Még nem tudni, honnan lesz rá pénz

A 2022-es bértörvényként emlegetett jogszabály szerint szakaszosan emelkedtek volna a fizetések az egészségügyi szférában. A januárban megalakult kormány egészségügyi, illetve munkaügyi tárcavezetője, valamint miniszterelnöke merészen indítottak: februárban bejelentették a fokozatosra tervezett béremelések előre hozását március 1-től. Maros megyében a főbb állami kórházakban azonban még nem számolták ki az ezzel járó többletköltségeket, az egészségbiztosítási pénztár sem tudja pontosan, milyen forrásokból, milyen szabályok szerint finanszírozzák a béremeléseket. 

Sorina Pintea egészségügyi miniszter és Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter jelentette be februárban a béremeléseket az egészségügyben, amit Viorica Dancila is megerősített. Az intézkedés értelmében az állami ellátórendszerben dolgozó orvosok és asszisztensek alapfizetése jelentősen – a 2022-re előirányzott szintre – emelkedik március 1-től. Egy állami kórházban dolgozó, eddig mintegy 4 ezer lejt kereső főorvosnak akár 15 ezer lejre is nőhet a fizetése, amihez hozzáadódnak a különféle pótlékok. Az egészségügyi asszisztensek fizetése is nő. A béremelésből kimaradnak a magánszférában dolgozó orvosok, egészségügyi középkáderek, háziorvosok, ami máris aggodalmat kelt: a magánkórházak vezetői attól tartanak, nem fogják tudni megtartani a szakembereket. „Bérversenybe” kényszeríti őket a kormány döntése – állítják többen is. Így aztán mindenki számolgat, ha nem is nyilvánosak még a kimutatások.

 

Nem sietnek a megüresedett állások betöltésével

A Maros Megyei Klinikai Kórház menedzsere, dr. Dan Sîmpălean a Népújság megkeresésére elmondta, még csak becsléseik vannak, hogy március 1-től milyen többletösszegeket kell igényeljenek a béremelések fedezésére. Abban biztos, hogy a januári fizetésemelésekhez képest, ami 4,7 millió lejes többletköltséget jelentett, sokkal nagyobb összegről lesz szó. A 2020 alkalmazottat foglalkoztató kórházban közel ezer személynek kell átszámolni a bérét. Az idei költségvetés-tervezetet, ami már elkészült, szintén módosítani kell, mielőtt a biztosítóval szerződnek. A menedzser szerint a béremelések következtében valóban vonzóvá válik az állami ellátórendszer, amelyből jelenleg is nagyszámú orvos, asszisztens hiányzik. Ami a Maros Megyei Klinikai Kórházat illeti, itt is vannak megüresedett orvosi és asszisztensi állások, de „nem sietünk ezeket betölteni, egyelőre a meglévő szakemberekkel oldjuk meg a problémákat” – nyilatkozta a menedzser. A Marosvásárhelyi Sürgősségi Klinikai Kórház sajtószóvivője, Mariana Negoiţă kérdéseinkre lapzártáig nem válaszolt. Nemcsak az állami kórházak vezetői számolnak, a magánszférában is próbálnak alkalmazkodni az új helyzethez. A kihívás: megtartani az orvosokat, asszisztenseket. Azokat is, akik itt kevesebb fizetésért dolgoznak, illetve azokat, akik mindkét rendszerben tevékenykednek, és az állami bérek emelkedése miatt kivonulhatnak a magánszférából.

 

Adakozó kormány 

A Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnök-vezérigazgatója, Biró Rodica kérdésünkre közölte: a pénztár eddig az összes, kormányhatározattal történt béremelés költségeit fedezte, a 2018. március 1-től bejelentett emeléssel kapcsolatban még nem tudják konkrétan, milyen forrásból és milyen számítások alapján utalják át az összegeket. Azt sem tudják, a 2018-as költségvetés milyen lesz, ebbe ugyanis bele kell majd foglalni a béremelésekkel járó összeget is. „A márciusi béreket április 15-én fizetik ki. A kórházvezetőknek kell kiszámolniuk és a biztosítóházhoz továbbítaniuk a béremelésekhez szükséges összegeket. Jelentős költségnövekedésre számítunk, hiszen nemcsak az alapbérek nőnek, hanem az ezek alapján kiszámolt egyéb juttatások is. Április 6-án összesítjük az állami egészségügyi intézményektől beérkezett igényléseket, amit továbbítunk a szaktárcához” – nyilatkozta Biro Rodica. A Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetője ugyan nem tudja, hogy milyen forrásokból finanszírozza a kormány a béremelésekkel járó többletköltségeket, de biztos benne, hogy a jövedelmek növelését egyéb – szigorító – intézkedések is követik majd. „A kormány most nagyon adakozó, de a hatékonyság és az egészségügyi ellátás minőségének növelése, illetve a kórházi ágyak számának csökkentése, az állami egészségügyi intézményrendszer átalakítása elengedhetetlen. 2019-ig új akkreditációs feltételeknek kell megfelelnie az állami ellátórendszernek, és ezt nem lesz könnyű megvalósítani” – tette hozzá az elnök-vezérigazgató. A magán-ellátórendszert illetően Biro Rodica úgy véli, ha nem módosulnak a szolgáltatások díjszabásai és a finanszírozás módja, a privát kórházak nehezen fognak talpon maradni. Ami kár lenne, hiszen sok szakterületen kiváló minőségű szolgáltatásokat nyújtanak a pácienseknek – tette hozzá. A megyei egészségbiztosítási pénztárak képviselői szombaton Bukarestben tárgyalnak a fenti kérdésekről, Biro Rodica szerint a jövő héten már pontosabb adatokat tud közölni.