Megfejtették a bőrrák áttétképző mechanizmusát
Izraeli és német tudósok megfejtették azt a mechanizmust, amellyel a bőrrák legagresszívebb formája, a melanóma áttéteket képez a szervezetben.
A nemzetközi adatok szerint jelenleg a világban 52 percenként meghal valaki ennek a betegségnek a következtében, és számuk az utóbbi harminc évben folyamatosan emelkedik. A melanóma előfordulási gyakorisága nagymértékben növekszik: évről évre három-nyolc százalékkal több új daganatot diagnosztizálnak. A rák más formáival ellentétben a betegség a fiatalokat is érinti – hangsúlyozta Balatoni Tímea onkológus és bőrgyógyász az M1 aktuális csatornán sugárzott műsorban. A melanóma kialakulását általában egy hirtelen megváltozott vagy újonnan keletkező sokszínű anyajegy jelzi – tette hozzá.
Ilyen elváltozás észlelése esetén mielőbb bőrgyógyászhoz kell fordulni, ugyanis az időben felismert melanóma egyszerű sebészeti eljárással gyógyítható. Ha azonban a daganat eléri a bőr azon mélységét, ahol már vér- és nyirokerek is találhatóak, akkor nagyon gyorsan eláraszthatják a testet a kóros sejtek, amelyek megtapadnak és szaporodni kezdenek a különböző szövetekben, ezek a távoli áttétek pedig ma is nehezen kezelhetőek. Balatoni Tímea tájékoztatása szerint az egyetlen olyan tényező, amellyel a melanóma egyértelmű statisztikai összefüggést mutat, a napégések száma. A Tel-avivi Egyetem tudósai a heidelbergi rákkutatóközpont szakembereivel felfedezték, milyen módon képes belső szerveket megbetegíteni a rosszindulatú festékes anyajegy-daganat, és két olyan vegyületet is találtak, amelyek képesek meggátolni a folyamatot – adta hírül a Háárec című izraeli napilap.
A legagresszívebb bőrráknak tartott melanóma a pigmenteket termelő melanocita nevű bőrsejtekből indul, általában sötét színű anyajegyként jelenik meg, noha olykor fehér vagy bőrszínű is lehet. Ha a bőrrák a bőr felső rétegénél mélyebbre, az érrendszerhez jut, akkor halálossá válhat. A melanóma nem a bőrön megjelenő anyajegy miatt veszélyes, hanem az áttétei miatt, amelyek életfontosságú szerveket, az agyat, a tüdőt, a májat és a csontokat támadják meg. A Nature Cell Biology című tudományos folyóirat legújabb számában megjelent tanulmány szerint az anyajegydaganat elterjedése előtt mikro RNS-molekulákat tartalmazó kicsiny hólyagocskákat bocsát ki, amelyek szerkezeti változásokat idéznek elő a bőrben, előkészítve azt a rákos sejtek fogadására és továbbszállítására. A kutatók két olyan anyagot is azonosítottak, amelyek megállíthatják ezt a folyamatot. Az SB202190 vegyület megakadályozza a hólyagocskák eljutását a tumortól a bőrhöz, az U0126 vegyület pedig megakadályozza a bőr rákos sejtek befogadásához szükséges elváltozását még akkor is, ha a hólyagocskák már megérkeztek. Ezekből az anyagokból várhatóan sikerül majd a rákos folyamatot leállítani képes gyógyszereket fejleszteni.
Az egyetem kutatócsoportja szoros együttműködésben dolgozott Jörg Hoheisel és Laureen Sander professzorral a heidelbergi német rákkutató-központból (German Cancer Research Center, DKFZ), valamint az izraeli Tel Hasomér kórházban dolgozó Sosi Greenbergerrel és a holoni Wolfson kórház munkatársával, Ronen Brennerrel. „Kutatásunk jelentős lépés a leghalálosabbnak tekintett bőrráktípus teljes gyógyításához vezető úton” – nyilatkozta a tudóscsoportot vezető Karmit Levy, a Tel-avivi Egyetem orvosi fakultásának munkatársa. „Reméljük, hogy felfedezéseink segíteni fognak abban, hogy a melanóma egy nem életveszélyes, könnyen gyógyítható betegséggé váljon” – tette hozzá.
