Medzsugorjei zarándokút

Mottó: 

„Ha tudnátok, hogy mennyire szeretlek

titeket, örömötökben sírnátok” 

Szeptember 4.: Kézdivásárhely, Csíkszereda, Székelyszállás. A vásárhelyiek felszálltak egy 55 személyes, zarándokokkal teli autóbuszra, amely Medzsugorjéba indult, Hajlák Attila-István lelkész vezetésével, a zarándoklat szervezőjével. Az első állomáson, Székelyszálláson tartott szentmisén Mária oltalmát kérték az útra. Hazatérve, Szőkefalván hálaadó mise zárta a hosszú utat. 

 

Kalkuttai Teréz anya tiszteletére

Hajlák Attila ezt a zarándokutat Kalkuttai Teréz anya tiszteletére ajánlotta fel, akit egy nappal korábban avatott szentté Ferenc pápa. Az autóbuszon Teréz anya életéről szóló dokumentum-, illetve játékfilmeket nézhettünk meg. Elbűvölő tájakon haladtunk a boszniai hegyek között, ahol lélegzetelállító hajtűkanyarokat, a hegyekben kaotikusan elszórt házakat láttunk, mintha egy óriás jókedvében szórta volna le oda, ahová érte. Útközben áthaladtunk Szarajevón és Mosztáron, ahol, bár sokat építkeztek azóta, még mindig fellelhetők a Jugoszlávia szétesését követő háború nyomai.

Medzsugorjéba érkezéskor, a Szűzanya köszöntése, illetve az elszállásolás után, délután a Szent Jakab-templomban szentmise, este zuhogó esőben gyalogséta a szállásra. Félő volt, hogy másnap nem lehet majd felmenni a Jelenések hegyére, ahol a pásztorgyerekeknek megjelent a Szűzanya. Reggelre azonban kiderült az idő, és szép napsütésben, közel kétórás folyamatos sziklamászás után értünk fel a tetőre, ahol a jelenések helyén ma a Szűzanya, a Gospa szobra áll. A visszafelé vezető út, amely sokkal nehezebbnek bizonyult, mint a kaptató, ugyanannyi időt vett fel.

Második napon a Krizevac, a Kereszt-hegy megmászása következett. Az 540 méter magas, sziklás hegy látványa, tetején a 12 méter magas, hófehér betonkereszttel, egyik zarándoktársunkból heves, pánikszerű szívdobogást váltott ki, de szerencsésen feljutott mindenki. A keresztúti stációknál tartott rövid ima egyszerre pihenőt is jelentett. 

Miután lejöttünk a Krizevacról, az Anya falu kápolnájában misét mondott Hajlák Attila és Ferenczi Árpád, majd a Cenacolo közösség tagjaival találkoztunk, ahol két – egy magyar és egy szlovák – drogfüggőségből kigyógyult fiatalember mutatta be a lelki család történetét, gyógyulásuk csodáját, a mindennapi életüket a közösségben, azt, hogy mindenki kap maga mellé egy „őrangyalt”, aki az újonnan bekerülőket a nap 24 órájában „szemmel tartja” és segíti. 

Esténkent a Szent Jakab-templom mögött szabadtéri szentmisét tartottak, ahol minden alkalommal több ezren gyűlnek össze közös imára, és mindenki az anyanyelvén válaszolt a liturgikus szövegekre.

A hazaút reggelén, Mária születésnapján a Jelenések kápolnájában mutatott be szentmisét Hajlák Attila és Ferenczi István plébános. A hazafelé vezető út a Szőkefalván bemutatott szentmisével zárult.

 

Imahelyként hivatalosan elismert

Medzsugorje jelentése: a hegyek között. Nevét onnan kapta, hogy a település a Krizevac és a Podbrdo között található, Bosznia-Hercegovinában, a volt Jugoszlávia területén. 

A monda szerint ebben a kis faluban 1981. június 24-én csoda történt: néhány gyermek egy fényes női alakot pillantott meg a Podbrdón, aki csecsemőt tartott a karjában. Másnap, június 25-én egyedül tért vissza, és felfedte kilétét „...a Boldogságos Szűz Mária vagyok”. Attól a naptól fogva alakult ki a 9 és 16 év közötti hat látnok csoportja, két fiú és négy lány, akiknek a Szűzanya (horvátul Gospa) térben jelenik meg, és horvátul szól hozzájuk.

A Gospa mindennap visszatér azóta is, és üzeneteket küld a gyermekeknek, a plébániának és az egész világnak, amelyek a békét, a megtérést, a szeretetet hirdetik. 

A Vatikán bizottság létrehozását rendelte el, amely vizsgálja és tanulmányozza a Szűzanya jelenéseit. A bizottság még nem fejezte be a vizsgálódást, feladata még nem zárult le. 

Ennek ellenére 1991 áprilisában Navarro Walls, a Szentszék szóvivője közölte Róma álláspontját: „Aki akar, bárki elmehet Medzsugorjéba, s a papok elkísérhetik őket”. Medzsugorje tehát imahelyként hivatalosan elismert. 

Azóta több tízmillióan zarándokoltak a Szűzanyához, és ezáltal Medzsugorje a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelyévé vált.

 

A látnokok mai élete

1986 végén Ivanka férjhez ment egy međzsugorjei fiatalemberhez. Ma is ott élnek, három gyermekük van.

Mirjana 1989 szeptemberében házasodott meg. Međzsugorjéban élnek két leányukkal. A Szűzanya együtt imádkozik vele minden hónap második napján. Születésnapján mindig van látomása.

1993 húsvétján Jakov is megházasodott. Feleségével és három gyermekével Međzsugorjéban élnek.

Marija 1993 decemberében – a háború vége felé –, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén ment férjhez.

1994 októberében Ivan, a látnok is megházasodott. Feleségül vette a bostoni születésű Loreen Murphyt, s jelenleg Amerika és Međzsugorje között ingázik. Három gyermekük van.

Húsz év után Vicka, Marija és Iván lát mindennap jelenést.