Meghalt Fidel Castro
Életének kilencvenedik évében elhunyt Fidel Castro, a kubai forradalom „atyja”. A halálhírt helyi idő szerint péntek éjjel öccse, Raúl Castro kubai elnök jelentette be, aki nyolc évvel ezelőtt vette át az ország vezetését bátyjától.
Életének kilencvenedik évében elhunyt Fidel Castro, a kubai forradalom „atyja”. A halálhírt helyi idő szerint péntek éjjel öccse, Raúl Castro kubai elnök jelentette be, aki nyolc évvel ezelőtt vette át az ország vezetését bátyjától.
Fidel Castro Havannában halt meg, helyi idő szerint péntek éjszaka. Bátyja halálának okáról nem mondott semmit. Fidel Castrót december 4-én temetik majd. Addig kilencnapos nemzeti gyászt hirdettek az országban. Az Egyesült Államokba menekült kubaiak többsége viszont örömmel fogadta a politikus halálhírét, Miamiban sokan vonultak az utcára, kubai zászlókat lengettek, örömmámorban úszva táncoltak, fazekakkal és serpenyőkkel doboltak. A hírügynökségek egymástól eltérően számoltak be arról, hogy Castro hány éves volt. A zavart az okozza, hogy 1927. augusztus 13-án született ugyan, de születési évét később 1926-ra változtatta, hogy előbb vegyék fel a gimnáziumba, és Kubában hivatalosan az utóbbi dátumot használták.
Fidel Castro 2008-ban adta át az ország vezetését öccsének, a most 85 éves Raúlnak. Az utóbbi években ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt. Az idén kétszer, először áprilisban, majd augusztus közepén, a kilencvenediknek tekintett születésnapja alkalmából rendezett ünnepségeken lehetett őt látni.
Bár a „Comandante” (parancsnok) születésének kerek évfordulójára hónapok óta rendezvények sorával készültek országszerte, politikai öröksége igencsak megkopott. Nem kevés kubai bírálta Castrót, mert korlátozta a szabadságjogokat, és szovjet mintára parancsutasításos gazdaságot épített ki, míg mások hálásak neki azért, hogy megszabadította az országot az amerikai uralom alól, és mindenki számára elérhetővé tette az egészségügyi ellátást és az oktatást.
A 47 éves uralma alatt tíz amerikai elnökkel dacoló, a kubai hírszerzés szerint több mint hatszáz gyilkossági kísérletet túlélő Castro számára minden bizonnyal a leginkább szíven ütő változás hazája életében az volt, hogy az Egyesült Államok hivatalosan többé nem esküdt ellensége az országnak.
A karibi szigetország jelenleg az 1959-es forradalom óta nem látott átalakuláson megy keresztül. Bár a politikai szabadságjogok kiterjesztése továbbra is várat magára, egyre több ember dolgozik a felívelőben lévő magánszektorban, lazultak az utazási korlátozások, bizonyos helyeken az internethez is hozzáférhet a lakosság, és tavaly egyfajta történelmi lépésként Havanna helyreállította diplomáciai kapcsolatait legfőbb ellenségével, Washingtonnal.
Fidel Castro mindvégig kitartott Amerika-ellenessége mellett. Augusztusban megjelent levelében világossá tette, hogy országa nem szorul rá a „birodalomra”.
Ramón Saúl Sánchez, a kubai menekülteket segítő Demokrácia Mozgalom amerikai emigrációban élő vezetője szomorúnak nevezte, hogy a „zsarnok Fidel Castro” halála nem hozza el a szabadságot a kubai nép számára.
Sánchez aláhúzta: szerette volna kijelenteni, hogy a „zsarnok halála a nép szabadsága”, de ebben az esetben Kubára ez nem igaz. Castróék ugyanis bebiztosították hatalmon maradásukat. Sánchez szerint, ha Fidel Castro regnáló államfőként halt volna meg, kibontakozhatott volna Kubában szabadságot követelő forradalom, de így, hogy már Raúl Castro kormányoz, bátyja halálának nem lesz akkora hatása.
Fidel Castro halála erős érzelmeket vált ki a kubaiakból, Castro emberek, családok és népe sorsát változtatta meg, óriási hatását pedig a történelem fogja feljegyezni és megítélni – tudatta szombaton közleményben Barack Obama amerikai elnök.
Obama kiemelte: az Egyesült Államok baráti kezet nyújt a kubai nép felé.
Obama utóda, Donald Trump megválasztott elnök szerint viszont Fidel Castro brutális diktátor volt, aki csaknem hatvan éven át elnyomta a saját népét.
Trump szerint Castro örökségként halálbrigádokat, tolvajlást, elképzelhetetlen szenvedést, szegénységet és az emberi jogok totális tagadását hagyta maga után.
Az ingatlanmágnás szerint Kuba továbbra is „totalitárius sziget”, ám bízik abban, hogy Castro halálával az ország eltávolodik „a túl sokáig tartó rémségtől, és közelebb kerül ahhoz a jövőhöz, melyben a csodálatos kubai nép végre az oly’ nagyon megérdemelt szabadságban élhet”.
Donald Trump azt ígéri: leendő kormánya mindent meg fog tenni, hogy a kubaiak megindulhassanak a jólét és a szabadság felé vezető úton, s azt írja: osztozik az amerikai kubaiakkal abban a reményben, hogy Kuba „egy nap hamarosan szabad lehet”.
Vlagyimir Putyin államfő részvétét fejezte ki a kubai népnek, s hangsúlyozta, hogy Castrót joggal tartják a modern kori világtörténelem korszakalkotó jelképének.
„Az általa és társai által épített szabad és független Kuba a nemzetközi közösség befolyásos tagjává vált, és ösztönző példává lett számos ország és nép számára. Fidel Castro Oroszország őszinte és megbízható barátja volt” – írta Putyin. Szerinte Castro erős és bölcs ember volt, mindig magabiztosan nézett a jövőbe, és olyan magas politikusi, polgári és hazafias eszményei voltak, amelyeknek egész életét szentelte.
Ferenc pápa szomorú hírnek nevezte Castro halálát. Az argentin egyházfő spanyol nyelvű üzenetet küldött Raúl Castro kubai elnöknek, melyben arról ír: bánatát szeretné kifejezni Fidel Castro testvérének és utódának, és tudatta: imádkozik Fidel Castro lelkének nyugalmáért.
„Fidel Castro elvtárs örökké fog élni” – reagált az egykori kubai vezető halálhírére Hszi Csin-ping kínai elnök. A Kínai Kommunista Párt főtitkárának üzenetét az állami tévében olvasták be. Hszi úgy véli: Castróval a világ egy „jó és őszinte elvtársat veszített el”. A kínai elnök szerint Fidel Castro nagy ember volt, akinek emlékét megőrzi a történelem. (MTI)
