővé az influenza elleni védőoltást mindazoknak, akik igényt tartanak rá. És ne járjunk úgy a koronavírus elleni oltással, amelyre már készítik a listákat, hogy akkor álljon a lakosság többségének a rendelkezésére, amikor már elcsitult a járvány.
