2021. január 28., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Madéfalvi veszedelem, 1764. január 7. – 2021. január 7.

Madéfalva önkormányzata január 7-én délelőtt 10 órakor a Szent Anna tiszteletére felszentelt kápolnában a Tamás József nyugalmazott segédpüspök által bemutatott szentmisével, 11 órától pedig a siculicidium emlékművénél beszédekkel és koszorúzással emlékezett a madéfalvi veszedelem 257. évfordulójára.

A rendezvényen, amely a székely himnusszal kezdődött, koszorúzással, közös imával és a magyar himnusz eléneklésével ért véget, fellépett Györfi Erzsébet népdalénekes.


A székely ember mindent megbocsát, de nem felejt!

Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere beszédében kiemelte: – Ennyi idő után, erre az eseményre is érvényes az a mondás, hogy a székely ember megbocsát, de nem felejt… Igen, elmondhatom, hogy itt Madéfalván negyed évezred után mi megbocsátottunk, de emlékeinkben, minden székely emberben ott él ez a dátum, ez a szó: SICULICIDIUM – székelymészárlás!

Megbocsátottunk, és tisztelet illeti a bátor Zöld Péter akkori madéfalvi plébánost, de nagy tisztelet illeti azokat a bátor embereket is, akik egész Bukovináig menekülve, elkeseredésükben nem életüknek vetettek véget, hanem pár száz kilométerrel odébb új értelmet adtak életüknek, új településeket hoztak létre, mondhatni új népcsoportot is, a bukovinai székelyek népcsoportját!

A hatalmi harcok ma is zajlanak, és talán az irányelvek sem változtak sokat: akinek sok van, az még többet akar, az erősebb irányítani, befolyásolni, birtokolni akarja az épp abban a pillanatban gyengélkedőt, a gyávát, a bátortalant. Tehát ma sem lehetünk gyávák, ma sem gyengélkedhetünk! Bátraknak kell lennünk, nekünk, e maroknyi székelynek ma sem a fegyver kell legyen az eszköze, hanem az összefogás!

Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára mond beszédet a madéfalvi veszedelem 257. évfordulóján tartott megemlékezésen

Fotó: MTI


2021 a nemzeti újrakezdés éve

Potápi Árpád államtitkár szakrális helynek nevezte Madéfalvát, amely példaként áll nemcsak a székelyek, de az összmagyarság számára, a soha fel nem adást, az előre nézést jelenti. A székelyek megmaradtak, újrakezdték az életet. Amikor a székely szabadságról baszélünk, akkor az egész magyarság szabadságáról beszélünk – mutatott rá. 

Száz évvel Trianon után is elmondhatjuk, a magyarság jövője még mindig azon a két feltételen áll vagy bukik, hogy akarunk-e megmaradni, tudunk-e összefogni. Ha ez a kettő megvan, a többit ki lehet pótolni. A székelyek az elmúlt száz évben bizonyságot tettek arról, hogy ezeknek nincsenek híján – mondta. Ugyanakkor bejelentette, hogy a MÁÉRT 2020 novemberében arról döntött, hogy 2021 a nemzeti újrakezdés éve legyen. 

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a felelősségtudatra hívta fel a figyelmet. Bízzunk abban, hogy az elkövetkezőkben kevesebb lesz a harc, és több a közös építkezés.


Bátorítson mindannyiunkat a székely nemzeti ellenállás 1762–64-es története!

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke megemlékezésre buzdított: Madéfalva mellett immár évtizedes hagyománnyal Marosvásárhelyen is évente megemlékezünk az 1764. január 7-i madéfalvi veszedelemről, a siculicidiumról. Arról a napról, amikor a császári katonák vérbe fojtották a székelyek ősi szabadságuk védelmében folytatott törvénytisztelő, fegyvertelen küzdelmét.

Eddig a Kultúrpalota nagytermében, a Tükörterem székely balladáinak csodás üvegfestményei társaságában emlékezhettünk, de most a járvány szorításában más módot választunk. (…) Közösségeik szabadságáért emeltek szót annak idején Madéfalván is a falvak küldöttei. A Székely Nemzeti Tanács is Székelyföld szabadságáért és fejlődéséért küzd. Ezért vonulunk fel a székely szabadság napján, március 10-én, ezért ünnepeljük Makfalván a székelyek majálisát, ezért gyújtunk őrtüzeket Székelyföld autonómiája napján, októberben. Ezért indítottuk a nemzeti régiók uniós szintű elismeréséért a polgári kezdeményezést, és ahhoz, hogy beadványunk az Európai Parlament asztalára kerülhessen, már csak egyetlen országban kell a támogató aláírások számának elérniük a küszöbértéket!

Továbbra is küzdünk Székelyföld területi autonómiájáért – áll a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs által aláírt felhívásban.

***

A székely határőrség szervezését Mária Terézia rendelte el 1762-ben. A kimondott célok: a keleti határok védelme a betörésektől, a csempészet elfojtása és a pestis behurcolásának megakadályozása. A ki nem mondott cél: a székely katonaság bevetése a birodalom nyugati háborúiban. A határőrség szervezése a székelyek tiltakozása miatt akadozott: a külföldi szolgálatot, a német vezényletet és azt sérelmezték, hogy katonai szolgálatuk fejében nem nyerhették vissza régi szabadságaikat. A határőrség szervezésével megbízott Buccow és Siskovics tábornokok erőszakkal, falvanként igyekeztek rábírni a székelyeket az engedelmességre. Ennek ellenére Udvarhelyszékkel nem boldogultak, s a csíkiak többsége is szembeszegült az önkénnyel. 1763 karácsonyán a madéfalvi férfiak kivonultak a szépvízi Pálos és Szalonka erdejébe, hogy tiltakozzanak a székely szabadságjogok semmibevétele ellen. 1764. január 5-én megérkeztek a háromszékiek képviselői, hogy tárgyaljanak és tiltakozzanak. Január 7-én hajnalban 1350 osztrák katona körülvette a falut, és két ágyúval tüzet nyitottak az alvó falura, majd a katonák rátámadtak a védtelen lakosságra, és vérfürdőt rendeztek. Az öldöklés reggel 9 óráig tartott. A műveleteket Siskovics tábornok, Mária Terézia zsoldosvezére vezette, és Carato alezredes hajtotta végre. A hivatalos jelentések 200-ra, a Michael Conrad von Heidendorf, a „lázadás” elfojtása után kiküldött bűnfenyítő vizsgálóbizottság elnöke 400-ra becsülte a halottak számát. 


A SICULICIDIUM emlékmű

A madéfalvi veszedelem emlékoszlopa Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) képzőművészeti műemlékként szerepel. 1905. október 8-án avatták föl a csíkszeredai Tamás József építész tervei (1899) szerint készült emlékoszlopot (méretei: 3,30x3,30x13,30 m), a körülette levő andezit kőépítményekkel együtt. A kivitelező Szász István volt. Az emlékoszlop tetején levő turulmadár (2,60 m szélességben) Köllő Miklós székely szobrászművész munkája. 

Az emlékmű az 1764. január 7-i, császári katonaság által védtelenül legyilkolt székely vértanúknak állít emléket. 

A márványtábla felirata:

SICULICIDIUM

A határőrség erőszakos szervezésekor

Madéfalva határában 

1764. jan. 7-én hajnalban 

a császári katonaság által védtelenül 

lekaszabolt 

Csík- és Háromszéki 

200 székely vértanú emlékére 

kik az ősi szabadság védelméért 

vérzettek el. 

Emelte a hálás utókor kegyelete 

1899.

Székely nép! Itt hullott őseidnek vére 

Kiket zsarnok önkény boszus karja ére. 

Midőn alkotmányos szabadságod védték, 

Szörnyűkép oltá ki sok ártatlan éltét. 

De bár elvesztek ők ádáz fegyver alatt, 

Emlékök nem vész el, örökre fennmarad.

Mert hű kegyeletben megtartod őseid,

Így él majd emlékök időtlen ideig!